Népsport, 1986. július (42. évfolyam, 157-183. szám)

1986-07-01 / 157. szám

2 NÉPSPORT Örökranglista, 1930—1986 MÉG MINDIG BRAZÍLIA VEZET Hagyományainkhoz híven a mexikói Mondial után is összeállítottuk az országok örök VB-ranglistáját, a szerzett pontok alapján. Bár a háromszoros világbajnok Brazília most „csak" az 5. helyen végzett — veretlenül! —, mégis őrzi vezető helyét a táblázaton. Magyarország a hetedik helyről a kilencedikre esett vissza, érdekes, hogy éppen két csoport­ellenfele, a Szovjetunió és Franciaország előzte meg! A világbajnok Argentína és a mexikói ezüstérmes NSZK helyezése nem változott. A szokásos, „bajnoki” jellegű tabellán kívül közre­adjuk azt is, az egyes országok a különböző Mundialokon há­nyadik helyezést értek el. (Az azonos fázisban kiesetteket az addig szerzett pontszám, gólkülönbség, több lőtt gól alap­ján rangsoroltuk.) ■t M £‡ & ‚2 s »O 0111 s« s e­­cEh 1. BRAZÍLIA 62 41 11 10 144-63 93 6. 14. 3. 2. 6. 1. 1. 2. NSZK 55 32 11 12 116-72 75— — — — 1. 4. 7. 3. OLASZORSZÁG 47 25 11 11 79-52 61— 1. 1. 7. 11.— 9. 4. ARGENTÍNA 41 226 13 77-55 501 9.— — — 13. 10. 5. ANGLIA 34 159 10 47-32 39— — — 8. 7. 11. 8. 6. URUGUAY 33 147 12 59-47 35 1.— — 1. 4.— 13. 7. SZOVJETUNIÓ 28 146 8 49-30 34— — — — — 5. 6. 8. FRANCIAORSZÁG 34 154 15 71-56 34 7. 10. 7.— 9. 3.— 9. MAGYARORSZÁG 32 153 14 87-57 33— 6. 2.— 2. 10. 5. 10. LENGYELORSZÁG 25 131 7 39-29 31— — 11.— — — — 11. JUGOSZLÁVIA 28 124 12 47-36 28 4.— — 5. 8. 7. 4. 12. SPANYOLORSZÁG 28 116 11 37-34 28— 5.— 4.— — 12. 13. SVÉDORSZÁG 28 116 11 48-46 28— 8. 4. 3.— 2.— 14. AUSZTRIA 23 112 10 38-40 24— 4.— — 3. 15.— 15. CSEHSZLOVÁKIA 258 4 12 34-40 21— 2. 5.— 14. 9. 2. 16. HOLLANDIA 168 3 5 32-19 19— 11. 14.— — —.— 17. MEXIKO 296 6 17 27-64 18 13.— — 12. 13. 16. 11. 18. CHILE 217 3 11 26-32 17 5.— — 9.—­­— 3. 19. BELGIUM 215 4 12 27-45 14 11. 15. 13.— 12.— — Scq 11. 1. 2. S. 8. 2. 5. — 1. 8. 7. 4. ■*. 6. 4. 3. 5. 5. 13 1. 8. 2. 2.9 10. 4. 1.12. 11 8. 1. 11. 1.9 — — 6. 8.— 13.— —­­16.8 — — 7 10.6 — 12. 3.9 2 18.9 __ ' 9. 5.­ — 7. 15.— — — 2. 2. 6.— 16.— 11.— 10.— — 14. 8. — 19. — — 8. 22. — 20. PORTUGÁLIA9 6 — 3 19-12 12 3. 17. 21. SKÓCIA 173 6 8 21-32 12— — — — 15. 14.— — — 9. 11. 15. 19. 22. SVÁJC 185 2 11 28-44 12— 7. 6. 6. 5.— 16. 16. 23. ÉSZAK-ÍRORSZÁG 133 5 5 13-23 11 21. 24. PERU 154 3 8 19-31 11 10. 7.— 8. 20.— 25. PARAGUAY 113 4 4 6 16-25 10 9.— — 10.— 12.— — — — — — 13. 26. NÉMETORSZÁG6 3 1 2 14-137 — 3. 12.— — — — — — — — — — 27. DÁNIA4 3 — 1 10- 66 9. 28. NDK6 2 2 2 5- 56 29. egyesült Államok7 3 — 4 12-216 3. 16.— 11.— — — — — — — — — 30. BULGARIA 16— 6 10 11-356 — — — — — — 15. 15. 13. 12.— — 15. 31. WALES5 1 3 1 4- 45 32. MAROKKÓ7 1 3 3 5- 85 14. 11. 33. ALGÉRIA6 2 1 3 6-10 5. --— — — — — — — — — — 13. 22. 34. ROMÁNIA1 2 1 5 12-175 8. 12. 9.— — — — — 11.— — — — 35. TUNÉZIA3 1 1 1 3- 23 9. 38. KAMERUN 3 — 3 — 1- 13 — — — — — — — — —­--— 17.— 37. KOREAI NDK4 1 1 2 5- 93 38. KUBA3 1 1 1 5-12 . 3 8. 39. TÖRÖKORSZÁG3 1 — 2 10-112 10. 40. HONDURAS 3 — 2 1 2- 32 18.