Nemzeti Sport, 2021. november (119. évfolyam, 311-325. szám)
2021-11-16 / 311. szám
Robert Lewandowski a kispadról PIETSCH TIBOR, VÉG ÉS TÖRÖK ATTILA (Föld) HELYSZÍNI JENÍSZTÉSE is ki nem járRobert Lewando szott, de a Bayern München klasszisa mégis a csapat mellett maradt szurkolónak. „MEGJELENT A PRZEGLAD SPORTOlillY legfrissebb száma!” - kurjantotta el magát a rikkancs. Jó, ebben volt némi túlzás. Mármint abban, hogy a legfrissebb számot kínálta, a címlap ugyanis arról árulkodott, hogy már száz éve, napra pontosan 1921. december 24-én, szombaton piacra került az újság. Ettől függetlenül vitték, mint a cukrot, és nem azért, mert ingyen volt, sokkal inkább azért, mert valóban kuriózumnak számított. Merthogy a Przeglad Sportowy tíz évtized múltán újranyomott kiadása a lengyel labdarúgó-válogatott első mérkőzéséről számolt be arról a mérkőzésről, amelyet 1921. december 18-án Budapesten játszottak le (a végeredményről röviden, az akkor történtekről hosszabban ugyanezen az oldalon olvashatnak). A 2021. november 15-én megjelenő lapokat már nem a száz esztendővel ezelőtti hősök egyikével, a futball mellett atlétikában és öttusában is jeleskedő Waclaw Kucharral, hanem Robert Lewandowskival próbálták eladni, a fő témát természetesen a legnagyobb lengyel sztár hiánya jelentette. Abban persze össznépi egyetértés volt, hogy a szezon eddigi részében jelentős terhelésnek kitett Bayern-támadó játékát felesleges kockáztatni egy valójában tét nélküli mérkőzésen, és att is nagyon őszinték akarunk lenni, mi, magyarok sem bántuk, hogy a címeres mezben 128/74-es mutatóval büszkélkedő klasszis hétfő este nem futott ki a Nemzeti Stadion gyepére. Igaz, a Varsóban töltött szabadnapja után visszatért a csapathoz, és a kezdés előtt már a cserejátékosokkal és a szakmai stábbal együtt énekelte a lengyel himnuszt. Hogy előzőleg értesült-e arról, hogy hozzá hasonlóan Szoboszlai Dominik is lemarad az utolsó világbajnoki selejtezőről, már nem érkezett jelentés. A Magyar Labdarúgó-szövetség ugyanakkor tájékoztatást adott arról, hogy a múlt pénteki, San Marino elleni találkozón már a tavalyi önmagát idéző futballista a vasárnapi edzést követően izomfájdalmat érzett a combjában, és mivel az állapota huszonnégy óra elteltével sem javult, elővigyázatosságból visszatért Lipcsébe, hogy a kezelését minél előbb megkezdhessék. Szoboszlai Dominik ment, a magyar szurkolók pedig jöttek - annak ellenére, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség nemrég egy idegenbeli meccstől eltiltotta őket. Amit sejteni lehetett, végképp bizonyságot nyert: a lengyel és magyar drukkerek közötti kapocs jóval erősebb annál, mint hogy egy FIFA-verdikt megtörje. Sokan keltek útra, méghozzá abban a tudatban, hogy két nemzet ezeréves barátsága okán (is) a lehető legszívélyesebb fogadtatásban lesz részük, és nem is kellett csalatkozniuk. A vb-selejtező pedig... Nos, a meccsre megjelentett 90 oldalas (!) kiadványban ha nem is bőségesen, de találtunk magyar vonatkozású anyagokat: a szerkesztők megszólaltatták Marco Rossit, csodagyerekként írtak Szoboszlai Dominikról és terjedelmes beszélgetést közöltek az 1987. május 17-én lejátszott Magyarország-Lengyelország mérkőzésen (5-3) bámulatos gólt szerző Détári Lajossal. Az utolsó szó joga természetesen Döméé volt, aki mi mással is fejezte volna be az interjút, minthogy „...Polak, Wegier dwa bratanki...” Úgy ám, lengyel, magyar, két