Népsport, 1975. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1975-06-01 / 128. szám
Diósgyőr—Rába ETO 0:0 Diósgyőr, 4000 néző. Vezette: Győri (****), (dr. Demeter, Medveczky). Diósgyőr: Szabó 0 — Oláh 3, Salamon 6, Hajas 6, Tamás 4, — Szűcs 4, Tatár 4, Váradi 4 — Horváth E. 2, Káplár 3, Görgei 4. Edző: Szabó Géza. Rába ETO: Földes 6 — Varga 4, Pozsgai 5, Sebők 3, Izsáki 4 — Szabó O. 5, Somogyi 4, Mile 3 — Pénzes 4, Stolcz 3, Glázer R. 3. Edző: Farsang Ferenc. Csere: Stolcz helyett Horváth L., Izsáki helyett Szokolai a szünetben, Horváth E. helyett Fülő a 70. percben, Káplár helyett Horváth A. a 77. percben. Szögletarány: 4:2 (3:1) a Diósgyőr javára. Már az első percben a győri kapu előtt Horváth B. jó helyzetbe került, de a 16-os sarkáról leadott lövése gyengén sikerült, Földes védte a labdát. Az 5. percben Pénzes futott el a jobb oldalon, a beívelt labdát Szabó kivetődve szerezte meg. Változatos mezőnyjáték folyt egy ideig, de a kapuk ritkán kerültek veszélybe. A 14. percben Görgei 20 méteres bombalövését Földes csak öklözni tudta, közvetlen utána Káplár lövésére vetődött a győri kapus. A 20. percben Somogyi tört kapura, 30 méterről lövésre szánta el magát, Szabó szögletre nyomta a labdát. A 25. percben Pénzes lövése a kapufáról jutott a kapu mögé. A 31. percben Szűcs a 16-os vonalánál került jó helyzetbe, de lövését védte a győriek kapusa. A 35. percben Káplár fejesére jó ütemben futott ki Földes. Az első igazán parázs jelenet a 38. percben adódott a győri kapu előtt. Előbb Tamás 25 méteres bombalövése pattant a mezőnybe a lécről, majd Tatár lövését védte Földes. Az ellentámadásnál a győri Szabó alig lőtt mellé. SZÜNET UTÁN az 50. percben Szabó Olesről indult el, a diósgyőri kapus a 16-oson kívülre futott, ott elvetődve fogta meg Szabó lábát, ígytisztázta a gól veszélyes helyzetet. Az 55. percben Görgei jó elfutása után középre ívelte a labdát, Földes a 16-oson túlra futott ki és mellel továbbította a mezőnybe a labdát. A 60. percben tűzijáték adódott a győri kapu előtt. Horváth E. lövését Földes a mezőnybe öklözte. Utána Görgei lőtt 5 méterről alig mellé, majd Váradi lövését szépen lehúzta Földes. Állandósult a diósgyőriek mezőnyfölénye, a győri védelem azonban biztosan hárította az erőtlen hazai rohamokat. A 73. percben Görgei átadását Fülő nagy erővel lőtte kapura, a labda a jobb kapufa tövénél szállt el. Átmenetileg felszabadult a győriek kapuja, majd ellentámadásnál Glázer lövését védte a diósgyőriek kapusa. A 85. percben Mire hagyott ki nagy gólhelyzetet. ★ ★ Mindkét csapat bebiztosította helyét az NB I-ben, így elsősorban arra összpontosítottak, hogy gólt ne kapjanak. Az első félidőben egyetlen igazán gólveszélyes helyzet adódott a győri kapu előtt, de ezt sem tudták kihasználni a hazaiak. A mérkőzés nagy részében a játék inkább a pálya középső harmadában folyt, sok átadási hibával. A diósgyőriek kezdeményeztek többet, de csatáraik az eredményes befejezéssel adósak maradtak. A közönségnek nem sok üröme tellett a két csapat alacsony színvonalú játékában. A diósgyőriek kapujában Szabónak alig akadt védenivalója. A védelem nyújtotta a legjobb teljesítményt, ebben a sorban Salamon