Népsport, 1989. május (45. évfolyam, 103-127. szám)

1989-05-03 / 103. szám

XLV. 103. ♦ 1989. május 3. S3 Labdarúgás MTK-VM—Vasas 1-1 (1-0) (11-esekkel: 4:3) Hungária körút, 4000 néző. Vezette: Huták (*****) (Nagy L., Koxin). MTK-VM: Gáspár 6 — Lőrincz 5, Híres 6, Farkas 5 — Talapa 5, Horváth 5, Huszák 5, Katzenbach 6 — Kékesi 5, Pölöskei 6, Lakatos 5. Edző: Verebes József. Vasas: Babócsy 6 — Mészöly 6, Komjáti 6, Balog 4, Csorba 6 — Pecha 5, Teodoru 5, Duró 6, Claude 5 — Zva­­ra 5,­ Szabadi 6. Edző: Kárpáti Béla. Csere: Pecha helyett Kecskés (5) az 58., Huszák helyett Szalai (—) a 64., Teodoru helyett Bozsér (—) a 67., Hor­váth helyett Szeibert (—) a 80. percben. Gólszerző: Pölöskei a 44., Szabadi" (11-esből) a 79. perc­ben. Sárga lap: Duró a 28. percben. Szögletarány: 6:4 (4:0) az MTK-VM javára. Túlzás lenne azt állítani, hogy a csapatok fergetege­sen kezdtek, a kocogás iram­ban azonban a találkozó ele­jén mindkét oldalon akadt helyzet. A 28. percben Horváth lebirkózásáért Du­rá kapott sárga lapot, a szabadrúgás után pedig La­katos úgy lőtt az oldalháló­ba, ho­gy a labda hozzáért egy védőhöz. A 44. percben aztán az ép­pen az egyik hátvéd sietett az MTK-VM segítségére. Hí­res szépen szerelt a saját ti­zenhatosánál, majd azonnal a túlsó térfélen helyezkedő Pö­löskei felé ívelt. Balog kong­ni­­on háríthatott volna, ám gyermekes­ módon alászaladt a labdának, amellyel Pölös­kei így megiramodhatott, a Vasas tizenhatosához érve el­húzott a visszaloholó Balog és a segíteni érkező Mészöly mellett, majd 15 méterről, ballal a bal sarokba lőtt. 1-0 SZÜNET UTÁN az 50. percben növelhette volna előnyét az MTK-VM, ám Huszák balról, éles szög­ből Babócsyba, a kipattanó labdával pedig Lakatos csak­nem ugyanonnan az üres ka­pu mellé lőtt. A 62. percben Mészöly egy szöglet után az ötösön a labda mellé fejelt, két perc múlva pedig Zvara jobbról érkező beadását Komjáti visszafejelte középre, az őri­zetlenül hagyott Balog azon­ban három méterről a léc fölé bólintotta a labdát.­­Balog a mérkőzés nega­­tív hőse lett a­ gól előtti hibája és a kihagyott óriá­si helyzet miatt. Nem vé­letlen, hogy a találkozó után a rádió munkatársi­val együtt kíváncsiak vol­tunk véleményére a saját teljesítményéről, ám ő ki­jelentette kínos hivatalos­sággal, hogy sem a rádió­nak, sem a nyomtatott sajtónak nem nyilatkozik. Lelke rajta, s talán igaza is van, hiszen „nyilatko­zott” helyette a játéka. Enyhén szólva lesújtó volt.. .) Bátran futballozott a Va­sas, biztosan irányította is a játékot, s teljesen megér­demelte­n egyenlített. A 78. percben Kecskés nagyszerű ütemben szöktette a lesre spekuláló védők közül kilé­pő Zvarát, ő a tizenhatoson belül eltolta a labdát Gás­pár mellett, ám a nagy rüs­­sel érkező kapus elsodorta. Huták határozottan tizen­egyest ítélt, amelyre Zvara ápolása miatt Szabadi még rá is készülhetett, aztán biz­tosan küldte a labdát a jobb alsó sarokba, 1-­ 11-esek: Szabadi a kapu jobb olda­lába ejtette a labdát, Lőrincz ugyanoda bombázta. Csorba csúnyán Gáspárba lőtt. Kat­zenbach a jobb alsó sarokba­­ talált. Duró jól m­aga sár­ he­lyezett a jobb oldalra,­­ La­katos ugyanoda, de laposan passzolt a hálóba. Claude le­másolta Duró lövését, Kéke­si pedig Lakatosét. Kecskés gurítását Gáspár megfogta, és ezzel 4:3-ra az MTK-VM nyerte a párbajt. ★ ★ Ha ez a mérkőzés szere­pelt volna a totóban, csak a legvakmerőbbek kockáz­tattak volna meg egy ik­­szet a szelvényen. A Va­sas gyatra bajnoki szerep­lése sokakkal még azt is