— 41. IZRAEL8 — 2 1 1- 32 42. KUVAIT 3- --1 2 2- 61 21.— 43. AUSZTRÁLIA3 — 1 2 0- 51 — — — — — — — — — 14.— — — 44. KOLUMBIA3 — 1 2 5-111 — — — — — — 14.— — — — — — 45. IRÁN3 — 1 2 2- 81 — — — — — — — — 14._ — 46. DÉL-KOREA 5 — 1 4 4-231 20. 47. NORVÉGIA 1 — — 1 1- 20 — — 10.— — — — — — — — — — 48. EGYIPTOM 1 — — 1 2- 40 — 13.— — — — — ———— — — — 49. IRAK 3 _ _ 3 1- 40 23. 50. KANADA 3 51. HOLLAND-INDIA 1 52. ÚJ-ZÉLAND­­ 3 53. HAITI 3 54. ZAIRE 3 55. BOLIVIA 3 56. SALVADOR 6 0- 5 0- 6 2-12 2-14 0- 14 0-16 1- 22 24. 15. 23. — 15. — 16. 12. 13. 16. 24. Több sárga, több piros Az uruk ä biintetötistä élén A mexikói világbajnokság több rekordot megdöntött, sajnos, ezek között felróhatjuk az új „büntetéscsúcsot” is. A spanyolországi Mundialhoz képest nőtt a kiállí­tott és a sárga lappal figyelmeztetett játékosok száma is. A legfegyelmezetlenebbnek, legdurvábbnak messze az uruguayi együttes minősíthető, két kiállításon kívül tíz­szer mutattak fel a játékvezetők sárgát a dél-amerikai csapat tagjainak. Az ellenkező végpontot a magyarok képviselik. Csekély gyógyír ugyan a fájó sebekre, de a mi válogatottunk a mezőny egyetlen olyan együttese, amelynek tagjait egyszer sem kellett figyelmeztetni, legalábbis lappal, a torna folyamán. A cseppet sem dicső büntctőlista a következő: Piros lap: Aguirre (me­xikói) az NSZK; Gorgis .(iraki) Belgium; Sweeney (kanadai) Magyarországi Batista (uruguayi) Skócia; Bossio (uruguayi) Dánia; Berthold (NSZK-beli) Me­xikó; Arnesen (dán.) az NSZK; Wilkins (angol) Ma­rokkó ellen. 3 sárga lap: Sanchez (mexikói), Fenwick (angol). 2 sárga lap: Bergomi (olasz), Kim Ju Szung (dél­koreai), Garre (argentin), Schettina (paraguayi), Sz. Sáker (iraki), Ayache és Fernandez (francia), Goi­­coechea (spanyol), Da Sil­va és Diogo (uruguayi), Dziekanowski (lengyel), Labd (marokkói), Matthäus (NSZK-beli). X sárga lap: Bagni, Cab­­rini, De Napoli, Di Genna­­ro, Scirea és Vierchowod (olasz), Arabov, Goszpodi­­nov és A. Markov (bolgár), Cső Jung Jüng, Csoj Szun Ho, Csüng Jong Szu, Huh Jung Mu és Park Csang Szun (dél-koreai), Batista, Brown, Cuciuffo, Enrique, Giusti, Maradona, Olarti­­coechea, Pumpido és Val­­dano (argentin), Aguir­re, De los Cobos, Munoz, Negrete, Quirarte, Servin és Trejo (mexikói), Ceule­­mans, Claesen, Demol, Grun, Pfaff, Renquin, F. van der Elst és Veyt (bel­ga); Mendoza, Nunez és Romero (paraguayi), Kha­lil Állawi, Hammoudi, ‘Ha­sim, Kaddam, Muhammed és N. Sáker (iraki), Belanov és Rác (szovjet), Amoros és Rocheteau (francia), Lenar­­duzzi és Sweeney (kana­dai), Branco, Careca és Edinho (brazil)', Caldere, Camacho, Julio Alberto, Michel, Tomás és Victor (spanyol). Donaghy, Ha­milton, Mcllroy, Whiteside és Worthington (északír) Madjer és Mansouri (algé­riai), Acevedo, Alvez, Bos­sio, Cabrera, Francescoli és Saralegui (uruguayi), K. Allofs, Briegel, Eder, K. , Förster, Jakobs és Magath (NSZK-beli), Archibald, Bannon, Malpas, Narey és Nicol (skót), Andersen, Ar­nesen, Berggreen és I. Niel­sen (dán), Butcher, Hateley, Hodge, Martin és Wilkins (angol), Boniek, Smolarek és Wójcicki (lengyel), Khairi, Lamris és Timoumi (marokkói), Gomes és Pa­checo (portugál). A finálé­­kit szemmel Daily­­Mirror: „Argentína torpedói ugyanúgy meglékel­ték az NSZK hajóját, mint korábbi öt ellenfeléét. A ve­reséget csak­ az exvilágbaj­­nok Olaszország úszta meg ellene.”