Népsport, 1984. augusztus (40. évfolyam, 183-211. szám)

1984-08-01 / 183. szám

2 NÉPSPORT labdarúgás Az osztályozó­­könyvben lapozgatva (ii.) Csak 69 büntetőt ítéltek a játékveztők • A 11-esek kihasználtsága csupán 72 százalékos • Szabó, a Vi­deoton gólkirálya még a bajnokság legutolsó percé­ben is elhibázott egy büntetőrúgást • A Bundesliga legeredményesebb ítéletvégrehajtói: Gerd Müller, Höttges és Kaltz • Az V. Dózsa csapatából nyolc játékost állítottak ki • Kardos egymaga három piros lapot gyűjtött • A lengyel labdarúgók a legfegyelme­­zettebbek • A csepeliek 34 sárga lapot gyűjtöttek össze • A kontinens talán legfegyelmezetlenebb együttese a Kickers Offenbach • Valamelyest csök­kent az élvonalbeli mérkőzések látogatottsága • A Manchester United hazai bajnoki mérkőzéseit átlag­ban 42 533 néző tekintette meg A Bundesligában is gyakori látvány a játékosok és a játékvezető heves szópárbaja. Az egész világot be­járt felvételen Toni Schumacher és Dieter Pauly bíró párosjelenete látható Sértegetik a bírókat! A mezőny — 1979 és 1983 után — a legutóbbi baj­nokságban is 39 piros la­pot gyűjtött össze. Nega­tív csúcs — európai vi­szonylatban is. A korábbi adatok figyelembevételé­vel (1980: 20, 1981: 29, 1982: 27) az idei termés fi­gyelmeztetően magas, a valós helyzethez képest mégis alacsony. Vitatha­tatlan tény ugyanis, hogy számos kiállítást érdemlő szabálytalanság maradt megtiltatlanul vagy méltó büntetés nélkül. Az aláb­bi csapatlista is szomorú rekordról árulkodik. 8: V. Dózsa, 6: Rába ETO, 3: Csepel, FTC, Ha­ladás, 2: DVTK, MTK-V­il, SZIKOL AK, Tatabánya, Videoton, Vasas, 1. Bp. Honvéd, PMSC, Volán, ZTE. Az NYVSSC együt­teséből egyetlen játékost sem állítottak ki. Némi vi­gaszdíj a kiesettnek. Az már kevéssé vigasz­taló, hogy az újpestiek 8 piros kártyát halmoztak fel. A fegyelem ilyen szin­tű fellazulását hosszú ide­je egyik csapatunknál sem tapasztaltuk. A „mű­faj győztesei”: 1978 — Csepel (6), 1979 — Vasas és Videoton (4—4), 1980­ — Tatabánya (5), 1981 - Vo­lán és­ Ú. Dózsa (4—4), 1982 — Békéscsaba és ZTE (3-3), 1983 - Bp. Honvéd (6). Az egyénenkénti lista élcsoportja: 3. Kardos (V. Dózsa), 2. Tóth (Ü. Dó­zsa), Horváth G. (Video­ton), Varga (Csepel), Ku­­rucz (Rába ETO). Szeren­csére az sem mindenna­pos jelenség, hogy az él­vonal egyik legkiválóbb, válogatott labdarúgóját egy idényben háromszor is leparancsolják a pályá­ról! A fehérvári Horváth Gábor is ritka ,,bravúrt" ért el. A Rába ETO ellen mindkétszer kiállították. Az ősszel a 74., a tavasz­­szal a 72. percben. Mind­kétszer lerántásért. A te­tejében csapata mindkét alkalommal 2-1-re kapott ki. A kapusok képviseleté­ben a győri Kovács László vonulhatott idő előtt a zu­hanyozóba. Szerencséjére vétsége miatt csapata nem