elfelejtette, hogy az an­gyalföldi együttes hagyo­mányosan jól szerepel a Hungária körúton, például az előző bajnokságban is győzni tudott. Aztán meg­lepetésre úgy indult a mérkőzés, hogy a vendé­gek hűek maradnak a ha­gyományhoz, megkeserí­tik az MTK-VM életét. Ám a papírformára esküdő szurkolók a félidő derekán már igazolva láthatták ma­gukat, ugyanis egyoldalúvá vált a játék a házigazdák tartós mezőnyfölényének köszönhetően. Igen békés iramban terelgették a lab­dát a Vasas térfelén, időn­ként helyzeteik is adódtak, s úgy tűnt, a védelmi hi­bából születő vezetés után, gond nélkül bezsebelik a három pontot. A Vasas azonban más­ként gondolta, és váratla­nul felbátorodott. Nem vesztette már el könnyen a labdát, egyre gyakrabban kerültek a hazai kapu elé, s ha csak a ziccereit hasz­nálja ki, könnyen még na­gyobb meglepetést okozha­tott volna. Az MTK-VM a második félidőre el is fá­radt, néhány játékosa szemlátomást levegőt is alig kapott a végén, s csak az utolsó tíz percre szedte össze magát, de hiába vo­nult előre még Híres is közé­pcsatárnak, nem tudta ismét a maga javára for­dítani az eredményt. Verebes József: — Nekünk volt több helyzetünk mind­két félidőben. Győznünk kel­lett volna, de védelmünk ki­hagyása egy pontunkba ke­rült. Kárpáti Béla: — Hirtelen­jében nem is tudom, há­nyadszor vesztünk a tizen­egyesrúgások után. Pajor-Gyulai László MTK-VM-hír Az MTK-VM Sport Club értesíti bérlettula­j­donosait, hogy a 3059 számú bérlet nyerte a Fiat Panda személygépkocsit. •n A Népsport székében Stílusjegyeket keresve­ ­ tarintrai hidegzuhany hatása n laraulus érződött a szombati és a vasárnapi mérkőzéseken is. Mindössze a Ferencváros békés­csabai vendégszereplése vonzott annyi nézőt ebben a fordulóban a lelátóra — 18 ezren voltak kíván­csiak a meccsre —, amennyi mél­tó az első osztályhoz. A Népsport értékelését figyelembe véve érthe­tő a szurkolók távolmaradása, mi­vel négy találkozó ért el kétcsilla­gos osztályzatot, négy összecsapás pedig átlagos színvonalon maradt,­­ mivel három csillagot kapott. Vagyis ismételten bebizonyosodott, hogy a játékosok adósai a közön­ségnek. Tegyük mindjárt hozzá, ho­gy sajnos, mert így azt­­ sem mondhatjuk el, hogy ha már a nemzetközi színvonal fényévnyire van tőlünk, legalább az országon belül, a klubok egymás között va­lamit mégis csak felvillantanak a futball szépségéből. Azt hiszem, ezután logikus a kérdés, hogyan lehet ütőképes, jó válogatottat összehozni, ilyen hátországgal, amilyent a bajnokság jelent? Se­hogy sem. Az pedig hiú ábránd, hogy néhány külföldön szereplő profi 180 fokos fordulatot tud hoz­ni a nemzeti tizenegy játékába. Sokkal inkább igaz az a megálla­pítás, hogy ők is elszürkülnek a többiek között. E bevezető után nehéz arra vál­lalkozni, hogy a hétvégi fordulót szakmai szempontból összefoglal­jam. Bevallom, nem könnyű a lec­ke, főleg akkor, ha annak próbá­lunk nyomába eredni, hogy melyik csapatnál fedezhető fel valamiféle stílusjegy, fazon. •­i -i, hónapokban a leg­nél eltű­­lt nagyobb előrelépés a Videotonnál történt. Kaszás Gábor együttese nemcsak azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy a legtöbb gólt rúgta, szám szerint negyvenhetet, de óriási változáson ment át szakmailag is 1988 nyara óta. Akkor ugyanis hosszú ideig a kiesés réme fenyegette a Vidit, és végül i­s csak a 11. helyre tudott felvergődni. Kaszás úgy hajtotta végre a generációs átalakítást a csapatnál, hogy közben nem kért türelmi időt, s nem voltak mély hullámvölgyek