és Hajas játéka érdemel dicséretet. A középpályások mérsékelt teljesítményt nyújtottak, egyiküket sem lehet dicsérni. A támadósor szétesően játszott. Ebben a sorban Görgei igyekezete érdemel említést. A győriek kapuját nagyszerűen védte Földes, több gólveszélyes helyzetet tisztázott bravúrral. A közvetlen védelem oszlopa Pozsgai volt. Gyakran lépett közbe jó időben és tisztázott veszélyes helyzeteket. A középpályások közül Szabó emelkedik ki, jól szervezte a támadásokat, nagy területen játszott. Elöl Pénzes néhány elfutása jelentett veszélyt a diósgyőri kapura. Szabó Géza: Nem tudtuk megismételni a Pécs elleni teljesítményt. Idény végi játékkal igazságos döntetlen eredmény született. Farsang Ferenc: Pénzes az első félidő végén eldönthette volna a mérkőzést. Nemes Péter NB I TARTALÉKCSOPORT Diósgyőr—Rába ETO 5:2 (2:0). Diósgyőr, 3000 néző. V: Lénárt. Diósgyőr: Veréb (Szőke) — Odermajszki, Hajdú, Martis, Makróczi, Szilágyi, Udvarev, Gál, Csányi (Madarász), Egri, Borostyán (Szimcsák). Rába ETO: Csáki — Baumann, Brandisz, Horváth F., Magyar, Füzi, Pásztor, Hegedűs (Horváth D.), Nagy (Baumgartner) Glázer Markovics. G: Udvarev (2), Makróczi. Egri, Füzi (öngól). Hl. Baumgartner, Markovics. Jó: Veréb, Martis. Makróczi, Udvarev, 111. Brandisz. Horváth F. Glázer 2 NÉPSPORT V. XXXI. 128. ♦ 1975. június 1. LABDARÚGÁS_________________________________________________________________________________________________________ NB 1 Tatabánya—Pécsi MSC 2:1 (2:0) Bp. Honvéd—Ú. Dózsa 1:1 (1:0) Tatabánya, 10 000 néző. Vezette: Halász (*****), (Dorozsmai, dr. Vincze). Tatabánya: Dombai 6 — Horváth L. 5, Kovács 6, Néder 5, Czakó 1 — Csapó 6, Arany 6, Knapik 6 — Szabó 5, Takács 8, Sallói 7. Edző: Monostori Tivadar. Pécs: Katzirz 5 — Kincses 5, Kocsis 6, Engloner 5, Tóth 6 — Dárdai L. 6, Dárdai P. 8, Konrád 6 — Kardos 5, Bálint 5, Kiss 4. Edző: Dunai János dr. Csere: Kiss helyett Maurer (6) a szünetben. Góllövő: Takács a 19. percben, Takács a 28. percben, Dárdai P. a 64. percben. Szögletarány: 10:9 (5:5) a Tatabánya javára. Kiállítva: Czakó a 66. percben. Olyan csend volt a két csapat öltözőjében, hogy még a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. A pécsieknél Konrád János csapatkapitány csendesen megjegyezte: „11 éve játszom, a csapatbann, sokszor álltunk már aszakadék szélén, de ilyen mélyre sohasem süllyedtünk. Borzalmas érzés erre a mérkőzésre készülődni...” A tatabányaiaknál Arany azt mondta, hogy a torkában érzi dobogni a szívét. Dombai, a kapus pedig maga elé meredt. Kimondhatatlanul nagy felelősség hárul rám.” Kovács Tibor, aki 12 éve játszik a tatabányai színekben, sápadtan, izgatottan toporgott, s úgy mondta: „Az ellenségemnek kívánom az ilyen érzést.” A nézők lelkes tapssal fogadták a csapatokat. Feltűnt, hogy milyen sokan látogattak el . Pécsről is, erre a döntő fontosságú mérkőzésre. Zúgott a „hajrá, PMSC!” is. És a vendégek úgy kezdtek, hogy a hazai szurkolók ereiben meghűlt a vér. Támadólag léptek fel. Mintegy negyedóráig nyomasztó fölényben játszottak, de az első lövést Szabó küldte a kapura, Katzirz védte. A 19. percben magasra csapott az öröm, mert gólt ért el a bányászcsapat. A bal oldalról Sallói ívelt szögletet, Csapó belsővel az ötös sarkán helyezkedő Takácshoz emelte, aki szorongatott helyzetben, estében, ügyesen a kapu bal oldalába fejelte a labdát. Hosszú, kiegyenlített játék után jött a második gól is. Egy bal oldali támadás végén Sallói futtából középre adta a labdát. Úgy látszott, hogy Szabó fejezi be a támadást, de Takács helyezkedett jobban és 13 m-ről megcélozta a bal sarkot. A labda Kocsist érintve, félmagasan a hálóba csapódott. 