károsodott, mert a kapus­mezt a 92. percben felöltő mezőnyjátékos (Kurucz) már nem kapott lövést. Igen érdekes a piros la­pot előidéző kétségek megoszlása. A játékvezető megsértése: reklamálás — 14, gáncs — 10, lerántás, le­­terítés — 6, törlesztés, rú­gás — 3, dulakodás, kakas­kodás — 2, lökés■ — 2, ütés — 1, talpalás — 1. A leg­többen tehát szóbeli vét­ségért részesültek a má­sodfokú büntetésben. Nincs kétségünk afelől, hogy a magukról megfe­ledkezett­­ játékosok oly­kor minősíthetetlen hang­nemet ütnek meg, de az is valószínű, hogy bíróink nagyobb szigort tanúsíta­nak saját személyiségük­­védelmében, mint a testi épséget veszélyeztető megmozdulások megítélé­sében. ANGLIA: 37 kiállítás. Vegyük figyelembe, hogy a liga küzdelmei 462 mér­kőzésből állnak! LEN­GYELORSZÁG: 4 kiállí­tás. Ez az abszolút ellen­pólus. Kellemes lehet a lengyel bajnokságban a játékvezetők dolga. BUL­GÁRIA: 18 (1983: 20). CSEHSZLOVÁKIA: 15 (1983: 17). BELGIUM: 34 (1983 : 30),­F. Vander Elst (Lokeren) és Grun, az Anderlecht EB-n is látott védője kétszer is bűnhő­dött. NSZK: 21, a mély­pont a Bundesliga 22 éves történetében. A frankfurti Sziedar két pirosat gyűj­tött. JUGOSZLÁVIA: 34, a Partizánból öt, az Osijek és a Sloboda gárdájából egyetlen játékost sem küldtek le. Mancé, a Par­tizán válogatottja egyedül szerepel a két piros lapos rovatban. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TÖRÖK PÉTER Sárgaláz A sárga lapok strigulá­­zásakor a 377-es végössze­get kaptuk. Az elmúlt évek hasonló adatai: 1980 - 329, 1981 - 438, 1982 - 372, 1983 — 417. A csökke­nés szembeszökő, de mi­előtt úrrá lenne rajtunk a h­urráoptim­izm­us, gondol­junk arra, hogy a bajnok­ságban igazán nem ta­pasztaltuk a magaviselet általános és gyors javulá­sát. Az adat csökkenését vélhetően inkább az ma­gyarázza, hogy játékveze­tőink többsége ódzkodik az egy mérkőzésen belüli 4., 5. sárga lap kiosztásá­tól. Ugyanis, a nagyszámú első fokú figyelmeztetés működésük súlyos szak­mai fogyatékosságának minősül. A csapatlista: 34: Cse­pel, 32: Rába ETO, 31: Ha­ladás, 29: V. Dózsa, 28: SZEOL AK, 23: NYVSSC, PMSC és ZTE, 22: MTK­­VM, 21: Bp. Honvéd, Va­sas és Volán, 20: FTC, 18: Tatabánya és Videoton, 15: MT­K­VM. Új „győztest” avattunk a csepeliek személyében, hiszen a közelmúltban a Ferencváros (kétszer is), majd a Békéscsaba, és a Bp. Honvéd gyűjtötte a legtöbb rosszpontot. Az egyénenkénti bontás él­mezőnye: 8: Mészöly és Varga (mindkettő Csepel), 5: Varga (Bp. Honvéd), Teo­­doru­s (DVTK), Fitos és Vörös (mindkettő Hala­dás), Turner (MTK-VM), Szikszai (­Y YSSI­) és Kardos (Ú. Dózsa). Néhá­­nyan a 4 sárgát gyűjtöttek mezőnyéből: Nagy (Bp. Honvéd), Róth (PMSC), Lakatos (Tatabánya), Tóth (U. Dózsa), Komjáti (Va­sas), Szepesi (Rába ETO). _ Figyelemre méltó, hogy a felsoroltak között rá­bukkanunk a válogatott védelmének erősségeire, valamint az abszolút rang­sorban 2. helyen végzett Lakatosra is! Emlékeztetőül a korábbi „élen állók”­. 