Kurír - reggeli kiadás, 1992. október (3. évfolyam, 270-299. szám)

1992-10-08 / 277. szám

1992. október 8. A BORFEJŰ RENDŐR (Folytatás az 1. oldalról) Kedden este negyed kilenckor B., az ózdi rendőrkapitányság nyomozója civil ruhában saját autójával elindult Csernelybe. A tartós munkanélküliségéről és a kohászat hosszas agóniájáról ismert város egyik peremkerüle­tében, Farkaslyukban rendőrünknek melege támadt, s autójával félreállt az útról. Miköz­ben levette a zakóját, elaraszolt mellette egy piros 1200-as Lada. A fenét akarnak ezek - gondolta a zsaru, amikor a piros Ladából zseblámpával bevilágítottak az autójába. A pillanatnyi rossz érzés múltával azonban a távolodó, majd a szeme elől eltűnő autó után indult. Farkaslyukból kiérve a helyiek által Cinakónak nevezett cigánytelepet el­hagyva, megdöbbenve fedezte fel, hogy a piros Lada keresztben áll az úttesten. A zsa­ru gyors reflexeinek köszönhetően az úton tornyosuló akadály előtt húsz méterre sike­rült megállnia. Ekkor a piros Ladából négy megtermett, húsz év körüli suhanc ugrott ki, kezükben karóval, házi készítésű szamu­rájkarddal és borotvaélesre fent macsétával, és Tolbuhin elvtársat megszégyenítő roham­ba kezdtek. A zsaru, békés ember lévén, in­kább tervszerű visszavonulásba kezdett. A Skodával hátramenetbe kapcsolva őrült­ tempóval viart vissza a település felé. A ko­máknak sem kellett több, visszapattanva a piros Ladába, két és fél kilométeren keresz­tül üldözték a még mindig türelmes nyomo­zót. Közben többször is megpróbálták árok­ba szorítani. Végül is sikerült: a Skoda meg­csúszott és beperdülve az útszéli árokba, egy garázsbejárónak csapódott. Az autó lemez­folytonossági hiányain kívül más baj nem történt. De az üldözők eközben már ismét ott tornyosultak. A Lada reflektorfényében villogtak a pengék, még talán a japán hadikiáltás, a „banzáj” is elhangzott. Nocsak-nocsak, gondolta a zsaru, s kipattanva a volán mel­lől odaüvöltötte a támadóknak, hogy ő rendőr. Az attak azonban tovább folytató­dott, így a rendőr először belelőtt a farkas­­lyuki nagy sötét égbe, majd miután a négy suhanc még mindig nem állt meg, ismét célba vette a csillagokat. Ez már sok volt a bátor legényeknek is, beugorva autójukba, meg sem álltak az ózdi rendőrkapitánysá­gig. Az ügyeletes tiszt először azt gondolta, hogy részegek, de aztán rá kellett döbben­nie, hogy a reszkető kezű, lábú csapat józan és valós dolgokról beszél. Megállítottunk egy bőrfejűt a Cinakónál, aki kétszer is ránk lőtt - hebegték el az ügyeletesnek. A forrónyomos csoport azonnal indult a helyszínre, ahol kollégájuk ismertette a le­ányzó pontos fekvését. A helyszínelés köz­ben a közeli cigánytelep mintegy félszáz la­kója mindenféle kézi ütő és szúró fegyver­rel hadonászva özönlött a rendőrök közé. Jönnek a bőrfejűek! - rajongtak az asszo­nyok. Szétverjük a mocskos pofájukat! - üvöltötték a férfiak. Nehezen akarták el­hinni, hogy semmiféle bőrfejű nincs a kö­zelben. Az ózdi rendőrkapitányság a piros Lada vezetőjét közúti veszélyeztetés vétsé­ge miatt őrizetbe vette, ellene és három társa ellen csoportosan elkövetett garázda­­­ság is a vád. SZEMÁN LÁSZLÓ Lollipop-parádé - Megnézheti két rosszcsont kamaszfiamat. Mióta ezzel ját­szanak, néma