Frankl Vilmos - Zádori János szerk.: Magyar Sion 1870. (Uj Magyar Sion 1. évfolyam)

FÖLADATAINK. Válságos időpontban indítjuk meg folyóiratunkat. A történelem lapjain találkozunk időkkel, midőn egyházunk hevesebb üldözés és mélyebb gyűlöletnek tárgya volt, mint ma. De nem találkozunk időkkel, mi­dőn annyira megvetve, befolyásától oly nagy mértékben megfosztva lett volna, mint ma. A kath. egyház nemcsak külső hatalmát, és fényét vesztette el majdnem mindenütt, hanem elvesztette b­e­folyását a mai társadalmakra majdnem teljesen. Az állami és törvényhozási alakulások, szerencse ha csak ignorálják az egyház hitelveit és jo­gait , többnyire egyenesen ellenséges állást foglalnak el azokkal. A sajtó — közéletünk másik tényezője, a köz­véleménynek inkább tüköre, mint vezetője — ritka ki­vételekkel, első­sorban áll ellenségeink között. Már már odáig jutottunk, hogy csakis azon hírlapok és könyvek számíthatnak tetemesebb közönségre, melyek a kath. fölfogásokat és intézményeket egy rég letűnt kor ha­gyományainak tekintik­­ vagy gúny és nevetség tár­gyává teszik. A közerkölcsiség hanyatlásáról megdöbbentő ékesszólással beszélnek a hivatalos statistikai közlések, az öngyilkosok, törvénytelen gyermekek és bűntények szaporodását jelező kimutatások. T­e­m­p­l­o­m­a­i­n­k mindinkább a szegények és mű­veletlenek menhelyeivé válnak. Az előkelők és művel-

Next