★ Daily Mail: „Beckenbauer­­nek 2-2 után be kellett volna szólnia játékosaihoz: Fiúk! Nyugalom, lazítás, és akkor világbajnokok lesztek! Nem szólt be ... ”★ Daily Express: „Igazság született. A legjobb lett az aranyérmes.” ★ Daily Telegraph: „Mint mindig, az NSZK most is utolsó leheletéig harcolt. Bá­torsága, elszántsága példamu­tató volt, de az argentinok megérdemelten nyerték el a trófeát.”★ Guardian: „Ha az NSZK- nak ugyanúgy ment volna, mint a franciák elleni elő­döntőben, akkor most mást ünnepelne a világ.” XLII. 157. 4 1986. július 1 Faragó Lajos játékosmúltja impo­náló, 1954-ben a svájci VB esztendejében került a magyar válogatottba. Olimpiai bronzérmes, háromszoros bajnok a Bp. Honvéddal, az első aranyérmet 1952-ben, 20 éves korában akasztot­ták a nyakába. Ő is volt a kispesti együttes vezetőedzője, jelenleg az utánpótlás-válogatott szakvezetője, s most­­ Thaiföldön vesz részt nemzetközi tornán a csa­pattal. Közvetlenül az elutazás előtt még nyi­latkozott a VB tapaszta­latairól. — Argentína a világ­bajnok. Három európai előtt szerezte meg az aranyérmet, ön miként látta: valóban a legjobb csapat nyerte a szép trófeát? — Igen, a legjobb négy­ből Argentína nyújtotta a legtöbbet. A döntőt fi­gyelve, az járt a fejem­ben, vajon a gyári sza­lagon készült termék képes-e legyőzni a két­kezi munka utánozhatat­lan egyediségét. Bocsá­nat a hasonlatért, ám most ilyen vulgárisan le­egyszerűsítve kellett mondanom. Az argenti­nok, ha nem is magas szinten játszva, de le­győzték a sémák csapa­tát. És taktikából is je­lesre vizsgáztak. Becken­bauer legénysége azzal volt elfoglalva, hogy Maradónál kikapcsolja — erre a többiek berúgták a ziccereket. — Keményen fogalmaz. Nem szereti tehát a gé­pies futballt. Pedig so­kan ebben látják a jövőt. — Sok nyugati ország­ban a játékból szakma lett — sajnos. Mindent erőből akarnak megolda­ni, s ennek az a követ­kezménye, hogy a szel­lemes játék ellen nincs orvosságuk. Így kaptak ki a belgák a franciák­tól és most az NSZK az argentinoktól. Ám tér­jünk vissza a döntőhöz! Az argentinok játékkész­sége jobb, csapatjátékuk szellemesebb volt. Takti­kailag az NSZK fölé ke­rekedtek, kihasználták az egysíkú elképzeléseikbe belebonyolódott ellenfél bakijait. Az NSZK válo­gatottja nem tudott ki­lépni a sablonokból, gör­csösen ragaszkodott el­képzeléseihez. Így jött, bár egyéni trbák előzték meg, a két gól. — A nyugatnémetek mégis egyenlíteni tudtak. Miért? — Mert profi gondol­kodásúak. Nem kaptak sokkot 2-0 után, hanem váltottak. Volt hozzá ere­jük, bátorságuk. Észre­vették, hogy az argen­tinok már biztosak a si­kerben. Viszont 2-2 után újra nagyot tévedtek. Úgy hitték, padlón az el­lenfél. Ahelyett, hogy tartották volna az ered­ményt, az utolsó negyed­órában mindenki