a Videoton teljesít­ményében. Arca, stílusa van a fe­hérvári csapatnak, s tegyük mind­járt hozzá, nemcsak hazai pályán, de idegenben is. Ezt bizonyítja a pécsi 3-0-ás győzelem is. A túl­zott passzivitás, védekezés helyett, még ha vendégként lépnek is pá­lyára, mernek támadni a fehérvá­riak. Ehhez persze megvannak a megfelelő alanyok, gyors, gólerős csatáraik révén. Az ellenakciók, vagy ahogy napjainkban mondják, a kontra támad­ások, csak olyan csapatnál vezethetnek eredményre, amelynek biztonságos a védekezé­se, a középpályás sora képes sta­bilitást adni, s a befejező csatárok legalább olyan lendületesek, rob­banékonyak, mint Petres vagy Jován. Számomra ez a két fiú a bajnokság nagy felfedezése. Petres ízig-vériig befejező csatár, aki ed­digi tizenhét góljával méltán le­het a jövő nagy ígérete, s csodá­lom, hogy a válogatott szinten ed­dig s­em vették komolyan számí­tásba. Tudom, hogy Bicskei Ber­talannál kerettag, de én legalább annyi lehetőséget adnék a Video­­ton-csatárnak, mint egy-két olyan labdarúgónak, aki hosszú távon adós a kapitánynak. A „ M M­i, elszomorítóan szere­plőeiek­kelnek. Talán Ga­rami József csapatát viselte meg a leginkább a bundabotrány, az ezzel kapcsolatos tortúra, majd az ezt követő eltiltások. Ha nem tud­ Slussa Ferenc jak összekapni magukat, akkor könnyen osztályozóra kényszerül­het a baranyai együttes. De térjünk vissza a stílusjegye­ket felvonultató csapatokhoz. Sze­rintem Both József is jó szakmai munkát végez a Budapesti Hon­védnél, de az a gyanúm, igazán értékes csapatépítést akkor hajtott végre, amikor még nem álltak ren­delkezésére az eltiltott labdarúgók. Most, valahogy a bőség zavarával küszködik. A szíve azt diktálná, hogy néhány eddig folyamatosan jó teljesítményt nyújtó fiatalt is bent tartson a kezdő tizenegyben, de hát visszatértek a nagynevű, rutinos, korábbi kulcs­játékosok. Előbb-utóbb azonban az érzelme­ken, a nagy nevek bűvöletén is felül kell kerekednie a józan ész­nek, még olyan áron is, hogy né­hány poszton az ifjú tehetségek kapnak zöld utat, s esetleg sértett, idősebbek ülnek majd a kiapadón. Tudom, hogy ez nem megy konf­liktusok nélkül, de hogy nem a levegőbe beszélek, arra jó bizonyí­ték volt a Veszprém­ ellen­­hazai pályán kiszenvedett 1-0-lás győze­lem. F­ati­­mi és a Vasas vasár­ai m 1IV'­s k­i nap délelőtti mér­kőzésén számomra csak az volt a kérdés, hogy véglegesen megpe­csételőd­ik-e a piros-kékek sorsa vagy nem? Nos, a Vasas cseppet sem játszott alárendelt szerepet, s meg merem kockáztatni, a máso­dik félidőben úgy erőnlétileg, mint elképzelésben, szervezettségben fe­lülmúlták a házigazdákat. Csak­hogy a sors, vagy inkább Fortuna kegyetlen a Vasassal, így mindösz­­sze 22 pontjával folytathatja iszo­nyatos vesszőfutását a bentmara­­dásért. Ha már Verebes együtteséről is szót ejtettem, az a gyanúm tá­madt, hogy ez a valóban nagy tu­dású szakember ígérgetések, le­hengerlő nyilatkozatok nélkül is rájött arra, hogy elodázhatatlan az MTK-VM-nél a fiatalítás, s már ennek szellemében küldte pályára a Vasas ellen kezdőcsapatát. Igen ám, de ő 45 pont birtokában, a ta­bella második helyén állva valósít­hatja meg új elképzeléseit a jövő érdekében, s nem pedig haláltán­cát járva, min­t ahogy azt a piros­kék szakvezetés teszi. Micsoda kü­lönbség ... NÉPSPORT 3­­0 7 1 A 23. fort­ulói jekiéktosz: Poitos Tamás „Életem­ legszebb gólja volt” Első csapata: A Videoton. Első edzője: Beskid Gusztáv. Kora: 20 éves. Mióta szerepel a Videotonban: 1978 