Népsport, 1978. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1978-03-01 / 50. szám
XXXIV. 50. ♦ 1978. március 1. LABDARÚGÁS Az élmezőny és üldözői 270 percet ketyegett már a tavaszi idényben — az első fordulót még decemberben lejátszották — az a képzeletbeli nagy óra, amelynek két mutatója június 18-án, a bajnokság zárásakor találkozik majd egymással, mintegy köszöntvén a két feljutót és búcsúztatva az osztályozóra kényszerülőket. Az eddig lejátszott három forduló — ha végleges, egyértelmű választ még nem is , jött semmire — kirajzolt olyan erővonalakat, amelyek meghatározók lehetnek a továbbiakban. Azt máris látni, a feljutásra három csapat — Izzó, Salgótarján, Kazincbarcika — a legesélyesebb, jelentő karmester, Kiss irányítja. A védelem egyelőre jól bírja Potyák hiányát — a jobbhátvéd Kiss 11 sorozatban a másodikt kétpontos gólt szerezte vasárnap az Előre ellen —, a kapuban pedig Szabó, aki mintegy esztendei szünet után nemrégiben vette vissza a sárga mezt Kuntól — remekel ... No, persze, a múlt tapasztalatai a debrecenieket is óvatossá tették, nem kerül szóba az NB I, inkább arról beszélnek, hogy megpróbálják ... Aztán majd elválik, mit hoz számukra e rejtélyes tavasz? Ok Mszumi Vajon mi a helyzet a vezető hármas háza táján, miként értékelik tavaszi rajtjukat, mire számítanak a folytatásban? Az Izzónál a szolnoki, valóban bravúros győzelem okozta örömet a váratlan bosszúság kínos érzése váltotta fel... Az újpestiek már eljutottak egy olyan szintre, hogy győzelem után sem ünnepelnek feltétlenül, miként vasárnap, a Várpalota elleni mérkőzést követően edzőjük, Kovács József is kifejezetten el volt keseredve!... Nem talált választ arra a kérdésre,, hogy vajon miért nem hallgattak játékosai a napokon át elhangzó intő szavakra, miszerint az ilyen — látszólag „papírforma” — mérkőzések a legveszélyesebbek, a vonat akkor siklik ki leggyakrabban, amikor szemre hibátlan sínen halad... Az edző még közvetlenül a kivonulás előtt is hivatkozott a Vasas szombati példájára — a piros-kékeket a Békéscsaba lepte meg a Fáy utcában — és kérte játékosait, óvják meg magukat a hasonló kellemetlenségektől. Mintha megérezte volna a bajt, bár érzéseit tapasztalatok — az Izzó évek óta szenved a Tábor utcában a Várpalota ellen — támasztották alá. A bajokat csak növelte, hogy már a 8. percben gólt lőtt az együttes. .. Ettől kezdve az Izzó-játékosok azt hitték, hogy most már magától is bemegy a hálóba a labda, csupán a győzelem különbsége kérdéses. A félidő végéig még csak támadtak, támadhattak valahogy, de a második játékrészre teljesen leengedtek, játszadoztak csupán, s a várpalotaiak egyenlítő gólját követően kizárólag kétségbeesett hajrájuknak köszönhették a bajnokságban eddig elért legkeservesebb győzelmüket. A vezetőedző véleménye szerint elsősorban a középpályások gyenge játéka magyarázhatatlan . Antal Pétert 1890 percnyi játék után először cserélték le, és nem ment Kovácsnak, sem... —, akikből ezúttal hiányzott a tűz, a lelkesedés, az erő! Annál kellemesebb érzésekkel vonult le a pályáról Szekszárdon a Salgótarján! A csapat a DVSC elleni, sorsdöntőnek látszó rangadója előtt megfelelő lélektani alattot