csönd van a la­kásban! - mondta mosolyog­va Szeles Péter, a Star PR ügyvezető igazgatója, és a Nintendo videojátékra bökött. Ez a tény már önmagában is elgondolkodtató. Néhány gyermekpszichológus bizto­san felhördül az ehhez ha­sonlók hallatán, és sűrűn emlegeti az üveggolyó, a csutkababa és a mesekönyv előnyeit, hiába. Ez a „beteg­ség” - már ami a videovilág rejtelmeit illeti - a korral jár, de megvannak az előnyei is. Vége a gyermeknevelési problémáknak! Itt vannak a boldog békeidők. Az egy évvel ezelőtt alakult Stadlbauer Kft. a világ vezető játékmárkái közül Lollipop márkanév alatt forgalmazza a Nintendo elektronikus video­játékokat, a Tomy és Playmo­­bil játékokat és a Burago au­­tómodelleket. A Korona Szál­lóban tartott sajtótájékozta­tón a hangsúly a videojáté­kokra esett. Nem véletlenül. A Japánban 1980-ban kifej­lesztett videojáték forradal­masította a játékpiacot. A múlt évben rukkoltak ki a ha­ladók számára készült szuper Nintendóval. Ebből egy év alatt nyolcmilliót adtak el. Klubhálózat és klubmagazin segíti a gyerekek eligazodását, sőt egy hotline telefonvona­lon adnak támogatást az el­akadt játékosoknak. Európában 1990-ben kez­dődött a videojátékláz, mely feltartóztathatatlannak tűnik. Becslések szerint már Ma­gyarországon is közel ti­­zennyolcezerre tehető a fur­fangos, logikai képességeket fejlesztő videojátékok száma. Mint azt Nikolaus Essl, a Nintendo ágazati vezetője el­mondta, a Nintendo nem­csak a videojátékok királya, hanem életérzés is. Nem ag­resszív izompacsirtát és robo­tot választottak a játék szim­bólumának, hanem egy Su­per Mario névre hallgató köpcös, minden hájjal meg­kent olasz vízvezeték-szere­lőt, akinek megvan a magá­hoz való esze. Az október vé­gétől kapható alapgép közel tizennégyezer forint, a hozzá tartozó kazetták ára a három­négyezret is elérni. Csűri Ferenc, a cég buda­pesti ügyvezetője elmondta, hogy a játék népszerűsítésére Nintendo-bajnokságot ren­deznek október 12-34. között a Skála Budapest Nagyáru­házban. Z. M. Fotó: KERTÉSZ GÁBOR VONAL AIDVOBF! Jóslás kártyából! : 00/1 400 490 5760 , ______________| ülli­mi hangulatot teremthet otthonában - új lakástextilekkel, október 17-ig! Nem csak ágyneműket, függö­nyöket, selyem másodfüggönyö­ket vásárolhatnak, hanem egyes bútorszöveteket és különleges, keleti gépi perzsaszőnyegeket nagy árengedménnyel kínálunk! A választékból: 200 cm x 300 cm-es „Kairó” szőnyeg 10 400 Ft helyett 8 320 Ft 240 cm x 340 cm-es „Kairó” szőnyeg 15 800 Ft helyett 12 640 Ft A£ZEX HI­V CENTRUM OTTHON ÁRUHÁZ C* Vágányzár Pályafelújítási munkálatok kezdődnek október 8-án, csütörtökön a Szabadság hídon. A Pest felé halad vágány átépítése a tervek szerint október 22-ig befe­jeződik. Ez idő alatt a villa­mosok helyett csuklós au­tóbuszok közlekednek, amelyek a Deák tér irányá­ba az Erzsébet hídon, visszafelé pedig a Szabad­ság hídon haladnak, min­den megállóhelyet érintve. A 47-es villamos a budafo­ki Városház tér és a Batthyány tér között közle­kedik, míg a 49-es járat - mivel útvonala megegyezik a 19-esével - 19/49 jel­zéssel háromkocsis szerel­vényként jár majd az Etele és a Batthyány téri végál­lomások között. A vágány­zár ideje alatt az 1 -es au­­tóbuszok - a Kacsóh Pongrác út felé - a Szent Gellért tér és a Fővám tér között a villamospótló au­tóbuszokkal azonos útvo­nalon - az Erzsébet hídon át - közlekednek, minden eddigi megállót érintve. Buda felé az 1-es autó­busz útvonala változatlan. Száva és a gonosz emberek (Folytatás az 1. oldalról) A vádirat gyorsmérlege: 27 vádlott ellen 14 vádpont. A vádlottak között találjuk a Szá­­va-klán tagjait és mások mel­lett egy ügyvédet, illetve egy volt rendőrnyomozót. Száva Lajost önbíráskodás vétségé­nek kísérletével, deviza-bűn­cselekménnyel, lőfegyverrel való visszaéléssel és zsarolás bűntettének kísérletével vá­dolja az ügyészség. Az első vádpontban szereplő cselek­mény vált annak idején közis­mertté; e szerint Száva Lajos egy román állampolgártól elorzott tízezer német márka visszaszerzése érdekében indí­totta útnak csapatát. Ha siker­rel járt volna, akkor a pénzből húsz százalék „jutalék” ütötte volna a markát. Legelső alka­lommal - tavaly január 23-án - azonban nem találták a pénz állítólagos elrablóját, Kóté Gyula esztergomi bártulajdo­nost, akinek csak üzenetet tudtak hagyni, másnap vissza­térnek. A vádirat szerint más­nap a pénzbehajtó csapat tíz kocsival érkezett Káté koktél­bárjához - természetesen nem üres kézzel, hanem ké­sekkel, kardokkal és botokkal felszerelkezve, illetve később egy PP-pisztolyt is találtak Száva Lajos Lanciájában. Kóté azonban „tutira ment”, az ál­tala értesített rendőrség rajta­ütött a pénzbehajtókon. A tárgyalótermi derű forrá­sa Száva Lajos vallomása volt, aki meglehetős érzékletesség­­gel védte az igazát, csak a de­viza-bűncselekményt illetően ismerte el bűnösségét. Mint kifejtette, ő csak a pénzbehaj­tási megbízás okának helytál­lóságáról akart meggyőződni, önkéntes segítői közreműkö­désével. Kóté azért riadóztat­ta a rendőrséget, mert nem akarta megadni a pénzt. A kocsijában talált pisztolyok­hoz semmi köze, és ő nem utasította a társait, hogy fegy­verkezzenek fel. Szerinte a pénzbehajtásra szóló megbí­zást közvetlenül egy „becsa­pott ember”, Gál Zsolt V. ke­rületi rendőrhadnagy adta számára. (A volt detektív, aki maga is részt vett a pénzbe­hajtó akcióban, az ügy má­sodrendű vádlottja). A bártu­lajdonos Száva a tárgyaláson még azzal is megvádolta, hogy amikor őt kiengedték az előzetes letartóztatásból, Kó­té egy férfit bérelt fel a me­gölésére. Azonban a „bérgyil­kos” meghátrált, és Száva rá­beszélésére feladta magát az ügyészségen. Egyébként Kó­­tét, és a bártulajdonos ugyan­csak felfegyverzett embereit „gonosznak” minősítette. A volt rendőr védőjének kérdé­sére részletesebben is kitért a nyomozó „becsapottságára”, illetve, hogy a Gál Zsoltot át­verő arab férfiút később vala­ki meggyilkolta, holttestére az M3-as autópálya mellett bukkantak. A volt rendőr „szerencséje”, hogy a gyilkos­ság időpontjában már a rend­őrség ellentmondást nem tű­rő vendégszeretetét élvezte. (A bűntett további fejlemé­nyeiről esti számunkban tudó­sítunk.) (KIS) / * % LEGYEIK D.V­IS BOU­RJOIS: BOURJOIS sminkbemutató október 7—8-án, a Bp. VI. ker., Andrássy út 43. szám alatti Azúr boltban, 13-18 óráig, GERA ANNA sminkbajnoknővel. 