2:0 A pécsiek ritkán jutottak el az ellenfél kapujáig. Egy ilyen alkalommal Bálint elől Dombai bravúros előrevetődéssel tisztázott. A másik oldalon Csapó távoli lövését védte Katzirz. A félidő hajrájában inkább a hazaiak irányították a játékot. SZÜNET UTÁN érdekes cseréket hajtott végre a Pécs: Kocsis előrement középcsatárnak és helyét Maurer foglalta el. Majdnem gólt értek el a hazaiak. Takács a 16-oson belül kicselezte Englonert, Katzirz kifutott és verve volt már, amikor Takács estében jobbal kapu mellé csavarta a labdát. Az 56. percben Takács kapáslövését vetődve védte a pécsi kapus. A 64. percben Tóth a jobb oldalról szögletet ívelt középre, Dárdai P. nagy lendülettel érkezett, magasan felugrott, és 4 m-ről erőteljes fejessel a jobb sarokba küldte a labdát. 2:1 A 66. percben Kardos vezette a labdát, alig lépte át a felezővonalat, amikor Czakó megrúgta a pécsi játékost. A szándékosság miatt Halász nyomban kiállította Czakót. A 70. percben a kifutó Katzirz fejjel hárított Knanik elől. A 73. percben Takács beadása jó helyzetben találta Saliéit, de a balszélső lövésébe az utolsó pillanatban Maurer belépett. A 78. percben majdnem kiegyenlített a PMSC. Kocsis, Dárdai P. összjáték után a kitörő Kocsis nagy helyzetbe került, de 14 m-es lövését Dombai vetődve elcsípte. Az utolsó előtti percben Katzirz kifutva megszerezte a labdát a 16-oson kívül, felszabadító rúgásnak szánt labdája Sallóihoz került, de a balszélső 25 m-ről nem találta el a kaput. ★ ★ ★ A mérkőzés után felcsattanó taps bizonyára nemcsak a hazai csapatnak szólt, amely hatalmas küzdelemben kivívta a bentmaradás jogát, hanem a pécsieknek is, akik ezen a találkozón igazán derekasan, nagy akarással és rendkívül sportszerűen harcoltak. Sokáig úgy látszott, hogy a pécsieknek esélyük van a győzelemre. Nagy lendülettel kezdtek, jó volt az összjátékuk, bátran, támadó szelemben küzdöttek, mezőnyfölényben játszottak. A tatabányaiak gólja után nagyot változott a játék képe, mert a hazaiak fellelkesültek, egyre többet kezdeményeztek, és hamar elértek egy kfjabb gólt is. A 2:0 valósággal összeroppantotta a pécsieket, s mármár úgy látszott, hogy könynyen nyernek a hanziak, amikor a vendégek szépítettek és Czakó kiállítása után teljesen átvették a játék irányítását. A tatabányaiak azonban higgadtan és okosan játszottak, ügyesen megszerezték a labdát, nem vágták el vaktában, hanem megpróbáltak gyors ellentámadásokat vezetni. A győzelem megérdemelt, de mindenki sajnálta a pécsieket, mert jó játékban, jó teljesítménynyel, becsületes küzdelemben maradtak alul. A tatabányaiak kapuját Dombai jól védte, a hátvédek közül Kovács akasztotta meg a legtöbb támadást, a középpályán Arany volt a leghiggadtabb, Csapó nehezen lendült bele, de aztán harcos felfogásban küzdött, Knapik szünet után jól szervezte a játékot. Takács bizonyult a csapat legjobbjának, két gólján kívül is több gólveszélyes megmozdulása volt. Sallói főleg az első félidőben nagyszerű labdákat adott. A PMSC közvetlen védelméből Tóth tűnt ki azzal, hogy támadásokat is indított, Kocsis elöl is megállta a helyét. A középpályán találjuk az együttes erősségét, Dárdai P.