kapott a váratlanul magabiztos idegenbeli sikerrel, ami annál értékesebb, hiszen a tarjániak tulajdonképpen egy pontért utaztak a sereghajtó otthonába! Az egyből aztán kettő lett, mégpedig azért, mert a csapat sokkal bátrabban, felszabadultabban, gördülékenyebben játszott, mint otthonában szokott. És ez nem véletlen! A salgótarjáni szurkolók az utóbbi időben — a sorozatos hazai győzelmek ellenére — a lehető legdurvább szavakkal sértegetik a játékosokat, egyeseket — például Kajáit — már a pályára lépés pillanatában kifütyülnek, ki- gúnyolnak. Ettől az érintettek idegesek lesznek, minden önbizalmuk elszáll, s nem csoda, hogy néha a gólvonalról sem tudnak a hálóba találni. Kajdi például Szekszárdon olyan éretten, okosan, jól játszott, ahogyan hazai pályán még egyszer sem, cseréjére is csak akkor került sor, amikor már eldőlt a mérkőzés ... Az STC egyébként újra átalakulva, átszervezve — ezúttal kényszerhelyzetből — lépett pályára Szekszárdon. Varga sérülés miatt kidőlt a sorból, s ez a tény egy teljes láncolatot hozott magával. B. Kovács a védelem jobb oldaláról a bal oldalra került, Cséki újra kezdő ember lett, Ádára pedig középpályást játszott. Miként már hetek óta, ezúttal is Kanász és Szoó volt a csapat két legjobbja. A Vasastól igazolt beállós újra hiba nélkül, magas szinten játszott, a jobbszélső pedig — akinél mintegy fél esztendőn át tartó, állandó szidásra, korholásra, bírálatra volt szükség ahhoz, hogy azt nyújtsa, amit valójában tud — ellenállhatatlanul száguldozott a szélen. Földi és Bíró is egyre jobb formát mutat, egymással versengve lövik a gólokat, a kapuban pedig Szűcs mindent megtesz azért, hogy neki — ne rúgjanak! Az STC kapusa Szekszárdon" ismét — ki tudja, hányadszor — 11-est védett, s most már egyértelmű a megállapítás: amennyiben a csapat visszakerül az NB I-be, abban a kapusnak nagy érdemei lesznek ... Elégedetten, sugárzó, mosolygó arccal vonultak öltözőbe a kazincbarcikai játékosok is, miután a játékvezetői hármas sípszó szentesítette újabb, ezúttal a Vác ellen aratott győzelmüket. A végeredmény (2-1) csak látszólag szoros, helyzetei alapján a hazai csapat öt-hat góllal győzhetett volna. A két pont megszerzése egyetlen percig sem forgott veszélyben, a Vác a 90 perc során vezetett egyetlen veszélyes támadását fejezte be góllal. Újabb győzelmével a K. Vegyész nem kisebb bravúrt hajtott végre, mint azt, hogy legutóbbi 8 hazai mérkőzésén 16 pontot szerzett, gólkülönbsége pedig 24-1 (!). Hiába, a Vegyésszel manapság már— újonc létére — úgy kell számolni, mint NB I-es aspiránssal! A csapat vezetői szerint sikereik titka a kirobbanó erőben rejlik, ami nagyszerű csapatszellemmel párosul. Helyzetük is szerencsés, hiszen elkerülik őket a sérülések, így csak a lehető legritkább esetben kell változtatniuk jól bevált csapatukon. A mezőnyben náluk játszott a legtöbb játékos — Modlár, Tóth, Szanyó, Kálmán, Feledi — az első perctől kezdve megszakítás, csere nélkül... Ha mégis változtatni kényszerülnek — például a sérült beállóst, Feketét az utóbbi kat mérkőzésen a fiatal Helgert helyettesítette —, akkor olyan helyzet áll elő, miszerint Szentimarjay Tibor vezetőedzőnek fő a feje: hogyan