1980: Un­haunz (Rába ETO) és Kna­pik (Tatabánya) 5—5. 0131: Ebedli (FTC) és Weitner (D. Kohász) 7—7. 1982: Ga­ratja (Bp. Honvéd) és Ma­jor (ZTE) 6-11. 1983: Szí­jártó (Rába ETO), Varga (Bp. Honvéd) és Péter (ZTE) 7—7. Érdekesség, hogy minden esetben holtverseny .Vakult ki az „élen”. Az idén is . .. ANGLIA: 235 sárga lap, a kiállítások számához mérten meglepően szerény mennyiség. BELGIUM: 631 (1983: 587), a Standard Liege, és a Lierse meg sem állt 45-ig, a Walerschei beérte 23-mal. BULGÁ­RIA: 193 (1983: 237). CSEHSZLOVÁKIA: 567 (1982 : 389, 1983 : 500). Egyenletesen növekvő ten­dencia. LENGYELOR­SZÁG: 251, fegyelmezett mezőny. NSZK: 782 (1982: 519, 1983: 612). A Bundes­liga e tekintetben is csúcs­teljesítményt ért el. Az 59 sárgát összegyűjtött Kic­kers Offenbach futballis­tái feltehetően európai „rangelsők”. Az egyéni lista élén Woelk (Bochum) végzett, 11 sárgával. A két Förster fivér — egyenletes megoszlásban — összesen 14 figyelmeztetést kapott. JUGOSZLÁVIA: 565, a Ri­­jeka teljesítése 51, az Olimpijáé csupán 17. Fav­­zi (Pristina) 9-szer „érde­melte ki” a sárga lapot. 42533 néző! A bajnokság iránti ér­deklődés megítéléséhez is idézzük az előző évek so­kat eláruló adatait. Kö­vetkezzenek az átlagnéző­számok — idényről idény­re. 1981 ősz: 6776, 1981-82: 7012, 1982 ősz: 8033, 1982- 83 : 8738, 1983 ősz: 7048, 1983—84 : 7510. Őszi-tavaszi összevetésben tehát a má­sodik felvonásban több né­­ző­ jut egy­­mérkőzésre. Az első perió­dusban ugyanis 876 100, a tavaszi folyta­tásban viszont már 926 400 néző váltott jegyet az első osztály találkozóira. Min­dent egybevetve 1 802 500 szurkoló­ látta a legutóbbi küzdelemsorozatot. Ha a tavalyi átlagra pillantanik, megállapíthatjuk, hogy a tavaszi fellendülés javított valamelyest a m mérlegen, de a nézőszám csökkenése folytatódott. Igaz, nem olyan mértékben, ami ag­godalomra adna okot. Sok­szor tapasztalt tény, hogy a válogatott jó eredmé­nye, vagy egyik-másik ku­­pareprezentánsain­k jelen­tős nemzetközi sikere azonmód pozitív hatást gyakorol­ a bajnoki össze­csapások látogatottságára. A jelentésekből kivilág­lik, hogy a klubok pénz­tárosai — kevés kivételtől eltekintve — Európa-szer­­te lehangoló jelentéseket készítettek. ANGLIA: 8 716 092 néző, egy mérkőzésre eső 18 866- os átlaggal. A Manchester United hazai bajnokijai­nak látogatottsági átlaga: 42 533! A Liverpoolé 38 843, a Tottenhamé 28 752, a két utóbbié csökkent tavaly ót­a! A sort a kiesett Notts Country zárja 9 457-es át­laggal. BULGÁRIA: 2 398 829; 9 995, Levszki Szpartak: 16 637, Coerno