-t, aki megállás nélkül harcolt, ügyesen cselezett, jó labdákat adott, és gólt is fejelt. Hasznos tagja volt a csapatnak a másik Dárdai és Konrád is. Elöl viszont senki sem jelentett gólveszélyt. Monostori Tivadar: Mit mondhatnék? Nagyon boldog vagyok, hogy bent maradtunk. Dr. Dunai János: Czakó kiállítása után még volt lehetőségünk arra, hogy megfordítsuk a vesztésre álló mérkőzést, de később kiderült, hogy ehhez már nincs a játékosoknak megfelelő lelkierejük. Németh Gyula NB I TARTALÉK CSOPORT Tatabánya—Pécsi MSC 8:0 (3:0). Tatabánya, 1000 néző. V: Gáborfalvi. Tatabánya: Brünyi (Kiss) — Müller, Horváth J., Sípos, Nagy, Bánfi, Zöldi, Dorai, Kőműves, Radics, Halász. Pécs: Jankovics (Kiss) — Kardos, Cserneczky, Tapasztó, Ergenröder, Herbszt, Lutz, Iványi, Schulteisz (Kenderesi), Havasi, Bencsik. G: Kőműves (3), Müller, Nagy, Földi, Radics, Halász. Jó: Müller, Halász Radics. FTC—Vasas 3:1 (1:0). Gyáli út, 300 néző. V: Forster. FTC: Demján (Hajdú) — Harót, Viczkó, Csider, Staller, Ebedli, Eipel, Pataki dr., Engelbrecht, Szabó, Csaja. Vasas: Szűcs — Deákvári, Bodoki, Parásó, Habuda (Megyesi), Vida, Vidáts A., Boross, Timár, Benei (Turcsány), Becsei. G: Szabó (2), Engelbrecht. Eipel, Ebedli, 111. Tímár. Jó: Eipel, Szabó, Csider, 111. Bodoki. Népstadion, 18 000 néző. Vezette: Marton (*),Szabák, Egervári. Bp. Honvéd: Gujdár 7 — Kelemen 6, Egervári 6, Szűcs 7, Lukács 6 — Pál 6, Kocsis 7, Pintér 8 — Bartos 4, Kozma 5, Weimper 5. Edző: Lakat Károly dr. II. Dózsa: Szigethi 5 — Kolár 6, Juhász 7, Horváth 1, Noskó 0 — Harsányi 5, Kellner 7, Zámbó 7 , Fekete 6, Bene 5, Nagy 5. Edző: Várhidi Pál. Csere: Noskó helyett Törőcsik (6) a 28. percben, Lukács helyett Virágh (6) a szünetben, Bartos helyett Fehérvári (5) a 60. percben. Góllövő: Kocsis a 12. percben, Fekete az 54. percben. Szögletarány: 14:6 (8:3) a Bp. Honvéd javára. Kiállítva: Horváth a 35. percben. Az öltözőkben a rangadókhoz illő volt a hangulat. Bár különösebb tétje nem volt a találkozónak, mindkét csapat játékosai idegesen készülődtek. A kispestiek mindenáron le akarták győzni a lila-fehéreket, a bajnokcsapat játékosai viszont fogadkoztak, hogy öt pont előnynyel nyerik a bajnokságot, azaz győznek. Lakat dr.-nak nem voltak összeállítási gondjai, Várhidi Pálnak viszont bőven, hiszen, mint mondta: Tóth, Dunai III és Fazekas is harcképtelen. Ez pedig azt jelentette, hogy megszakadt egy nagy sorozat: Dunai III kétszázhuszonhét NB I-es mérkőzés után először hiányzott!) Kezdés előtt Kozma virágcsokorral köszöntötte a bajnokcsapat kapitányát, Benét. A lila-fehérek kezdtek. Percekig alig történt említésre méltó esemény, taktikai harc jellemezte a találkozót. Az első esemény: Kolár előretört, beadott, Egervári és Kelemen is elvétette