Nemzeti Sport, 1938. január (30. évfolyam, 1-21. szám)

1938-01-03 / 1. szám

■Hétfő, 1938 január 3. KEDD Meknes: Kispest vendégjátéka. CSÜTÖRTÖK La Valletta: Ferencváros ven­­­dégjátéka. PÉNTEK vagy SZOMBAT Sevilla: Kispest vendégjátéka. VASÁRNAP Lisszabon: Portugália—Magyar­­ország, válogatott mérkőzés. La Valletta: Málta vár.—Fe­rencváros. Gibraltár: Kispest—FC Klad­­no. Újdivatú, puha és bélelt kenélykalap p 750 Új tavaszi mintás Paplining . . ? 7­50 Úri Ízlésű nyakkendő . 1145 ilül a Baross-tér 19- A. B. C.-re is Jugoszlávia Téli Kupa mérkőzések Belgrád: BSK—BASK 3:3 (3:1). — 12 fokos hidegben, havas pályán játszottak. Góllövő: Podhradski (2), Grisovics, ill. Tomasevics (2) és Pr.Gojevics. — Jugosla­­vija—Jedinstvo 2:1 (2:1). Góllövő: Petro­­vics (2), illetve Radosaviovics. Zágráb: Gradjanski—Konkordia 4:1 (2:1). Ljublana: A kitűzött N­ASK—SK Ljub­ljana mérkőzés elmaradt, mert a HASK visszalépett a Téti Kupa küzdelmeitől. Barátságos Újvidék: Istra—Trgovacski 6:0 (5:0). A mérkőzés a II. félidő 30. percében félbe­szakadt, mert a Trgovacski egyik hát­védje megütötte Stojanovics játékvezetőt. $1 FELSZERELÉS RUHÁZAT áim, BUDAPEST IV TURff ISTVÁN UZ A csikók Bukarestben — Saját tudósítónktól — A Venus budapesti vendégszerep­lése alkalmával a magyar és a román egyesületek és a két szövet­ség megbízottjai között különböző mérkőzésekre vonatkozólag meg­állapodások jöttek létre. Ezek szerint ez év április 24-én és 25-én a ma­gyar csikóválogatott szerepel Bukarestben. Májusban a Ferencváros vendég­ ifiráfeisüreiis Maurer, Teréz-krt 4. szereplése esedékes. Szintén Buka­restben, majd augusztus 14-én és 21-én nagyszabású torna lesz a román fővárosban. Budapest­ről a Hungária és az Újpest vesz részt ezen a tornán, míg a román csapatok közt a Rapid és azonkívül még egy klub, valószínűleg a Venus lesz ennek a tornának a szereplője. Lrr-----r ■ ©KOS8ABC 4 ÓRAGYÁR BUDAPEST. Vffl. Töm6u2&. í£Xm 3 Illa portugál válogatott összeállítása: ugyanazzal a csapattal állnak ki ellenünk a portu­gálok, mint amelyikkel legyőzték a spanyolokat A spanyol Ostale vezeti a lissaboni válogatott meccset Beszélgetés Oliveirával, a portugálok szövetségi kapitányával • 14­6 • FODOR HENRIK d­r. levele a Nemzeti Sporthoz A Chave d’Ouro kávéházban talál­koztam a Benfica elleni mérkőzésünk után Candido Oliveirával, a portu­gálok szövetségi kapitányával. Kávé­ház alatt itt nem olyan tágas, ké­nyelmes helyiséget, karosszékeket, szépen odakészített és újságokkal megrakott asztalokat kell érteni, mint nálunk. A lissaboni kávéház zsúfolásig telt, nem is nagy terem, kis, kerek asztalokkal, még kisebb székekkel, amelyeken csupa férfi ül, — nőket egyáltalában nem látni, — nagy sálakba és kabátokba burkolóz­va, többnyire kalappal a fejen. Kis csészékből a csodálatos aromájú bra­zíliai kávét szopogatják, amelynek ára a mi pénzünk szerint csészén­ként kb. 20 fillér. Nagy zaj, vitatkozás, üzleti tár­gyalások mindenfelé. Egy kis sarok­ban helyet találok Candido Oliveira mellett. Körülöttünk csupa fanatikus sportember, akik nem győzik az elő­zőleg látott mérkőzést újra és újra átbeszélni. — Milyen lesz a csapata Magyar­­ország ellen? — hangzik fel első kérdésem Oliveirához. A robusztus termetű, díjbirkózóra emlékeztető szövetségi kapitány rög­tön ceruzát és papirost kér és máris írja: Azevedo (Sporting)­ Simoes Gustavo (Belenenses) (Benfica) Amaro