tegye vissza a csapatba állandó beállósát a remek teljesítményeket nyújtó fiú helyett? ... A csapat erejét, ütőképességét növeli, hogy a húsz együttes közül náluk oszlik meg leginkább a góllövők száma. Eredményességük tehát nem egy egy gólképes játékos teljesítményének, pillanatnyi formájának, a függvénye. A három állandónak mondható középpályás: Tamás (7), Kálmán (8) és Kendi (5) legalább úgy kiveszi részét a gólszerzésből, mint a csatárok. Az együttes jellemzője a magabiztos védekezésből induló, sokmozgásos, villogó, egészpályás letámadásra épülő harcmodor, amihez a játékosoknak megvan a megfelelő állóképességük, felkészültségük. Azt, persze, Kazincbarcikán is tudják: a neheze most következik! Jellemző kép a Szolnoki MTE idegenbeli mérkőzéséről: hat szolnoki védő között az ellenfél egyik csatára — Szíjgyártó, KKF SE —, a labda pedig már Szendrei kezében. A szolnokiak nyolc döntetlenjük mindegyikét (!) idegenben érték el... (Koppány György felvétele) Rajt így, rali így Feltűnő a Budafok, a DVSC, a BVSC kitűnő, a Szekszárd jó, a Volán, a Dorog, a Vác és a Szolnok nagyon gyenge rajtja. A Komló, az Előre, a Szolnok, a Vác, a Várpalota, a Volán otthoni mérkőzését nem tudta megnyerni, míg a KEF SE kétszer (!) játszott otthont győzelem nélkül... A rajtpisztoly tavaszi dörrenését az Izzó, a Budafok és a Debrecen kapta el a legjobban, igaz, ez a három együttes kétszer játszott otthon és csak egyszer idegenben. Íme, a sokatmondó táblázat, amelyet a tavaszi eredmények alapján állítottunk öszsze. (Rövidítések: P. pontok; Gk. = gólkülönbség; O. = otthon és I. = idegenben játszott mérkőzések.) Sorrend P. Gk. O. I. 1. Budafok 6 8-2 2 1 2. Debrecen 6 5-2 2 1 3. Izzó 6 4-1 2 1 4. K. Vegyész 5 6-3 2 1 5. BVSC 5 4-2 2 1 6. FTC 4 7-3 1 2 7. Eger 4 5-2 2 1 8. Fűzfő 3 4-4 2 1 9. MÁV DAC 3 3-3 2 1 10. KEF SE 3 2-2 2 1 11. Kanizsa 3 3-5 1 2 12. Szekszárd 3 3-6 2 1 13. Volán 2 4-5 12 14. BTASK 2 3-5 12 15. Dorog 2 1-3 12 16. Vác 11-3 12 SZMTE 11-3 12 18. Előre 1 2-5 12 19. Várpalota 0 2-5 12 20. Komló 0 0-3 12 A „titokzatos” negyedik Márpedig aki az élmezőny tagja akar maradni, annak bravúrokra van szüksége. Ilyen volt eddig az Izzó szolnoki, az STC szekszárdi győzelme, és az is, hogy a Kazincbarcika — igaz, kétszer játszott otthon — a Dorogot és a Vácot is két vállra tudta fektetni. Nem véletlen, hogy éppen ez a három együttes áll a táblázat élén, s harcukba most már csak egy nagyon felkészült, hosszútávon is egyenletes, sőt kiemelkedő teljesítményekre képes negyedik tud beleszólni. De vajon melyik lesz ez, a csapat? Az Eger — bár csak gólkülönbséggel szorul a K. Vegyész mögé — pillanatnyilag nem jelent olyan erőt, hogy a véghajrában is számolni kellene vele. Bánkuti László egységes, ütőképes együttest formált ugyan az évek során a lila-fehérekből — hat fordulót játszottak le egyetlen, Salgótarjánban elszenvedett, minimális különbségű vereséggel —, a csapat azonban még nem érett meg a feljutásra. Sikereit sokkal inkább egy-egy kitűnő egyéni teljesítménynek, mint a kollektív, szervezett csapatjátéknak köszönheti. A Volán is megtorpanni látszik, a Dorog — bár otthon szinte verhetetlen — idegenben rendszeresen