Népsport, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

XLI­. 27. ♦ 1986. február 1. Labdarúgás I A tizenéves Rózsa az­­7. Rózsa kapujában A szovjet válogatott fele Újpesten (Folytatás az 1. oldalról) van, érzi a lábát. Titi bosz­­szúsan vette tudomásul, hogy szombaton erre a fiatalem­berre sem számíthat... így azonnal módosítani kénysze­rült a tervezett csapaton, amely így fest: Rózsa — Szű­cs, Kovács, Kozma, Sza­bó — Horváth, Rostás, Grósz — Schróth, Balogh, Selmeczi. A kispadon Kiss J., Harasztia, Haaz és esetleg Kürtösi ül majd. AMINT A FENTI névsor­ból is kitűnik, az Újpesti Dózsa kapuját újonc őrzi majd Blohinék ellen. Bemu­tatkozik ugyanis a 19 esz­tendős Rózsa Zsolt, aki ko­rábban már az ifjúsági válo­gatottság küszöbére érkezett, ám súlyos fejsérülés miatt hoszabb ideig kényszerpihe­nőre szorult. A tehetséges kapuvédő eddig a juniorcsa­patban bizonyította ráter­mettségét, edzőmérkőzése­ken viszont már többször is helytállt az első csapat ka­pujában. Decemberben Gö­­röcs János az MLSZ terem­tornáján többször is lehető­séget adott Rózsa számára, és a fiatalember remekül őrizte a lilák hálóját a par­ketten. Most pedig farkas­szemet kell néznie Európa egyik legjobb csapatának vi­lághírű futballistáival. A Dinamo Kijev együtte­se pénteken délután két óra­kor érkezett meg autóbusz­­szal Zalaegerszegről, és azon­nal elfoglalta szabadság-he­gyi szálláshelyét. Amíg a csapat lekászálódott a jár­műről és az ebédlőasztalhoz ült, sikerült néhány szót vál­tanunk Valerij Lobanovsz­­kijjal, a Dinarov Kijev szak­vezetőjével. Az edző, aki­nek nevéhez az utóbbi évti­zed nagy kijevi sikerei fű­ződnek, készségesen tájékoz­tatott. Megtudtuk, hogy a kék-fehérek jelenleg a fel­készülési időszak közepén tar­tanak. Hazánkba a Fekete­tenger partjáról, edzőtábor­ból érkeztek, és az újpesti fellépés után oda is utaz­nak vissza, hogy a nagy ta­vaszi feladatokra — bajnok­ság és a KEK-sorozat nyol­­caddöntője — elvégezzék az utolsó simításokat. Loba­­novszkij mester elmondta, hogy nincs egyetlen sérült­jük sem. Majd amikor afe­lől faggattuk, hogy ebben az időszakban mennyire tartja fontosnak a gyakorlómérkő­zések eredményeit, nagyon határozottan kijelentette: — Számunkra egy edző­mérkőzés — jelen esetben a Dózsa elleni találkozó — megnyerése épp olyan fon­tos, mint mondjuk egy KEK- mérkőzés sikere. Aztán máris sorolta a Di­namo Kijev szombati kez­dőcsapatát, amely a követ­kező lesz: Mihajlov — Ole­­fk­enko, Baltacsa, Kuznye­­cov, Gyemjanyenko — Ja­­kovlenko, Besszonov, Zava­rov, Jevszejev —­ Mihajli­­csenko, Blohin. NEM KEVESEBB, mint hat válogatott kap helyet, de még a kispadra is jut belő­lük Belanov személyében, így aztán remek alkalom kí­nálkozik arra, hogy az ér­deklődők szombaton délelőtt Újpesten képet alkothassa­nak leendő mexikói ellen­felünk, a szovjet válogatott játéktudásáról. (zsiday) Döntetlen a rajtnál Az FTC junior labdarúgó­csapata bemutatkozott a via­­reggioi nemzetközi tornán. A zöld-fehérek első mérkőzésü­ket a Milan ellen vívták, s 0-0-ra végeztek a nagyhírű olasz klub fiataljai ellen. A csoport másik összecsapása: Genoa—Aberdeen 2-1. A Fe­rencváros szombaton a Ge­noa, hétfőn pedig az Aber­deen ellen lép pályára. ★ Előkészületi mérkőzés DMVSC—Kartai 1-0 (0-0). Debrecen, 400 néző. DMVSC: Horváth B. — Zsuppos, Till, Duró (Szabó I.) — Supka, Varga, Sándor, Vancsa (Cse­­ke), Szabó J. — Mörtel, Ku­­rucz. G: Szabó J. (11-esből). Békéscsabai Előre Spartacus —Hódmezővásárhelyi Metri­­pond SE 5-0 (0-0) Békéscsaba, 100 néző. V: Németh L. Békéscsaba: Sza­bó I (Leboniczky) — Varga, Szabó II, Takács, Ottlakán (Csanálosi) — Steigerwald, Pásztor, Adorján, (Kanyári), Szekeres — Marik, Kanál. G: Marik (2), Kanyári, Sze­keres, Csanálosi. t­t (Folytatás az 1. oldalról) nem összegeződhetett. Kü­lönösen az első játékrész­ben történt az a pályán, amit a mieink akartak. Hogy milyen volt a talál­kozó visszhangja, arról csak magán-közvélemény kuta­tásunk alapján számolha­tunk be, s nem támaszkod­hatunk lapvéleményekre. Az iszlám országaiban ugyanis péntek a heti ünnepnap, s ilyenkor nemcsak munka­szünet van, hanem az új­ságok sem jelennek meg. Akivel csak beszéltünk, minden dicséretnél, vagy udvariaskodásnál többet mond, hogy a találkozó után a katari vezetők kér­ték, hadd mérkőzzön meg válogatottjuk a magyar együttessel. Evaristo, a brazil származású katari szövetségi kapitány mond­ta a mérkőzés után, hogy ha már itt vannak a kitű­nő magyarok, jó lenne ta­nulni tőlük. Válogatottunk vezetői — az előre lekö­tött találkozókhoz hasonló feltételek mellett — meg­egyeztek, így szombaton 16 órai kezdettel következik a visszavágó, majd vasárnap a Katar—Magyarország válogatott mérkőzésre ke­rül sor. Senki ne gondolja, hogy ezek szűk kört érdeklő, isten háta mögötti mér­kőzések. Már csak azért sem, mert már az első meccsen is ott nyüzsögött a Gulf övezet szinte vala­mennyi futballszakembere. S csapa­tunk sikerét az is jelzi, hogy a Szíriai veze­tők a mérkőzést követően közölték, szeretnének ma­gyar edzőt szerződtetni havi 3000 dolláros fizetés­sel. Szepesi György, az MLSZ elnöke Albert Fló­riánt ajánlotta. Másik fele labdarúgá­sunk elismerésének, hogy a katariak ifjúsági váloga­tottunkat jövő januárban két mérkőzésre várják. Mindemellett európai sze­mek is figyelték a mieink játékát. A párizsi Onze című lap két emberét is elküldte Dohába, meg­ismerni a világbajnoki ellenfelet. A két fran­cia gyakorta van ott válo­gatottunk közül, minden érdekli őket, fényképezik a vezetőket és játékoso­kat, még az edzéseket is figyelik. Pénteken délelőtt is ott voltak, ám csalód­­niok kellett, mert Mezey György csak hét játékos­nak rendelt el munkát. Azoknak, akik csütörtökön nem szerepeltek, vagy ke­vés időt töltöttek a pá­lyán. Viszont ott volt kö­zöttük a korábban derék­fájdalmakra panaszkodó Herédi Attila is. Az új­pesti játékos azt újságol­ta, már nincsenek pana­szai, bár még labda nél­kül mozgott a szálloda melletti területen. A töb­bieknek egyórás technikai edzés folyt, a magas pá­ratartalom miatt forrónak érezhető napsütésben. Délután a szövetségi ka­pitány kihirdette a szom­bati kezdőcsapatot. Mezey már nem számíthat Es­terházy TM, valamint a tér­dét fájlaló Sallai szerepel­tetésétől is eltekintett. Vi­szont bizalmat szavaz egy-két olyan játékosnak, aki az első találkozón nem jutott szóhoz. Érdekesség Dajka jobbhátvéd játéka, bár a honvédos csatár számára nem újdonság a poszt, hiszen Benidormban már próbálkozott ezzel a szerepkörrel.­­ Csupán egyetlen csapatrészben, a középpályás sorban nem lesz változás. A kezdő tizenegy: Szendrei — Dajka, Disztl­a, Garaba, Péter — Han­nich, Nagy A„ Détári — Kiprich, Bognár, Hajszán. Természetesen az ellen­fél is tartott pénteken dél­előtt edzést, ám Khail Zaiani a megbízott kapi­tány csak annyit árult el terveiről, hogy lényegesen más összetételben küldi pályára Ázsia válogatott­ját. Ezúttal helyet kap benne néhány dél-koreai játékos is. Ha már itt vannak a kitűnő magyarok, jó lenne tan A kapitányé a szó Bővült a magyar csapat taktikai rep­ e Először talán a felké­szülés mérlegét vonjuk meg együtt! — Benidormi