Albíno Pereira (Belenens) (Benfica) (Porto) Maurao E. Santo Valadas (Sporting) (Benfica) (Benfica) Loerio Sousa (Sporting) (Porto) — Talán érdekelni fogja — foly­tatja, — hogy a csapat azonos az­zal, amely legutóbb 2:1-re győzött Vigoban Spanyolország ellen. Ez volt az összeállítás a második félidő­ben, miután az első félidő végén két embert cseréltünk. E játékosok kö­zül — legjobb emlékezetem szerint ■— az egyetlen So­asa játszott leg­utóbb a magyarok ellen. Ő egyébként a legtöbbször játszott Portugália vá­logatott csapatában, létszeres válo­gatott. További részleteket kérek a válo­gatottról. Candido Gliveira hibátlan francia nyelven így folytatja: — Gustavo, a Benfica játékosa, a válogatott csapat­kapitánya. Ő egy­úttal a csapat legidősebb játékosa, harminc éves. A legfiatalabb válo­gatott a Santo, — szintén a Ben­­ficából — 18 éves. A csapat életkor­átlaga 23 év. Testsúlyban 80 és 60 kg között változnak a játékosok. A legmagasabb k­özöttük Valadas: 178 cm — Milyennek ítéli kapitány úr a portugál csapat játékerejét? Candido Oliveira gondolkozik egy kicsit, aztán így folytatja: — Ahogy én ism­erem az európai államok csapatainak játékerejét, az én csapatomat leginkább Franciaor­szág válogatott csapatával merném összehasonlítani. U­gyanazt a stílust játsszuk, ugyanazzal a rendszerrel és játékfelfogással. Gyors játékra törekszünk elsősorban, lendülettel tö­rünk az ellenfél kapujára. Erőben is tartom csapatomat akkora képessé­gűnek, mint a francia csapatot. — Ad-e esélyt csapatának a magyar válogatott ellen? — Rossz kapitány volnék, ha az ellenkezőt állítanám. A magyar csapatot nagyon nagyra tartom. Technikában, taktikában, az egyes játékosok egyéni képessége dolgában messze fölöttünk áll. Csakhogy — mint a középeurópai csapatokból általában — hiányzik belőle a szív, a küzdeni akarás, a kapu előtti hatá­rozottság. Figyeltem pl. a Hungária karácsonyi két játékát. Első nap semmi küzdés, második nap már valamivel több és ez magyarázza a mai eredményt is (4:0 a Benfica ellen). Ennyi azonban esetleg kevés lesz a portugál válogatott legyőzé­sére. Annak ellenére, hogy ezúttal szokatlan előnyt adunk a magyar csapatnak. A mérkőzés ugyanis a Belenenses füves pályáján kerül le­játszásra, tehát a magyaroknak megfelelő talajon. A mi csapataink legnagyobb része állandóan száraz, agyagos és kemény pályán játszik. Ennek ellenére az én csapatom nagy gyorsasága, hallatlan küzdőképes­sége és győzniakarása kiegyenlítheti a magyarok nagyobb tudását és ez esetben — miután ez is olyan játék, melyben váratlan esélyek adódnak — mi is győzhetünk. — Az eddigi statisztika is mellet­tünk szól. Eddig két hivatalos Portugália—Magyarország mérkőzést játszottunk, mindkettőt Lissabonban. Az első 1:0 volt a mi javunkra, a második 3:3-ra döntetlenül végződött. — Ki lesz a mérkőzés játék­vezetője? — Ostale — hangzik a válasz. — Spanyol bíró Saragossából. Nem ismerem közelebbről. Vigóban ismertem meg, ahol Barlassina mel­lett a mérkőzés egyik partjelzője volt. Információim szerint azonban elsőrangú játékvezető, ak­ire nyugod­tan rá lehet bízni a mérkőzés vezeté­sét. — Engedni fogja-e a testtel való játékot?