elbukik, a Vác pedig a jelek szerint „kinőtte a kabátját”. A „titkok csapata”, a Debreceni VSC kitűnően kezdte ugyan a tavaszi idényt, de már annyi kellemetlen meglepetéssel, nagy pálfordulással szolgált híveinek, hogy mostani nekibuzdulását fenntartással kell fogadni. Az utóbbi mérkőzéseken alaposan átalakult a csapat. A debreceniek átálltak a 4—2—4-es játékra, két vonalszélsővel — Tímár és Fodor —, valamint két középcsatárral — Maczkó, Dunai is — rohamoznak, s őket a csapatban újra biztos pontot Fene március Szó, ami szó: forró március vár a táblázat jelenlegi vezetőire. Már a következő, a 23. forduló kulcsszerepet játszhat, hiszen — az eredmények papírforma szerinti alakulása esetén — elképzelhető, hogy az Izzó és a Salgótarján 5, illetve 4 ponttal húz el üldözőitől és így játssza majd a 24. fordulóban, a Tábor utcában sorra kerülő, egymás elleni slágermérkőzését... Persze, a további mérkőzések is alapos változásokat hozhatnak a táblázaton. Elkészítettük az első négy helyezett márciusi programtáblázatát, a várhatóan megszerezhető pontokkal együtt. ! A legnehezebb a Salgótarján helyzete, hiszen a tarjániak két legnagyobb riválisukkal, az Izzóval és a Kazincbarcikával is ebben az időszakban találkoznak, méghozzá mindkettővel — idegenben! No, de aki dudás akar lenni... IZZÓ (31) SALGÓTARJÁN (30) K. VEGYÉSZ (28) EGER (38) Előre (i) 1 DVSC (o) 2 STC (o) 2 Izzó (i) 0 Komló (i) 1 KEF SE (o) 2 Kanizsa (o) 2 K. Vegyész (i) 1 SZITE (i) 0 Kanizsa (i) 0 Várpalota (o) 2 Volán (o) 2 Előre (i) 1 BTASK (i) 0 LTC (o) 1 MÁV DAC (o) 2 NÉPSPORT 3 • Diósgyőrött Magyar elhagyta a kórházat, szemsérülése rendbe jött, rövidesen edzésbe áll Marad az FTC elleni győztes csapat.t . Az V. Dózsában Fazekas és Kovács sérült, utóbbi nem is tud játszani. Fazekas játéka kérdéses, ha szerdáig rendbe jön, ott lesz a kezdő csapatban. • Kovács és Zombori továbbra is harcképtelen a Vasasnál. A jobbszélső húzódása még nem jött rendbe. Zombori ugyan felépült már hosszas betegségéből, de egyelőre még nem kerül sor szerepeltetésére. • Láza és Kerekes, a Békéscsaba két védője sérültlistán volt. Mészöly edző azonban reméli, hogy szerdán mindketten rendelkezésére állnak. Mi Csepelen a kiállított Kőhalmi posztját Godán foglalja el a Bp. Honvéd ellen. Újság még az együttesnél, hogy a súlyos sérüléséből felépült Wéber szerdán már helyet kap a tartalékcsapatban. • Enyhültek Lantos Mihály vezetőedző gondját. Csongrádi és Szabó is felépült, mindketten ott lesznek a DVTK elleni mérkőzésen. Megsérült viszont Nagy 111, a lábát több öltéssel kellett összevarrni a kaposvári mérkőzés után. Nem is szerepelhet, s az ő posztján újoncot avat a székesfehérvári együttes Brettner Csaba személyében. Az 1959-ben született fiú az egyesület saját nevelésű labdarúgója. • A Rába ETO-ban Virágh gyengébb formája, Harunch pedig bokasérülése miatt kimarad. Baumann és Onhausz kerül a kezdő csapatba. Krass kapus a ZTE elleni tartalék bajnoki mérkőzésen kéztörést szenvedett, rá egy ideig nem számíthatnak. A PMSC-ben Schulteisz kimarad, ismét szerepel viszont Lőrincz. Az NB I állása A 24. forduló (márc. 4.) műsora: FTC—Haladás VSE, PMSC—Bp. Honvéd, MTK-VM —Vasas, Kaposvár—Rába ETO, MÁV Előre—ZTE, Dunaújváros —Csepel, DVTK—SZEOL AK, Tatabánya—Békéscsaba, V. Dózsa—Videoton. Szusza Ferenc , (azÚjpesti Dózsa volt sokszoros válogatottja) Csepel—Bp. Honvéd ■ . MTK-VM—Kaposvár 1 Haladás VSE—Dunaújv. 