Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936)
T - Tissot, Victor - Tisza - Tisza-család, Borosjenői és Szegedi gróf és nemes - Tisza István gróf
Tissot, Victor, francia újságíró, szül. 1844., megh. 1917. Magy.-on a 70-es években tett utazásáról komikus félreértésekkel, felületességekkel teli könyveket írt (Voyage au pays des Tziganes, La Hongrie des Adriatique au Danube). Tisza, a Duna alföldi nagy mellékfolyója, Magy. K.-i feléről (az Olt vízgyűjtőjének kivételével) az összes felszíni vizek levezetője. Vízgyűjtőterületének egyik része a harmadkorvégi Pannoniaitenger K.-i felének partvidékein van, másik része e tengernek szárazra emelkedett fenekén. Minthogy az Alföld D.-i része süllyedt legmélyebbre, a volt tengeri, majd (levantei) tófenéken a folyók ebbe az irányba folytak. Az Alföld leghosszabb és középvonali folyója a T. lett, amely a Felső-T. és a Visó egyesülésétől kezdve mint főfolyó jut kifejezésre. Az alföldi T. Huszt alatt 120 m magasságban lép a síkságra, torkolata Zalánkéménynyel szemben pedig 70 m, folyása tehát rendkívül lassú. Vízgyűjtőterületének sajátságos alakja van, mert Szolnoktól kezdve medre a Dunával egykezű lett s bár a Kiskunság vizei jórészt feléje áramlanak, itt egyetlen számbavehető patakja sincs ; e szakaszon tehát vízgyűjtőterületének peremén folyik. Máramarostól Torontálig hatalmas ívet rajzol az Alföldre. Legfelső, hegyvidéki szakasza a Szvidovec és a Radnahavas közötti hegyekben júniusban különösen nagy, de októberben is kiadós csapadékját mély, erdős völgyekben vezeti le ; hóolvadáskor is megszokott azonban dagadni. Máramarosszigettől Husztig az Avas és a Kőhát vulkánoshegyei állják útját, miattuk feltölti völgyét. Itt széles völgyfenéken, ágakra szakadozva folyik ÉNy.-ra a huszti résig, ahol a Kárpátok felől a Tarac, Talabor és Nagyág vizét felvéve, végre kijuthat az Alföldre. Itt kezdődik középső szakasza, amelyen mindvégig (Szolnokig) az Alföld peremfolyója. Bár mindjárt Szatmárban a Szamos sok hordalékja is É. felé nyomja, lényegében az Alföld peremeinek süllyedése vonzotta magához ; a peremet csak ott hagyja el, ahol a mellékvizek hordalékja arról leszorítja. A Szamos is elhagyta már régebbi érmelléki völgyét, mire a Szernye-mocsár vidékének mély süllyedékre kényszerítette és a T.-ba ömlött. Csap mellett van a T. éles könyöke. Idáig útját állja a Nyírség magas padlanja, amelyet most megkerülvén, kanyargós, de koronként ágakra is szakadozott mederben folydogál a Bodrogközön a tokaji Nagyhegyig, inkább feltöltvén medrét, mintsem vésve azt. A Sajótól a Zagyváig a Felföld vizeinek sok hordalékja elszorítja a hegylábtól. Eddig csak jobbról volt gyarapodása . Szolnok alatt, ahol a Száva-Alduna mély süllyedékjének vonzását megérezve egyenesen D.-nek kezd folyni, már csak balról van mellékvize. Ezen az alsó szakaszon a Föld egyik leglassúbb, már a megállás határán levő folyója , a Duna magas vízállása majdnem Szegedig fel tudja duzzasztani. A nagyon rendetlen Körös és Maros vizét a szabályozás előtt csak akkor tudta levezetni, ha éppen alacsony volt , különben ellepte az ár, tóvá alakítván át az Alföld közepét. Ez tette szükségessé szabályozását, amely 4-5 millió hold területet eredményezett ; általa a T. 452 km-rel lett rövidebb, egyúttal ezen a szakaszon hajózható is. A szabályozás megviselte az alsó szakasz hajdan híres halászatát és a lápi élet jelenségeit is. Megváltoztatta a vízjárást, mert ma a zajló jég levonul, a hóolvadás árvize csak akkor éri el a gátak koronáját, ha egyszerre fut bele valamennyi folyó olvadékba, a hajdan mindent ellepő júniusi zöldár pedig észrevétlenül fut le, csakúgy, mint a kárpáti őszi esők vize. De elmegy az a hozovány is, amelyre a süllyedő Alföldnek szüksége van. Prim Gy. Tisza-család, Borosjenői és Szegedi gróf és nemes, tagjai főleg Bihar vm.-ben játszottak tekintélyes szerepet. A grófi rangot Lajos (1832—98), előbb Bihar vm. főispánja, majd közlekedési min., 1879. a szegedi árvíz után szegedi királyi biztos, 1883. kapta. A grófi rang 1897. átruháztatott unokaöccseire, Istvánra, ifj. Kálmánra és Lajosra. István (1861—1918) valamint atyja, Kálmán (1830—1902) min.elnök. Tisza István gróf, államférfi, T. Kálmán fia, szül. 1861., megh. 1918 okt. 31. 1886. képviselő és már az 1889 nagy véderővitában feltűnt. Br. Bánffy Dezső min.-elnöksége idején élesen szembeszállt az obstruáló ellenzékkel. A Szélikormány idején visszahúzódott, mert nem helyeselte Széli paktumos pol.-ját. Széli lemondása és gr. Khuen Héderváry bukása után 1903. min.-elnök. Az ellenzékkel rövid időre helyreállott békét az exlex megszüntetésére, a költségvetés helyreállítására és a vasúti sztrájk letörésére használta fel. Fél év múlva napirendre tűzte a házszabályok megszigorítását és Perczel Dezső házelnök segítségével nov. 18. meglepetésszerűen keresztül is vitte (Lex Dániel). Az ellenzék