Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 19. Győr-Moson-Sopron megye (2002)
II. Győr-Moson-Sopron megye kialakulása, területi, népességi és közigazgatási változásai
11. tábla A trianoni béke következtében Magyarországtól elszakított terület megoszlása (km 2) 5. Győr-Sopron (1950-1989), majd 1990-től névváltoztatással Győr-Moson-Sopron megye 1950. március 16-i hatállyal az 1949. évi 4343/1949 (259). M.T. sz. rendelet Győr-Moson és Sopron megyét egyesítette Győr-Sopron megye néven. A megye mai határának kialakulását mutatja be az 3. ábra. 1950-ben a megyei beosztás módosítása és az első Tanácstörvény jelentette az első nagyobb közigazgatási változást az ország területi szerkezetében. A 25 megye összevonását 19 megyére a 4343/1949/ 259. MT. rendelet szabályozta. A járási beosztást pedig a 144/1950 (V.20.) MT. rendelet állapította meg. Az 5201/1/II.l. 1950. 11.12. BM sz. végrehajtási utasítás 1950. március 16-i hatállyal az alábbiakat rendelte el: „Győr-Sopron megye területe Győr-Moson megye eddigi területét, ideértve Mosonmagyaróvár megyei várost is, továbbá - a Vas megyéhez csatolt Bük és Csepreg nagyközségek, valamint a Bős, Horvátzsidányi, valamint Nagygeresdi és Sajtoskáli körjegyzőségekhez tartozó községek kivételével - Sopron megye eddigi területét, valamint Vas megyéből Kemenesszentpéter kisközséget foglalja magában.” Székhelyéül pedig Győr megyei várost jelölte ki, s emellett Sopront is megyei városi ranggal ruházta fel. Győr-Sopron megye területe 410 340 ha lett, népessége pedig 370 056 fő, így a népsűrűség 90,3 fő/km 2. Az említett rendeletek 1950-ben Sopron megyétől Vas megyéhez csatolta a csepregi járásból Bük és Csepreg nagyközségeket, valamint Bő, Chernelházadamonya, Iklanberény, Horvátzsidány, Kiszsidány, Lőcs, Nagygeresd, Nemesládony, Mesterháza, Olmód, Peresznye, Sajtoskál, Simaság (Felsőság, Simaháza), Tompaládony (Berekalja, Tompaháza, Pórládony) községeket, összesen 16 települést. Vas megyéből Sopron megyéhez került egy község, Kemenesszentpéter, mely község 1954-ben a megyétől Veszprém megyéhez került átcsatolásra. Ugyancsak Veszprém megyéhez került 1954-ben Malomsok (Ómalomsok, Újmalomsok) Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny. (Ez utóbbi három község 1992-ben visszacsatolásra került.) Az első Tanácstörvény idején (1950. évi I. tc.) Győr-Sopron megyében 6 járás volt. Két város, Győr és Sopron közvetlenül a megyei tanács irányítása alatt működött, Mosonmagyaróvár város a járási tanács alá volt rendelve. 161 önálló községi tanács és 9 közös községi tanács működött a megyében, az utóbbiakba 18 község tartozott. A megye összes községeinek a száma 179 volt. Az első Tanácstörvény tapasztalatai alapján a túlságosan elaprózott községi igazgatási szervezetben több változást hajtottak végre. A tanácsok számát az 1971-ben kelt második Tanácstörvény során racionálisan csökkentették. A hetvenes évektől megkezdődött a városkörnyék elnevezésű szervezeti struktúra kialakítása. Az 1971. évi I. ún. III. Tanácstörvény 12.§ 4. bekezdése értelmében a községi tanácsot városkörnyéki tanáccsá ekkortól lehetett nyilvánítani. A város és a község között szoros volt az ellátási, a gazdasági kapcsolat. Győr- Sopron megyében három városhoz soroltak be 1973-1984 között községeket. A Soproni városkörnyékhez 3 önálló tanácsú község: Ágfalva, Fertőrákos, Magyarfalva (Harka) és két közös tanácsú község Megye, város Összesen Ebből elcsatolt Magyarországon maradt Ausztriához Csehszlovákiához Győr vm. 1480 83 1397 Győr tjv. 54--54 Moson vm. 1989 1087-902 Sopron vm. 3127 1341-1786 Sopron tjv. 129--129 Együtt 6779 2428 83 4268 Forrás: Az 1920. évi népszámlálás, Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 69. kötet