Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 19. Győr-Moson-Sopron megye (2002)

II. Győr-Moson-Sopron megye kialakulása, területi, népességi és közigazgatási változásai

11. tábla A trianoni béke következtében Magyarországtól elszakított terület megoszlása (km 2) 5. Győ­r-Sopron (1950-1989), majd 1990-től névváltoztatással Győr-Moson-Sopron megye 1950. március 16-i hatállyal az 1949. évi 4343/1949 (259). M.T. sz. rendelet Győr-Moson és Sopron megyét egyesítette Győr-Sopron megye néven. A megye mai határának kialakulását mutatja be az 3. ábra. 1950-ben a megyei beosztás módosítása és az első Tanácstörvény jelentette az első nagyobb köz­­igazgatási változást az ország területi szerkezetében. A 25 megye összevonását 19 megyére a 4343/1949/ 259. MT. rendelet szabályozta. A járási beosztást pedig a 144/1950 (V.20.) MT. rendelet állapította meg. Az 5201/1­­/II.l. 1950. 11.12. BM sz. végrehajtási utasítás 1950. március 16-i hatállyal az aláb­biakat rendelte el: „Győr-Sopron megye területe Győr-Moson megye eddigi területét, ideértve Moson­magyaróvár megyei várost is, továbbá - a Vas megyéhez csatolt Bük és Csepreg nagyközségek, vala­mint a Bős, Horvátzsidányi, valamint Nagygeresdi és Sajtoskáli körjegyzőségekhez tartozó községek kivételével - Sopron megye eddigi területét, valamint Vas megyéből Kemenesszentpéter kisközséget foglalja magában.” Székhelyéül pedig Győr megyei várost jelölte ki, s emellett Sopront is megyei városi ranggal ruházta fel. Győr-Sopron megye területe 410 340 ha lett, népessége pedig 370 056 fő, így a népsűrűség 90,3 fő/km 2. Az említett rendeletek 1950-ben Sopron megyétől Vas megyéhez csatolta a csepregi járásból Bük és Csepreg nagyközségeket, valamint Bő, Chernelházadamonya, Iklanberény, Horvátzsidány, Kiszsidány, Lőcs, Nagygeresd, Nemesládony, Mesterháza, Olmód, Peresznye, Sajtoskál, Simaság (Felsőság, Sima­háza), Tompaládony (Berekalja, Tompaháza, Pórládony) községeket, összesen 16 települést. Vas megyéből Sopron megyéhez került egy község, Kemenesszentpéter, mely község 1954-ben a megyétől Veszprém megyéhez került átcsatolásra. Ugyancsak Veszprém megyéhez került 1954-ben Malomsok (Ómalomsok, Újmalomsok) Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny. (Ez utóbbi három község 1992-ben visszacsatolásra került.) Az első Tanácstörvény idején (1950. évi I. tc.) Győr-Sopron megyében 6 járás volt. Két város, Győr és Sopron közvetlenül a megyei tanács irányítása alatt működött, Mosonmagyaróvár város a járási tanács alá volt rendelve. 161 önálló községi tanács és 9 közös községi tanács működött a megyében, az utóbbiakba 18 község tartozott. A megye összes községeinek a száma 179 volt. Az első Tanácstörvény tapasztalatai alapján a túlságosan elaprózott községi igazgatási szervezetben több változást hajtottak vég­re. A tanácsok számát az 1971-ben kelt második Tanácstörvény során racionálisan csökkentették. A hetvenes évektől megkezdődött a városkörnyék elnevezésű szervezeti struktúra kialakítása. Az 1971. évi I. ún. III. Tanácstörvény 12.§ 4. bekezdése értelmében a községi tanácsot városkörnyéki tanáccsá ekkor­tól lehetett nyilvánítani. A város és a község között szoros volt az ellátási, a gazdasági kapcsolat. Győr- Sopron megyében három városhoz soroltak be 1973-1984 között községeket. A Soproni városkörnyék­hez 3 önálló tanácsú község: Ágfalva, Fertőrákos, Magyarfalva (Harka) és két közös tanácsú község Megye, város Összesen Ebből elcsatolt Magyarországon maradt Ausztriához Csehszlovákiához Győr vm. 1480­ 83 1397 Győr tjv. 54--54 Moson vm. 1989 1087-902 Sopron vm. 3127 1341-1786 Sopron tjv. 129--129 Együtt 6779 2428 83 4268 Forrás: Az 1920. évi népszámlálás, Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 69. kötet

Next