1500 Ft feletti vásárlás esetén ajándékot kap. Forgalmazza a DRACO és VEGA-IMPEX, 1023 Bp., Römer Flóris u. 55. Telefon: 115-6471 3 H­OL VAGY, DÖNCI? Döncit a hetvenes évek derekán a Széchényi Könyvtár nagy­olvasójában ismertem meg, még ama boldog időkben, mikor a Szecska a Nemzeti Múzeumban szorongott, s talányos folyo­sók kanyarogtak az épületben, a falak mentén aquincumi pol­gárok szomorú sírkövei díszelegtek. Holt idők. Dönci már ak­kor is a pesti szegények népes csoportját gyarapította, habár akkortájt a koldusok nem a metróban ücsörögtek a sápadt műkövön, még sápadtabb gyerekeket, esdeklő keménypapír­táblákat szorongatva, vagy nemes egyszerűséggel vörösre fa­gyott markukat tartva. Az alkoholistákat akkoriban - jog és törvény szerint - Nagyfára internálták, a koldusokat szelíd rúgásokkal­ kizsuppolták a fővárosból. Hol voltunk akkor a de­mokráciától? Most készen, illetve félkészen áll a demokratikus intézményrendszer, s úton-útfélen koldusokba botlunk. Dönci, tudják, az a hirtelen megőszült, májbetegsége miatt pergamenre sárgult cigányfiú, akiről sok legenda járta Pesten. Azt is mondták: nyolcéves korában süllyedni, süppedni kez­dett a forró bitumenes gödörbe, ordított, s halálfélelmében egy perc alatt galambőszre változott. Az is elterjedt, hogy 56- ban becsapódott egy lövedék, félig rájuk omlott a pince, és Dönci beleőszült. Feje Jimi Hendrixet idézte, sorsa... Nem szaporítom a szót, Döncinek mindig rosszul ment. Gyanítom, hogy a Széchényi nagyolvasójába is főként melegedni járt. Ki­lenckor nyitott, este tízkor zárt az intézmény. Déltájban elnézték neki, ha a termetes tölgyfaasztalra borulva az igazak álmát aludta. Közelebbről akkor ismertük,meg egymást, amikor mind­ketten az „utcára kerültünk”. Én újságot árultam a Boráros téren, Dönci a nappalok után már az éjeket is a flaszteren töl­tötte, szülei lakást cseréltek, és az új kéglibe elfelej­tték beje­lenteni. Tél volt, csontropogtató, orrcsöpögtető hideg. Ott szambáztunk a téren, fuldokoltunk a benzingőzben. Döncin már a kezdődő paralízis jelei mutatkoztak, csoszogni is csak egy tolókocsira támaszkodva tudott. Ötven-száz Estit adtunk neki becsületszóra, és néha műanyag pókokat árult a híd alatt. Hajnalonként elgyötörten, az álmatlanságtól puffadt arccal, félőrülten énekelgetett a tolókocsiban kuporogva. Általában hazafias dalokat. Aztán eltűnt. Otthagytam én is az utcát, az utcai emberek piszkos arisztokráciáját. Zolit, a félbolond 56- ost, akit a húga támogatott Kanadából, és arcán mázsás ba­kancsok rúgásainak letörölhetetlen nyomait viselte. „Némát”, a tökmagárust, aki, ha feldühítették, csorgó könnyekkel, teljes erőből harapdálta az öklét. Bélát, a szamizdatost, aki a legjobb akarattal sem tudta elérni, hogy egyszer, legalább egyszer ki­hallgassák a rendőrségen, és bemondja nevét a Szabad Euró­pa. Dönciről kósza hírek szállongtak. Egyesek szerint lakást kapott, feltört, mások szerint már nem is él. Most, hogy eljött a koldusok paradicsoma, az ő múltjával, az ő referenciáival az aluljárók királya lehetne. Mások táblákat írnak nyomorukról, Döncire ránézni is elég. De hát így van ez: mindig az úttörők, a bátrak hullanak el a nagy ügyért, álta­luk üdvözül a hálátlan utókor. Hol vagy, Dönci? Ha hallasz engem, gyere be egy órára a szerkesztőségbe. Hideg telünk lesz, itt meleg van. Fogadom, nem fogunk kinézni. BUJÁK ATTILA

Next