Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)

1837-06-10 / 46. szám

358 san oda nyilatkoztatni hogy nti ezen összeköttetéseknél Zier titkainak minden vevőit joggalfelruházottaknak találjuk arra, hogy a’ megfizetett vételi summát vissza kívánják, ’s hogy mi, azon bánás titokbantartásrol adott fogadásokat ezen körülmények között épen nem tartjuk kötelezéssel biróknak. Mert a’ ki velem megígérted azon titkot megtartani, melyet ő engem megbíz, ’s nékem a’ titok helyett egy közönségesen tudva lévő dolgot súg fülembe, hűségtöréssel nem vádolhat, ha én azon titkot, mely soha sem létesült, titoknak nem tartom. Mi erre azért vonunk figyelmet, mivel némelyek a halgatásról tett ígéretek által magukat tartoztatni engedik igaz kereseteket Zier Doctor uron nyilvánosan követelni. Ezen történet által, az elveszett vételi summán kivűl, sok gyármesterek nagy károsodásba estek, mivel későn látták által, mily csalók legyenek az elnevezések, „hogy az uj bánásmód által, csupán erőműbeli munkák által, minden tanult főzőmester nélkül gyártathatik, igen is, neveztettek nékünk egyesek kik utolsó vagyonaikat ezen remények áldozatjává tették! Bár a’ Zier, Slanewald, és Arnold répaczukorgyártás titkai a’ mesterségi szorgalom történeteiben örrökké intő tábla gyanánt állanának, a’ titoktártás túlságos felmagasztalásainak mindig csak a’ legnagyobb visszatartoztatással hinni, és tökéletes kereskedés nélkül soha oly titkot nem venni. A répa czukorgyáraik felé'Iliásárul* (Dec. II.) Nem arról akarunk itt szóllani, miként nyerhet egyes gazda az általa termesztett czukorrépából önszükségeire ’s talán eladás végett is czukrot, hanem nagyban minő feltételek alatt gyárthatni nyereségesen répaczukrot. Ezen ügynek megfejtése végett különösen hat tárgyról kell értekezni, melyek így következők: I. A’ foglalkozás kiterjedése. Gondos visgálatok és számolások szerint azt állítják, hogy évenkint legalább 20,000 mázsa répát kell fölgyártani, hogy a’ vetett tőkepénz elég kamatot hozzon. II. A’szükséges répabeli biztosítás. Elegendő répára szert tehetni, vevés , termesztés vagy mind a’ kettőnek egyesítése által. a) Répa vevés. Noha könnyen gondolhatni, hogy idővel, a’ répaczukor készítése közönségesebb ’s e’ végre a’ répatermesztés általános, leendvén, elég ezukorrépát kaphatni kaphatni a’ gyárak számára, és pedig a’ concurrentia miatt eléggé olcsón, most azonban igen nagy merészlet volna csupán vásárlandó ezukorrépára számolni ’s vállalatba ereszkedni. A’ czukorrépa sokkal hasznosabb termesztmény a’ gazdaságban, mintsem hogy a’ termesztő, kivált más takarmány szűkében, könnyen ártadná olcsó árron , kivált ha látja hogy a’ czukorgyártó reá szorult. Azon fölül a’ czukorrépát nem vihetni olcsón, nehézség és sértés nélkül távol vidékekre, ’s igy ska hajókázás nem segít a’ környékre vagyunk csak szorulkozva. Azután, legalább nyomban, igen nehéz lesz a’ gazdát arra bírni, hogy ősi szokása ellenére a’ marhatartásra oly jó nagyobb répát kisebb fajta termesztésével cserélje föl, ’s mind azon föltételeket betöltse, melyek a’jó termesztésnél megkívántatnak. Végre nehéz súly és mérték szerint vásárlani ott, hol csak a’ czukortartalom határoz. Ily esetben szükséges volna egyességre lépni a’ gazdákkal, hogy bizonyos számú hold földet szabott módon a’ rendelt répafajtával ültessék be, ’s holdszámra fizettessenek ki. Francziaországban szokás már a’ répa mázsáját drágábban fizetni, ha a’ föld kevesebb mázsát ád, ’s igy a’ gazda kárt nem szenved. b) Az öntermesztés tehát a’legbiztosabb mód. De minthogy igen sokan nem szorulhatnak csupán erre, ’s mivel az egész mennyiséget nem épen szükséges a’ tulajdon telekről kapni, innét sok körülményben igen ajánlatos. c) Mind a’ két mód’ egyesítése. Ez igy lehet: f) Hogy az egyes jószág vagy gyár birtokos egy részt maga termeszt, más részt pedig vesz. Ez esetben szükséges azonban arra vigyázni, hogy maga annyi répát termesszen, mennyi legalább szükséges, hogy répavásárlás nélkül is haszonnal lehessen czukrot gyártani.