a labdát, Fekete 10 méterről lőtt, a vetődő Gujdár lábáról szögletre került a labda. A Honvéd játszott enyhe mezőnyfölényben, s a 12. percben megszerezte a vezetést. Horváth szerelte szabálytalanul Szigethi kapujától 30 méterre Kozmát, Kocsis állt a labda mögé, lövése után a pettyes a sorfal között utat talált, Szigethi jobbra mozdult, majd visszafelé vetődött, bele tudott ütni a labdába, amely azonban a bal kapufa tövénél az oldalhálóban kötött ki. 1:0 (Kocsis: „El akartam csavarni a labdát a sorfal mellett, de az irányzék egy kissé rosszul sikerült, szerencsére a sorfal tagjai között utat talált, úgy, hogy az egyik védőn megpattant.” Szigethi: „A lövésre rámozdultam, közben azonban a labda irányt változtatott, s már hiába vetődtem visszafelé.” A 15. percben Kozma már a 16-oson belül járt, amikor Juhász és Horváth is buktatta, Marton azonban nagy meglepetésre továbbot intett. Hasonlóan cselekedett akkor is, amikor Lukács, ugyancsak a büntetőterületen belül, Feketét buktatta. Mezőnyjátékkal teltek a percek, néhány szabálytalanság tarkította a játékot. Előbb Lukácsot buktatták, majd Kocsis rúgta meg Horváthot. Mindkét védőt két-két percig ápolták. Ezután Kellner hosszú indításával Nagy elfutott, Gujdár a 16-oson kívül vetődve megfogta a labdát. A szabadrúgásból nem lett semmi A 34. percben Pintér balról viszszagurította a labdát Weimper elé, a szélső távoli lövése csak centiméterekkel kerülte el a kapu jobb alsó sarkát. Egy perccel később Horváth törlesztett Kocsissal szemben, s az újpesti játékost kiállították. (Várhidi edző villámgyorsan átszervezte csapatát, Harsányi vonult vissza a középpályáról a védelmi sorba.) Az első játékrész utolsó eseménye: Harsányi hibájából Kozma a felezővonaltól eliramodott, Juhász üldözte, szorongatta, a csatár a kaputól 14 méterre viszszagurította a labdát Bartos elé, aki még cselezni is tudott, aztán jó helyzetből 14 méterrről a kapu mellé lőtt. SZÜNET UTÁN az Újpesti Dózsa a védekezésből gyors ellentámadásokat vezetett. Az 50. percben Zámbó ügyes cselekkel már a 16-oson belül járt, lőtt, a labda Virághról szögletre pattant. Pál szerelte a jó helyzetben levő Benét. Az 54. percben egyenlített a bajnokcsapat: Zámbó meredek átadással indította a bal oldalon Törőcsiket, aki elfutott, Fekete elé játszott, s a csatár a vetődő Gujdár fölött 10 méterről a kapuba emelte a labdát. 1:1 A mezőnyjátékot csak egyegy lövés törte meg, Kellner, Weimper, Pintér labdái azonban a kapu fölött zúgtak el. A 72. percben Kelemen vezette fel a labdát, távolról lőtt, Szigethi kiejtette, Weimper az alapvonal közeléből balról megcélozta a kaput, de Szigethiről szögletre vágódott a labda. Mindkét oldalon az előretörő hátvédek — Virágh és Kellner — próbálták bevenni a kaput, sikertelenül. A 87. percben Weimper a 16-oson belül járt, amikor Harsányi szabálytalanul szerelte, Marton most is továbbot intett. K ★ ★ Inkább taktikai harcot hozott az arany- és ezüstérmes csapat rangadója. A két gólkirály jelölt, Kozma és Bene testőrt kapott Juhász és Szűcs személyében, akik mindenhová elkísérték a két csatárt. A Bp. Honvéd játékmesterét, Kocsist pedig Nagy követte árnyékként. Nem volt nagyiramú ez a