táborozásunk alapvető célja a tavaszi idény és a VB-előkészületek fizikális és csapatjátékbeli alapjainak lerakása volt, va­lamint a kollektív szellem, a csapategység fokozása. ♦ Az edzések megoszlottak a tengerpart és a pálya kö­zött. A szokatlan gyakorló­terep feldobja a játékoso­kat? — Valóban egyfajta pszi­chés előnyt jelent az eltérő miliő. A lényeg a pályán történt, a négy-hatfős, in­tenzív csoportfoglalkozáso­kon. Magam sosem láttam még ilyen fáradtnak játéko­saimat, mint most. ♦ Sokat lehetett látni őket önállóan edzeni. . . — Csak azokat a gyakor­latokat végeztük együtt, amelyeknél az edzői jelen­lét nélkülözhetetlen volt. A többit a fiúk saját maguk csinálták. ♦ Mennyire foglalkoztatja a játékosokat a sérüléstől való félelem, hiszen aki ta­vasszal megsérül, eleshet a Mundial-részvételtől. — Nem beszélgettünk er­ről, de feltehetőleg bennük van . . . Aki egyébként fél, szerintem az sérül meg leg­először. " Nyilasi és Esterházy nem készült a csapattal. Nem okoz-e problémát, hogy ha ők csatasorba állnak,­, mások első csapatbeli helyét, esetleg mexikói utazását veszik el. Olyanokét, akik becsülettel végigdolgozták a felkészü­lést. — Fájó pont ez nekünk. Nem értem, hogy ha a szer­ződések pontosan rögzítik, hogy a klub köteles a játé­kost minden hivatalos válo­gatott mérkőzésre elengedni, akkor miért a külföldi klub­vezetők­­kedvétől függ, hogy megteszik-e. Mielőbb tartó­san rendezni kell ezt a kér­dést! Mindenesetre a többieknek is tudniuk kell, hogy ha a selejtezőkön helytálltak, ren­delkezésre álltak, akkor ez­után is helyük van a keret­ben. Nyilasin és Esterházyn kívül Varga József és Szo­­kolai is ebbe a kategóriába tartozik.­­ Mezey György Dohá­ban a mérkőzés utáni érté­kelésében nemcsak a tetsze­tős játéknak örült, hanem kellemes szakmai benyomá­sairól is nyilatkozott. . Egy nap elteltével hogyan von­ná meg az ázsiai válogatott elleni mérkőzés szakmai mérlegét. — Engem is meglepett, hogy helyenként sziporkázó­­an játszott a csapat. Annál is inkább, mert az ázsiai együttes cseppet sem lebe­csülendő ellenfél. Több ki­mondottan ügyes labdarúgót fedeztem fel köztük. Ennek ellenére az utolsó negyedóra kivételével az ázsiai csapat alárendelt szerepet játszott, s a mieink tényleg gálamér­kőzést produkáltak ezen a délutánon.­­ Ebben közrejátszott a sok csere, de végül is a kö­vetkező mérkőzéseken szin­tén szükség lesz néhány kulcsjátékosra. Az utolsó 20 percben tulajdonképpen egy összeszokatlan gárda maradt a pályán, s ez a tizenegy nem tudta felvenni a koráb­ban diktált ritmust. A visz­­szaesés okát nem kondicio­­nális hiányosságokra vezet­tem vissza, egyszerűen a cse­rék miatt megbomlott a megszokott egyensúly.­­ A háromhetes benidormi edzőtáborozás rengeteg suly­kolását mennyire fedezte fel a csapat összjátékában? — Nagyon jelentős lépésre szántuk el magunkat a spa­nyolországi munka során. Az eddig legjobban akadozó ele­met, a labdakihozatalt, a be­tömörülő védelem elleni já­tékot próbáltuk javítani. Érdekes módon most pon­tosan egy ilyen stílusú el­lenféllel találtuk szembe ma­gunkat. És mégis rengeteg helyzetet tudtunk kidolgoz­ni. Ez egyértelműen minő­síti a benidormi munkát, va­lamint a játékosok hozzáál­lását.