More Várna: 6 483. BEL­GIUM: Az Anderlecht a legnépszerűbb. Hazai mér­kőzései átlagban 19 000 né­zőt vonzottak. CSEH­SZLOVÁKIA : 1 496 700; 6 238 (tavaly: 6 495), Spar­­ta 16 600, In­ter: 2 746. HOLLANDIA: 2 543 000; 8 310 (minden idők ne­gatív csúcsa), az Ajax hazai átlagnézőszáma 11 882 (1983: 17 411). A jelentős visszaesést Ams­terdamban Johnni Cruyff eltávozásával magyaráz­zák. JUGOSZLÁVIA: 3 878 000; 12 673,­­Crvena Zvezda: 25 470, Olimpija Ljubljana: 7 308, a Crvena Zvezda—Partizán örök­­rangadót 100 000 ember szurkolta végig. LEN­GYELORSZÁG : 2 864 300; 11988. NDK: 2 180 600; 11981. NSZK: 6 022 151; 19 680. A Bundesliga 1973 óta nem zárt ilyen sanya­rú szezont. A mutató év­ről évre: 1974 - 20 389, 1975 - 22 021, 1976 - 23 145, 1977 - 24 484, 1978 - 27 158, 1979 - 24 285, 1980 - 22 676, 1981 - 23 040, 1982 - 20 907, 1983 - 20 304. Az NSZK- ban évek óta azt hajto­gatták, hogy az átlagné­­zőszám 20 ezer alá csök­kenése­­ egyszerűen nem következhet be, mert az nyár a csődöt vetítené elő­re. Nos, most bekövetke­zett. A tetejében, a válo­gatott dicstelen EB-sze­­replése miatt az idei kilá­tások sem valami fénye­sek ... XL. 183. ♦ 1984. augusztus 1 Hannich­­ harmadik éve... Stílusosan kezdődött és úgy is fejeződött be. Alig 25 perce tartott az idény, amikor Szegeden Grubo­­rovics megszerezte az 1983-84-es bajnokság első 11-es gólját.­­­t. perc vá­lasztotta el labdarúgóin­kat a nyári pihenőtől, amikor Hannich (Győrött) berúgta a bajnoki küzde­lemsorozat utolsó bünte­tőjét. Ám Fehérvárott még a 30. forduló 90. per­ce is tartogatott érdekes­séget. Idézet a Videoton —FT­C mérkőzés tudó uta­sából. ......Szabó állt a bün­tetőnek, lövése előtt Zsi­­borás elmozdult és ki­ütötte a labdát. Nagy B. megismételtette a 11-est, újra Szabó állt a labdá­nak, a kapu jobb oldalá­ra tartó lövését Zsiborás szögletre hárította.” Számítsuk mindehhez, hogy éppe­n a mezőny leg­eredményesebb futballis­tája hibázott, duplán is, és mindjárt érthetőbbé vál­nak a következő adatok. A 30 bajnoki fordulóban játékvezetőink csupán 69 esetben tetették le a labdát a II-es pontra. (Az elmúlt esztendőik hasonló adatai: 1983 — 76, 1982 — 79, 1981 - 82, 1980 - 94, 1979 — 75, 1978 — 82). A teljes adat­sorhoz, főként a tavalyi­hoz képest szembeszökően csökkent a büntetők szá­ma. A rendszeres mérkő­zéslátogatók tudják, hogy védőink nem váltak egy csapásra kisangyal­okká, legalább olyan gyakori a 16-oson belüli szabályta­lanság, mint a múltban. A bírók mégis vonakodva ítélik meg a 11-eseket. Az sem volt éppen sze­met gyönyörködtető lát­vány, ahogyan a vétke­sek a legegyértelműbb eseteikben is hevesen til­takoztak, protestáltak az ítélet ellen. Talán ennek is köszönhetően tudósítá­saink hemz­egtek az ilyen megállapításoktól: „Érthe­tetlen módon nem ítélt 11-est". . . . „A 11-es is­kolapéldája volt, mégis el­maradt. Hogy miért? .. A végrehajtók a 69 le­hetőségből 50-et kihasz­náltak. A kapusok hárí­tottak 11 ízben (a csepeli Kovács Attila 3 büntetőt is „kifogott”), 8 lövés pe­dig célt tévesztett. A ki­használtság tehát 72 szá­zalékos, ez európai össze­hasonlításban rendkívül gyengének minősül. Mind a 16 együttes ja­vára ítéltek 11-est és ki­zárólag az MTK-VM já­tékosai hiányoznak a bün­­tetőgóllövők la­jstromáról. Íme, a csapatlista, záró­jelben az értékesített, il­letve elhibázott büntetők száma. Bp. Honvéd 5 (4 + 1), Csepel 1 (1 + 0), DVTK 2 (1 +1), FTC 7 (4 + 3), Haladás 6 (4 + 2), MTK­­VM 2 (0­­), NYVSSC 1 (1 + 0), PMSC 3 (2 + 1), Rába ETO 17 (12 + 5), SZEOL AK 2 (2 + 0), Ta­tabánya 7 (6 + 1), Ú. Dó­zsa 4 (3 + 1), Vasas 1 (1 + 0) , Videoton 5 (4 + 1), Vo­lán 4 (4 + 0), ZTE 2 (1 -1 1) . Az elmúlt két évben re­gisztrálthoz hasonlóan most is a győriek gazdál­kodhattak a legtöbb lehe­tőségből. Nem véletlen, hogy Hannich Péter har­madik éve őrzi a 11-es­­gólkirály koronáját. Az egyénenkénti lista élcso­portja: 7: Hannich, 4: Dohány (Haladás), Mile (Rába ETO), Szabó (Videoton), 3: Kardos (D. Dózsa), Po­gány (FTC), Szeibert (Vo­lán). Érdekesség, hogy H­an­­nich, Dohány és Pogány egyaránt 2—2 alkalommal hibázott, de a sikertelen próbálkozóik között talál­juk Kovács Lászlót, a Rá­ba ETO kapusát is! Néz­zük most, hogyan ala­kult a kapusok és a végrehaj­tók párharca néhány kül­földi bajnokságban. CSEHSZLOVÁKIA: 90 büntetőt (1983 : 92, 1982: 62), 67 gól, a kihasznált­ság százaléka: 74. BEL­GIUM: 194; 93; 89% (!). A Malines javára 12-t, a Li­erse ellen 13-at ítéltek meg. BULGÁRIA: 98; 74; 74.7%. A Levszki-Szpartak javára 13-at, a Trakia el­len 12-t ítéltek. Szpaszov (Levszki) és Salamanov (Szliven) hatból hatszor betalált. JUGOSZLÁVIA: 96; 75; 78.1%. A Vardar 13, a Buducsnoszt 1 ízben vé­gezhetett el 11-est. A Var­dar és a Pristina ellen 9— 9 esetben ítéltek büntetőt. A kategória gólkirálya Ce­­rin (D. Zagreb) 7 találat­tal. LENGYELORSZÁG: 52; 41; 78.1%. NSZK: 113; 86; 76. o. A B. Dortmund kapta a legtöbb (11) lehe­tőséget. Kaltz (HSV) nyol­cat értékesített, így a Bundesliga 11-es­ rúgóinak örökranglistáján a legjobb 3 közé került. 1. G. Mül­ler 51, 2. Höttges 39, 3. Kaltz 36. A Bundesliga kapusai 24 esetben hárí­tottak. FRANCIAOR­SZÁG: 52 büntetőgól, eb­ből 7-et a gólkirály On­­nis (Toulon) vállalt magá­ra. • Hannich Péter — középpályás létére — az elmúlt négy bajnoki idényt összesítve, a legeredményesebb magyar labdarúgó. A Rába ETO és a válogatott közép­pályása hatalmas mezőnymunkát végez, s emellett szaporán rúgja és fejeli a gólokat. Hannich 1981 ősze óta 26 büntető gólt lőtt bajnoki mérkőzéseken

Next