találkozó, pozícióharc folyt, elég sok szabálytalansággal. A Bp. Honvéd szerzett vezetést, de ez sem a kispestieket, sem az újpestieket nem paprikázta fel. A Dózsa Horváth kiállítása után „felébredt”. Lelkesebben, szervezettebben játszott és egyáltalán nem látszott meg, hogy emberhátrányban van. Persze, ebben szerepet játszott a piros-fehérek játékfelfogása is: mindent középen erőltettek, kísérleteiket azonban Juhász vezérletével jól verték viszsza a lila-fehérek. A rangadó nem döntötte el a gólkirályi cím sorsát, és ugyanúgy megérdemelten osztozik Bene és Kozma a „trónon”, mint ahogy a két csapat osztozott a két ponton. A Bp. Honvéd kapuját Gujdár jól őrizte, bátran futott ki, a magas és a lapos labdákat is biztosan hárította. A védelem legjobbja Szűcs volt, aki jól semlegesítette Benét, még arra is futotta erejéből, hogy a támadásokból kivegye részét. A középpályás sor és a csapat legjobbja Pintér volt. Nagy területen játszott, szervezett, védekezettindított, kapura lőtt jól. Kocsis a szervező játékával és góljával tűnt ki. A csatároknak alig-alig sikerült valami. Az Újpest védelmét szinte csak Juhász jelentette. Egymaga verte viszsza a Honvéd-támadásokat. Kozmát kikapcsolta, Kellner is helytállt. Jó teljesítményt nyújtott a középpályán Zámbó, aki a védőmunka mellett a csapat mozgató embere, szellemi vezére volt. Elöl Fekete góljáért érdemel említést. Lakat Károly dr.: Végre egyszer bennünket biztatott a Népstadion közönsége, sajnos, ez nem lelkesítette játékosaimat. Várhidi Pál: A második félidőben sikerült lelassítani a Honvéd rohamait, sőt tíz emberrel is egyenlíteni tudtunk. Rászolgáltunk a döntetlenre. Lantos Gábor t Békéscsaba—Haladás WSU 0:0 Békéscsaba, 20 000 néző. Vezette: Bana (****), (Pádár, Maczkó II). Békéscsaba: Tóth 0 , Dobó 6, Kerekes 6, Vágási 5, Schneider 5 — Láza 5, Pásztor 5, Paróczai 4 — Királyvári 4, Németh 5, Bánáti 4. Megbízott edző: Szita László. Haladás VSE: Szarka 6 — Fischer 5, Horváth Á. 6, Kereki 5, Kovács 5 — Halmosi 5, Bokor 5, Kulcsár 4 — Horváth Z. 5, Farkas 4, Hauzer 4. Edző: Sárosi László. Csere: Királyvári helyett Zielbauer (—) a 65. percben, Paróczai helyett Moós (—) a 80. percben. Szögletarány: 9:1 (4:1) a Békéscsaba javára. Békéscsabán óriási volt az érdeklődés a mérkőzés iránt. Csupán a Ferencváros elleni találkozón jelent meg ennyi néző. A csapatok az első játékrészben nem szolgáltak rá a megkülönböztetett figyelemre. Az első eseményt a 13. percben jegyeztük fel, ekkor Kerekes 15 méterről kapu fölé lőtt. A másik oldalon ugyanezt ismételte meg a középpályás Bokor. A 16. percben Királyvári játszotta magát tisztára, de aztán 16 méterről ügyetlenül kapu mellé gurított. A 18. percben már a harmadik szögletet végezték el eredménytelenül a hazaiak, a Haladásvédők könnyen hárították a beíveléseket. A 20. percben Németh tíz méterről gyatrán kapu mellé lőtt. A 23. percben Bana játékvezető magához kérette a két csapat kapitányát, Halmosit és Schneidert, rövid megbeszélést tartott velük, majd játékvezetői labdával folytatódott a mérkőzés. A 29. percben Paróczai 15 méterről küldött lövését hárította Szarka. A 34. percben Horváth Z. labdáját könnyedén védte Tóth. Mindjárt