Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
K - Komló-kert - Komlós András (Lupinus) - Komlós Margit - Komlós Pál - Komlós Vilmos - Komlósi Gyula - Komlósi Imre - Komlósi János - Komlóssy Arthur
Komló-kert a fővárosban, a Gránátos uccában (most Városháza ucca), a megyeházzal szemben fedett, tágas udvari kerthelyiség volt. (A kétemeletes Trattnerházban.) Gyülekező helye művészeknek, íróknak, politikusoknak. Elfért benne 600 ember. Hosszú ideig Blána Szilárd (megh. 1897 március havában, 71 éves korában) görög származású, de magyar érzelmű polgár volt a tulajdonosa. Egy ideig német színészek működtek itt, majd Jókai tanárára Balogh István, a Nemzeti Színház nyugdíjas tagjának közbenjárásával magyar színészeket léptettek itt fel. 1864 július 14-én Lisznyai Kálmán és Vachot Imre adogatásával itt alakult meg az első magyar dalostársulat, mely dalokkal, pár jelenetekkel, monológokkal és hazafias szavalatokkal szórakoztatta a közönséget. Igazgató: Lajtos Imre. Ez időben itt működött: Szörényi Julia, Bakonyi István, Keleti Hermin, Reményi Lujza, Erdélyi Janka, Hunyadi Emma, Balogh Etel és Laura, Ujváry Alajos, Berky Gyula karmester, Szűcs Lajos, Várady Ferenc, ez utóbbiak 1865 november havában átvették a mulató igazgatását. A belépődíj 30 kr. volt. A németeket csakhamar sikerült kiszorítani. Később, a 70-es években, Bakonyi társulata működött ott. A Komló-kert 1875-ben zárult be. Komlós András (Lupinus), nyomdász volt, 1569—1575-ig a debreceni városi nyomda vezetője. Kiadványai között van: Szegedi Lőrinc „Theophániá”-ja. Komlós Margit, színésznő, sz. 1900-ban, Budapesten. Színpadra lépett 1923-ban. Komlós Pál, színházi karmester, sz. 1907-ben. 15 éves korában kezdett zeneszerzést tanulni a Zeneakadémián és már 19 éves korában megkapta a zeneszerzői oklevelet. Első dirigálása 1927-ben volt, a „Cseregyerek” előadásán, a Városi Színházban. 1928 márc. 20-án ugyancsak a Városi Színházban teljesen önállóan dirigálta a „Húzd rá, Jonny!” c. operát, azután Stravinszki Igor: „A katona történeté”-t, a „Cárevics”-et, „Jolánta” operát (Csajkovszkij stb. Azonfelül ő dirigálja a Városi Színház operai repertoárját. Komlós Vilmos, színész, sz. 1893-ban, Sülyén (Nógrád m.). Színpadra lépett 1912 szept. 1-én. 1929-ben a Terézkörúti Színpad tagja. Komlósi Gyula, színész, sz. 1853 jún. 11-én, Nagyváradon, megh. 1905 ápr. 13-án, Miskolcon. Színpadra lépett 1870 április 18-án, Aradi Gerő színigazgatónál. Neje: Schelling Eszter, színésznő, sz. 1846 febr. 15-én, Kolozsvárott. Színpadra lépett 1866 jan. 1-én, Follinusz János színigazgatónál. 1897 jún. 1-én nyugdíjba vonult. Komlósi Imre, ügyvéd, sz. 1813 július 23-án, Debrecenben, megh. 1879 május 6-án, u. o. Mint a debreceni színházi bizottság tagja vezérszerepet játszott a kulturmozgalmakban és sokat fáradozott a színügy emelésén. Színművei: „Kalendárium”, vj. 3 felv. „Póruljársz, ha egyedül jársz”, vj. 3 felv. Irta: Grange és Rochefort. (Ford.) Előadták Debrecenben. Komlósi János, színész, színpadra lépett 1870-ben. Komlóssy Arthur id., ügyvéd, sz. 1848 december 18-án, Debrecenben, megh. 1910 augusztus 7-én, u. o. Jogi tanulmányai után ügyvéd lett. Elnöke volt a debreceni színügyegyletnek; a debreceni színház 1898-ban tartott 100 éves ünnepélyének egyik legkimagaslóbb része az általa rendezett színészeti kiállítás volt. Első alelnöke volt egyben a debreceni Csokonai-körnek. 19 3