­­ Kívánja-e egyénileg ér­tékelni a játékosokat? — Nem az egyéni teljesít­mények domináltak, hanem a csapatjáték. De meg kell említenem a Hannich, Détá­­ri, Bognár középpályás sort. Remekül egészítették ki egy­mást, teljesítményük döntő mértékben meghatározta a csapat átütő erejét. Bognár Györgyről külön kell be­szélnem ... Ő a bal szélső posztjáról sokat húzódott vissza a középpályára, s most is igazolta tehetségét. Egyre inkább biztos pont­nak számít. Nemcsak én vé­­lekedek így róla, hanem a társai is. Úgy tartják öröm vele futballozni. Hannich gond nélkül illeszkedett a csapatjátékba, sokkal haté­konyabb, aktívabb volt, mint régebben, amikor lehetőséget kapott a válogatottban való szrepléshez. Nagyon nagy já­tékintelligenciával­­ rendelke­ző labdarúgó, így rögtön át­vette Détáritól a ritmust, s egyértelműen jó teljesít­ményt nyújtott. A világbaj­nokságig neki is rengeteget kell javulnia védekezésben. Erősebb csapat ellen ez a hiányosság a középpályán sebezhetővé tehet minket.­­ Már a találkozó szüne­tében kijelentették a Katari Labdarúgó Szövetség vezetői, hogy boldogan játszanának egy harmadik, nemzetek kö­zötti találkozót. Mezey György elfogadta az ajánla­tot, így vasárnap egy har­madik találkozóra is sor ke­rül­­Dohában, Katar nemzeti tizenegye ellen. Miért vállal­ta ezt az eredeti program­ban nem szereplő összecsa­pást? — Azt hiszem a futball üz­leti életében ritkaság, hogy 40 perc után egy csapatnak újabb jelentős összegű aján­latot tesznek. Ez egyben mi­nősíti is válogatottunk játé­kát. Nagyon nagy megtisz­teltetésnek tartom, hogy mi vagyunk itt az első európai szocialista országból érke­zett sportküldöttség, s máris ilyen a szimpátia irántunk. Az erkölcsi oldal mellett a harmadik mérkőzés anyagi vonzata sem jelentéktelen, hiszen az eddigi 50 ezer dol­lárt újabb 25 ezerrel toldot­ták meg. Egyébként a játé­kosok véleményét is kikér­tük, és ők minden további nélkül vállalták ezt a har­madik mérkőzést. Szakmai­lag is fontos tapasztalatokat gyűjthetek, hiszen sorozat­mérkőzésen próbálhatom ki játékosaimat. " A Reuter információja szerint nem biztos, hogy jön­nek a brazilok Európába, az­az elmaradhat a március 16- ra beharangozott népstadion­beli találkozó. Mit hallott erről? — Csupán annyi jutott el hozzám, hogy Tele Santana, a brazil szövetségi kapitány a VB-felkészülés érdekében nem kíván Európába átruc­canni. Ezt fogadjuk el bra­zil belügynek. Az azonban szokatlan lenne a nemzetközi labdarúgóéletben, hogy kész helyzet­­ elé állítják az NSZK-t és Magyarországot, ahol a mérkőzésjegyek je­lentős része már elfogyott. De­­ lenne egy javaslatom, és erről már beszélgettünk a csapat vezetőivel is: a két hopponmaradt ország, az NSZK és mi oda-vissza ala­pon játszhatnánk március közepén. Briegel és Rumme­nigge neve sem cseng rosz­­szul, tehát ők is jók lehet­nének közönségcsalogatónak. A magyar válogatott Katarban lejátszott, és lejátszan­dó mérkőzéseivel befejeződik a mexikói világbajnokságra történő felkészülés egy szakasza. Mint ismeretes, Mezey György szövetségi kapitány nem sok időt hagyott a játéko­soknak, mert az utolsó fordulót követően — az ünnepeket kivéve — decemberben a mexikói túra, majd a luzerni te­remtorna és a benidormi felkészülés következett. Spanyol­­országban az új taktikai elemek besulyykolása, s az erőnlét fejlesztése szerepelt a programban. Végül a megtett út le­­mérését is célozta a Katarban, Ázsia válogatottja ellen ví­vott kétmérkőzéses program, amely, mint már ismeretes, a rendezők kérésére egy harmadikkal bővült. Az eddigi tapasztalatokról Benidormban Knézy Jenő, a tévé sportriportere, a katari találkozó után pedig Gyenes .J. András, lapunk főszerkesztő-helyettese beszélgetett Mezey Györggyel. A két anyagot — amelynek első részét olva­sóink a Mexikó ’86 című televíziós adásban már hallhatták — együtt közöljük, hiszen témájában mindkettő közös. NÉPSPORT 3

Next