óta. Válogatottságainak száma: Két alkalommal voltam kerettag. Erényei: Gólerős vagyok. Úgy érzem, ballal kitű­nően lövök és fejjátékom is kielégítő. Fogyatékosságai: Egyértelmű, hogy a jobb lábam a gyengébb, épp ezért, ha gólhelyzetben vagyok, a biztosabbik, bal lábammal veszem célba a kaput. Osztályzatai: 6, 6, 5, 7, 5, 9, 5, 5, 6, 7, 6, 5, 7, 7, 6, 7, 6, 6, 5, 5, 6, 4, 7. A forduló játékosa címet azzal érdemelte ki, hogy Pécsett a Videoton 3-0-ás győzelméből két góllal vette ki a részét. • • Hogyan kezdődött a pá­lyafutása? – Székesfehérvári vagyok, a Dr. Manidek Ferenc Álta­lános Iskola testnevelési osz­tályában figyelt fel rám test­nevelőm, Beskid Gusztáv. Első sikeremet még nem labdarúgásban, hanem­­ atlé­tikában érte­m el az úttörő­­olimpián. Testnevelőm vitt el a Sóstói stadionba, ahol az előkészítő II-ben kezdtem megismerni a labdarúgás alapjait. A serdülőben Kiss Imre foglalkozott velem, az­­ifibemn­ pedig Borbély László és Burka Imre. Kilencszer voltam ifjúsági válogatott, és eddig tíz alkalommal szere­peltem az utánpótlás-váloga­tottban. Közben a József­­ At­tila Gimnáziumban érettsé­giztem, jelenleg pedig a 320- as Szakmunkásképző Inté­zetben fotózást tanulóik. NB I-es mérkőzésen először 1988-ban Zalaegerszegem lép­tem pályára. Azóta huszon­négy alkalommal szerepel­tem az első osztályban. • Ebben a bajnokságban meghatározó játékosa lett a Videotonnak. Gólerőssé vált, vezeti a góllövőlistát. Mi­nek köszönheti a nagy fej­lődést?­­ Megítélésem szerint na­gyot­ lépett előre a Vidi csa­patjátéka. Kaszás Gábor tá­­madófutballt játszat velün­k, és ez nekem nagyon fek­­szik!.. A középpályáról is bát­ran támadhatok, mert a vé­dők rendre jól oldják meg feladataikat, különösen a há­tam mögött lévő Horváthra nehezedik nagy felelősség, mert nemegyszer helyettem is védekeznie kell. A fejlő­dés kulcsa, a rengeteg gya­korlás. " A Pécs otthonában nem egyszer súlyos vereséget szenvedett a Videoton, most viszont magabiztos győzelmet arattak. Minek tulajdonítja a sikert? — Odafigyelt a csapat minden mozzanatra. A mér­kőzés nagy részében mezőny­­fölényben játszottunk, több helyzetünk volt, mint a­ ha­zaiaknak és hármat kis is használtunk. Bár megtiszte­lőnek tartom, ho­gy én let­tem a forduló játékosa, de megítélésem szerint Emmer volt a mezőny legjobbja, rengeteg támadást akasztott meg a középpályán és jól fogta össze a csapatot. Az egész csapat feledtetni tudta az­­ egy héttel korábbi Bé­késcsaba elleni játékát. • A televízió jóvoltából láthattuk, hogy az utolsó percben csodaszép gólt lőtt. — Életem­ legszebb gólja volt. Egy jobb oldali be­adást Németh megcsúsztatott, és én kapásból, 14 méterről úgy találtam el a labdát, hogy az félmagasan a kapu­fáról vágódott a hálóba. • A Videoton remek csa­pat, de­­olykor, rendszerint, amikor senki sem várja, ki­siklik. Mit vár az együttes­től a hátralévő fordulókban?­­ Mindenképpen jó ered­ményt, dobogós helyezést. A sorsolásunk sem rossz, per­sze, állandóan ott lebeg előttünk a dunaújvárosi, a csabai és a siófoki vereség. Ezek a figyelmeztető veresé­gek serkentenek bennünket minden mérkőzésen a jobb játékra és a győzelemre. Ki akarunk jutni a nemzetközi porondra. " Eddig kétszer volt a nagyválogatott keret tagja. — Minden labdarúgónak a nagy álma, hogy a válogatott csapatban szerepeljen, még akkor is, ha jelenleg nem eredményes nemzeti tizen­együnk. Nem vagyok türel­metlen, hiszen még csak húszéves múltam, ráadásul tudom, hogy fejlődnöm kell Várok... Székelyhídi János

Next