jó barát együtt várta a meccs javát. Az első len JANUS Ugyan Robert Lewandowskit nem nevezték a mérkőzésre, a lengyel világklasszis nem ment vissza Münchenbe, leült a kispadra, és fagyoskodva támogatta társait a magyarok ellen A közmédia lesz 2028-ig a magyar válogatott otthona r I M4 tett, hogy a sport az M4 Sport nagy bejelentésre készül, hétfőn, a Lengyelország elleni selejtező előtt pedig lehullt a lepel: az MTVA megállapodott az UEFA-val abban, hogy 2028-ig kizárólag az M4 Sporton és az m4sport.hu-n lesz látható élőben a magyar labdarúgó-válogatott összes mérkőzése, legyen szó Európa-bajnoki vagy világbajnoki selejtezőről, illetve Nemzetek Ligája-mérkőzésről, továbbá a csatorna egyedüliként közvetíti majd a 2024-es és a 2028-as Európa-bajnokságot, illetve a Nemzetek Ligája döntőjét is. B. L. Szerda óta tudni lehe Százéves futballmúlt, történelmi siker Egy évvel azután, hogy 1918. november 11-én Lengyelország visszanyerte függetlenségét, 1919. december 20-án Varsóban egy asztalhoz ültek a futballklubok vezetői - a megbeszélés végén már úgy köszöntek el egymástól, hogy időközben megalapították a Lengyel Labdarúgó-szövetséget. Mivel Lengyelországnak az első világháború lezárultával is több csatát kellett még megvívnia önállósága megőrzéséért, a válogatott első mérkőzésére 1921 végéig várni kellett. A feljegyzések szerint a lengyel szövetség vezérkara hosszasan keresgélte az ellenfelet, egy-két szomszédos nemzet a rendezetlen politikai viszonyok miatt nem jöhetett szóba... A legjobbkor futott be az ajánlat Budapestről: a Magyar Labdarúgó-szövetség megírta, barátságos mérkőzés keretében örömmel fogadná a lengyel válogatottat. A meghívott fél boldogan kapott az alkalmon, postafordultával bólintott rá a felkérésre. Hírlik, némi szerepe volt ebben a Cracovia Krakow akkori edzőjének, a korábbi egyszeres magyar válogatott fedezet Pozsonyi Imrének, akit aztán a lengyelek fel is kértek, hogy a Hungária körúti találkozón vezesse csapatukat. A később a Barcelonát és az Újpestet is irányító Pozsonyi onnantól fogva elmondhatta magától, hogy válogatott futballistaként és szövetségi kapitányként egyaránt az első meccse volt az utolsó. Magyarország első hivatalos mérkőzésén pályára lépett, Lengyelországon a kispadon ült - éppenséggel szülőhazája ellen. Az egykoron még játékvezetőként is ténykedő szakvezető huszonkét labdarúgó közül választotta ki azt a tizenhármat, aki 1921. december 16-án reggel felszállt a Varsóból Budapestre induló vonatra, hogy a harmadosztályon ülve megtegye a két város közötti 36 órás utat. A 18-án, délután kettőkor kezdődő találkozó kapcsán a tudósítások nyolcezer nézőről, továbbá nehéz és sáros, a lengyeleknek kedvező pályáról számoltak be, no meg arról, hogy a mérkőzés egyetlen gólját Szabó Jenő szerezte a 18. percben. A különbség állítólag lehetett volna nagyobb is, ha Fogl Károly nem ront büntetőt, vagy ha a Polonia Warszawa kapusa, Jan Loth II nem bravúrokkal hálálja meg Pozsonyi Imre bizalmát. Ami száz éve történt, s mindmáig nem feledik Lengyelországban, sőt a centenáriumról a két nemzet 34. összecsapásán is méltó módon megemlékeztek. Hogy mást ne mondjunk, a VIP-lelátóhoz vezető bejárat bal, illetve jobb oldalán Robert Lewandowskit és Wojciech Szczesnyt is korabeli szerelésbe „öltöztették” - meglehet, a Hungária körúti meccs nem 1:0-s hazai sikert hozott volna, ha akkor mindketten pályára lépnek.