rohant előre. Nagy hiba volt. — Hogyan látta a ka­pusokat? Erről nyilván különvéleménye van. — Schumacher minden VB-n főszereplő. Az el­ső gólnál „falsot kapott” a labda, ettől függetle­nül ügyetlenkedett a ka­pus. A harmadiknál pe­dig abban a pillanatban, amikor Burruchaga hosz­­szan szöktetett, Toni nem kapcsolt, leblokkolt az agya. Pumpido vonal­­kapus. Szögletek után kapta a gólokat, a beíve­lés utáni második érin­tésből. Ez hiba! — Mit tanulhatunk eb­ből a világbajnokságból? — 1954 óta mindig csak következtetéseket vonunk le. Amikor huszonkét éves voltam és nagyon elkeseredett . Honvéd­kapus. Most a nyugdíj felé közeledem. Az in­doklás harminckét esz­tendeje mindig más és más. A fő bajunk, hogy mindig a mások által ki­olvasott és félrelökött könyveket vesszük elő, közben mindig megelőz­nek mások. Mikor aka­runk végre a saját fe­jünk után menni, azt hasznosítani, amit tu­dunk, amivel rendelke­zünk? A gépies, csak az üzleti szellemnek alá­rendelt futballt nem tudjuk úgy megtanulni, mint Nyugat-Európa. És nem is lenne jó. Amit a franciák, a szovjetek, a brazilok játszanak, az hasonlít a mi stílusunk­hoz. Nekünk a jövőben a jó erőnléttel párosuló színes játékot kell sokkal pontosabban és jobban csinálnunk. Ehhez azon­ban a bajnokságot tör­vényként kell tisztelni,s olyan vezetőket megbíz­ná a munkával, akik mentesek a kapkodástól, nem tekintik magukat szabályokon felüli embe­reknek, s akiket rendsze­resen ellenőriznek olya­nok, akik valóban értik a futballt. Most, a nagy változások idején erre is oda kell figyelniük azok­nak, akik fontos meg­bízatást kaptak és kap­nak a következő idő­szakra. Varga Béla Gólsta­tiszti­ka I Az 52 mérkőzésen 132 gól esett, az átlag 2.53. Négy éve,146, illetve 2.8 volt ez a mutató, ugyanennyi találkozón. A legnagyobb gólátlagot az 1954-es VB után regisztrálhat­ták a statisztikusok, akkor 26 találkozón 140-szer jutott a kapuba a labda. (5.3-as mérkőzésenkénti átlag.) ♦ Mexikóban egy találkozón a legtöbb gólt a Szovjet­unió és Dánia érte el, hatot-hatot. A „szenvedő felek”: Ma­gyarország és Uruguay. + Hét-hét gólt hozott a Dánia—Uruguay (6-1) és a Belgium—Szovjetunió (4-3) összecsapás. Igaz, ez utóbbin 120 perc kellett a hét találathoz, míg az előbbi a csoportmér­kőzések során, a rendes játékidőben esett. + A leghosszabb gól nélküli sorozat a brazil Carlos ka­pusé: 401 percen keresztül volt érintetlen a hálója, mígnem Platini „felavatta”. Ez volt egyébként az egyetlen gól, amely a játékidőben Carlos kapujába került. (Igaz, utána 11-esből négy francia is betájott, s éppen Platini nem . . .) -f A leggyorsabb gól Emilio Burroguénóé. A Keselyű becenévre hallgató spanyol csatár a 63. másodpercben talált Pat Jennings, a válogatottsági világrekorder északír kapus hálójába. + Az egy mérkőzésen elért legtöbb gól szintén Butra­­gueno nevéhez fűződik: négyszer talált Dánia kapujába. Mesterhármast viszont hárman is elértek a torna folyamán: a dán Elkjaer-Larsen Uruguay, az angol Lineker Lengyel­­ország, a szovjet Belanov pedig Belgium ellen.

Next