utána Bokor megsérült és kétperces ápolásra szorult. A 38. percben a Haladás szögletrúgása után Horváth Z. emelt kapu fölé. A mérkőzés első félidejének utolsó eseménye: a 40. percben Halmosi húsz méterről küldött lövését Tóth védte. SZÜNET UTÁN is a hazaiak kezdeményeztek többet, de ezekben a támadásokban sem volt elég átütőerő. Az 50. percben Bánáti nyolc méterről, jó helyzetben kapu fölé lőtt. Mindjárt utána láza 15 méterről küldött lövését fogta szépen Szarka. A másik oldalon Bokor 17 méterről küldött szabadrúgása kerülte el a kaput. Négy percre rá Németh elől Szarka a kapu torkában csípte el a labdát. A 63. percben szögletrúgás után Szarka az egész békéscsabai csatársor elől mentett az ötösön. Egy percre rá Horváth Z. emelt kapu fölé jó helyzetből. A 72. percben adódott a mérkőzés legnagyobb helyzete, Németh átadását Bánáti nyolc méterről fejelte a bal sarok irányába, Szarka nagy bravúrral ütötte kapu fölé a labdát. Végül a 85. percben Dobó húsz méterről rálőtt labdáját védte szépen Szarka. A mérkőzés végén mindkét csapat játékosai — természetesen külön-külön — boldogan ölelkeztek össze a pálya közepén. A 0:0-ás eredmény azt jelentette számukra, hogy a következő idényben is az első osztályban szerepelhetnek. A hálás közönség elégedett volt a gól nélküli mérkőzéssel is, mi annál kevésbé ... Mindkét csapat arra törekedett — és ez már az első percek után kitűnt —, hogy biztosítsa kapuját, lehetőleg ne kapjon gólt. Éppen ezért a két 16-os között folyt a játék, a kapu előtt határozatlanok voltak a csatárok, hagyták magukat kikapcsolni, így a védők minden esetben hárítani tudták az akciókat. Szünet után valamelyest élénkült a játék, többet kezdeményeztek a hazaiak, ekkor Szarkának néhány alkalommal minden tudására szüksége volt, hogy hárítson. összességében azt kell megállapítani, hogy nagyon mérsékelt színvonalú és iramú mérkőzésen csupán a két csapat tagjai lehettek elégedettek az eredménnyel. A Békéscsaba kapujában Tóthnak semmi dolga nem volt. A védelemből Dobó és Kerekes játéka emelhető ki, mindketten könnyedén szerelték a szombathelyi támadásokat és megfelelően indítottak. A középpályások nem sokat mutattak. A csatárok közül Németh néhány lövéséért és elfutásáért említhető meg. A Haladás kapujában Szarkának szünet után volt több jó védése. A hátvédsorban Horváth A. akadályozta meg a legtöbb támadást, de megfeleltek a többiek is. Igaz, nem volt túlságosan sok dolguk. A középpályások és a csatárok is csak a mezőnyben vétették magukat észre, a kapura szinte semmi veszélyt nem jelentettek. Szita László: A védekezésre fektettük a hangsúlyt, hiszen a bentmaradás volt a célunk. Sárosi László: Ideges légkörben igazságos döntetlen született. Varga Béla NB I TARTALÉKCSOPORT Haladás VSE—Békéscsaba 4:1 (2:0). Békéscsaba, 5000 néző. V: Uhrin. Haladás: Mursits — Szántai, Pék, Stieber, Kecskés, Németh, Tendl (Vörös), Biró (Varga), Dohány, Derda, Sebstyén. Békéscsaba: Tasnádi (Bugyi) — Szűcs, Zsömbörgi, Dinya (Szlávik), Erőss (Jegyinák), Alberti, Gulyás, Pogács, Jakab, Csepregi, Kovács. G: Dobány (2), Sebestyén, Zsömbörgi (öngól), ill. Gulyás. Jó: Pék, Stieber, Németh, Dobány, 111. Zsömbörgi, Gulyás.