1 Tatabánya—Vasas x SZEOL AK—FTC 3 PMSC—Rába ETO 3. ZTE—I. Dózsa 2 Békéscsaba—MÁV Előre 1 Videoton—DVTK 1 tippjei: 1. Bp. Honv. 22 14 3 5 44-15 31 2. O. Dózsa 22 11 9 2 58-30 31 3. MTK-VM 22 12 7 3 40-19 31 4. Videoton 22 11 7 4 55-30 29 5. Vasas 22 11 7 4 43-26 29 6. FTC 22 9 7 6 41-35 25 7. Tatab. 21 8 8 5 32-26 24 8. DVTK 22 6 11 5 26-25 23 9. Dunaújv. 22 6 8 8 37-38 20 10. PMSC 21 7 6 3 27-28 20 11. Csepel 22 8 4 10 35-41 20 12. Haladás 22 7 6 9 31-40 20 13. Békéscs. 22 7 6 9 27-37 20 14. R. ETO 22 3 10 9 23-31 16 15. ZTE 22 4 8 10 22-43 16 16. MÁV El. 22 7 2 13 29-52 16 17. SZEOL 22 5 2 15 26-52 12 18. Kaposvár 22 3 5 14 22-50 11 0Tígy kezdenek. CSEPEL-BP. HONVÉD Csepel, 14.30. Csepel: Menyhárt — Gondos, Godán, Mészöly, Kovács - Kiss, Somogyi, Tóth B. — Ozsváth, Branikovits, Vincze. Bp. Honvéd: Gujdár — Paróczai, Kocsis, Lukács, Varga I — Pál, Pintér — Gyimesi, Weimper, Nagy, Kozma. MTK-VM—KAPOSVÁRI RÁKÓCZI Hungária keret, 14.30. MTK-VM: Brünyi — Panicskó, Varga, Aszalai, Kovács J. — Kovács B., Turtóczky, Borsó — Koritár, Fülöp, Morgós. Kaposvár: Buús — Németh, Gulyás, Petrák, Csorba - Hangai, Kanyar, Konrád — Korasz, Kiss, Túrás. HALADÁS VSE-DUNAÚJV. KOHÁSZ Szombathely, 14.30. Haladás: Hegedűs P. — Kovács, Király, Kereki, Vörös - Halmosi, Tar, Kulcsár — Horváth Z., Holdosi, Hauzer. Dunaújváros: Holló — Timár, Junik, Tóth, Staller — Repka, Bódi, Fajkusz — Bartók, Mártha, Kuti. TATABÁNYAI BÁNYÁSZ-VASAS Tatabánya, 14.30. Tatabánya: Csepecz — Szabó, Lakatos, Néder, Gálhidi - Halász, Csapó, Arany - Hegyi, P. Nagy, Schmidt. Vasas: Mészáros — Török, Híres, Komjáti, Kántor — Gass, Müller, Orosházi - Rózsavölgyi, Izsó, Váradi, SZEOL AK-FERENCVÁROS Szeged, 14.30. SZEOL AK: Nagy — Szalai, Hojszák, Forgács, V. Tóth - Kozma III, Kádár, Zámbori — Garics, Hegedűs, Jernei. FTC: Hajdú — Martos, Bálint, Rab, Vépi - Nyicsi, Ebedli, Muchaj - Kelemen, Szokolai, Magyar. PÉCSI MSC-RÁBA ETO Pécs, 14.30. PMSC: Fiedler — Iványi, Torna, Pál, Kincses - Lutz, Dár-dai, Lőrincz — Kardos, Kiss, Dobóny. Rába ETO: Földes - Baumann, Cs. Horváth, Pardavi, Magyar — Somogyi, Onhausz, Mité — Pénzes, Pásztor, Glázer. ZALAEGERSZEGI TE—Ú. DÓZSA Zalaegerszeg, 14.30. ZTE: Déri - Molnár, Antoni, Mihalecz, Péter - Tóth, Józsi, Rácz - Szentes, Soós, Csepregi. Ú. Dózsa: Tóth Z. - Kosár, Dunai Ili, Sarlós, Tóth J. — Schumann, Zámbó vagy Fazekas, Tóth A. - Fekete, Törőcsik, Nagy. BÉKÉSCSABAI ELŐRE SPARTACUS-MÁV ELŐRE Békéscsaba, 14.30. Békéscsaba: Bugyik — Alberti, Kerekes, Láza, Zsombori - Tulipán, Pásztor, Csepregi — Fehérvári, Mártai, Budavári. MÁV Előre: Szigethi — Eisemann, Hartyáni, Szabó, Rábaköz - Sugár, Meggyes, Lechner - Litvik, Havasi, Sárközi. VIDEOTON—DVTK Székesfehérvár, 14.30. Videoton: Kovács L. — Brettner, Kovács J., Fejes, Végh - Nagy II, Burcsa, Csongrádi - Májer, Szabó, Tieber. DVTK: Veréb - Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi - Oláh, Tatár, Fükő - Borostyán, Fekete, Görgei.