­­E kérdést fel kellett ten­nem, mert eddigi tapasztalataim szerint a portugál játékvezetők tel­jesen helytelen játékfelfogás alap­ján minden remplit, vagy testtel való akadályozást lefújtak.) — Tudom, mire céloz ezzel. A mi játékvezetőinknek kétségtelen hibá­juk, hogy minden kísérletet a test­tel való játékra már csírájában el­fojtanak. Nem győzöm eléggé fel­hívni a figyelmüket, hogy ez a bírás­kodás végzetessé válhat a portugál csapatra, amint külföldre kerül. Hogy egyebet ne említsek, április 23-án Németország ellen játszunk Frankfurtban, utána pedig Svájc ellen világbajnoki csoportselejtezőt. Ha a játékosainkat mimózaként kezelik játékvezetőink, e mérkőzésen esetleg elsöprik őket az ellenfelek és nem fogják megtalálni a megfelelő védekezési módszert. Éppen ezért azt hiszem, hogy Ostale játék­­vezetése ebből a szempontból is példa­­adó lesz és csapatunkat megfelelői­g bevezeti a középeurópai játék­modorba. — Végül még csak annyit — fejezi be érdekes mondanivalóit Candido Oliveira —, hogy az önök játékosait csaknem valamennyit a régebbi időkből személyesen ismerem és nagyon örülök, hogy e mestereket újra Lissabonban láthatom. Sajnos, az önök meghívását Magyarországba a tavaszi idény során az említett két mérkőzés miatt ezúttal nem tudjuk elfogadni, de majd legközelebb! A viszontlátásra! Fodor Henrik dr. Öt gólt rúgott a Budafok az Ajax­­nak, mégis kikapott Kutasi agyrázkódást szenvedett az első percben. Borhy vádett Ajax—Budafok 7:5 (3:3) Egy félidőn át pompásan tartotta magát a Budafok a holland bajnokkal szemben — Távirati jelentésünk —­­Budafok csapata szombaton dél­után Amsterdamban a holland baj­nokcsapat, az Ajax ellen játszott. A mérkőzésről a következő jelen­tés számol be:­ Amsterdam, január 1. Ma az Ajax ellen játszottunk. Hallatlan balszerencsével. Az első félidőt döntetlennel végeztük, az Ajax csak a második félidőben tu­dott fölünk k­erekedni. Összeállításunk ez volt: Kutasi — Szebehelyi, Bánkuti — Király, Sós, Nyilas — Fodor, Fézser, Blaskó, Ko­vács, Szeder. (Dóczé már nem játszhatott, mert új szerződése Svájcba szólította.) Már az első percben itt a baj: támad a holland csatársor. Kutasi vetődik, a holland csatár rárohan. Kutasi nem tud felkelni a földről. Félbeszakad a mérkőzés. Odaroha­ nunk. Kutasi ájult. Megsérült a fe­jén. Agyrázkódás! Kórháziba kell szállítani. Már viszik is a mentők. Mit tehetnénk? — Borhyt, a me­zőnytartalékot vagyunk kénytelenek a kapuba állítani (végig ő védett). Szükségkapusunk természetesen nem tudja Kutasit helyettesíteni. Beszed három dugót az Ajax csatáraitól az első félidőben. Egyelőre azonban baj nincs, mert minden holland gól­ra mi is válaszolunk. Csatársorunk remek össz­játéka megzavarja a hol­land védelmet és nem tudják meg­akadályozni, hogy először Fozrer, majd Fodor, végül pedig Blaskó lö­vése utat ne találjon a hálóba. A félidő így 3:3-ra végződik. (Megjegyzem, hogy a félidő első és utolsó negyedórájában olyan fö­lényben voltunk, hogy az Ajax a félvonalon is alig jutott át. A kö­zépső negyedórában is többet támad­tunk, több gólhelyzetünk is volt, mint ellenfelünknek. Ha Kutasi véd, ak­kor ebben a félidőben bebiztosíthat­­tuk volna a győzelmet.) Fordulás után az első negyedóra hullámzó játékkal telik el, aztán me­gint nagy fölénybe kerülün­k, a vé­gén megint beszorítjuk az Ajaxot, de hiába, — Borhy nem Kutasi! — amíg a mi csatársorunk Szeder és Kovács révén csak két gólt tud rúg­ni, addig a holland csatárok négyet rúgnak Borhynak. A végeredmény 7:5 az Ajax javára. A csapat nagyon jól játszott. Ha Kutasi véd, feltétlenül győzünk. Budafok — Tichy Ede, PSJF

Next