Nemzeti Sport, 2022. január (120. évfolyam, 1-15. szám)
2022-01-02 / 1. szám
21 SPORTMIX M január vasárnap Egy fiatalnál a legfontosabb az alkalmazkodóképesség lehet, ha tizenévesként külföldre kerül. Nem mindegy, milyen kötődései vannak itthon, milyen családból érkezik. Fontos tényező a környezet, ahová kerül és persze az is, milyen ország lesz az új otthona. Sokan a több felkészülési lehetőség miatt mennek el, az úszők többségének például a tanulás lehetősége, az amerikai egyetemi ösztöndíj a vonzó. Ezért áldozatot kell hozniuk, hajlandók itthagyni a szociális környezetüket is. Itt megint fontos az alkalmazkodás, az új helyszínen sikerül-e barátokat találni vagy bármilyen egyéb fogódzót. Ha valaki idő előtt hazatér, az sem biztos, hogy kudarc, hiszen az ott töltött időszakból is rengeteget tanul. Egyébként a fiatal sportolók is céltudatosak , mán tudják, mit miért vállalnak, az egyetemi ösztöndíjak például nagy motivációt jelentenek. Külföldi sportolás esetén néha az jelentheti a csalódást, hogy nem mindig jobbak a körülmények, mint thon. A sportoló reménnyel, elképzeléssel indul el az a környezetbe, és mást gondol itthonról a kinti létről, mint amit tapasztal, s ez csalódást válthat ki. Ez persze Magyarországon belül is megtörténhet, ha valaki az egyik klubból a más síkba igazol. Egyre több olyan esettel találkozunk, hogy tinédzser sportolók meg sem várva a középiskolás évek végét, külföldön folytatják karrierjüket és persze tanulmányaikat. Nem minden számítás válik be az országváltással, sok a buktató, de az arra alkalmasak sokat profitálhatnak az önálló létből. BOBORY BALÁZS EZ BIZONY NAGY DILEMMA. Tizenévesen nekivágni az ismeretlennek, vagy végigjárni azt az utat, amelyen sokan végigmentek, ezáltal sok váratlant nem is tartogathat, a végeredmény pedig szinte borítékolható. Az elmúlt években, évtizedekben a fiatal sportolók sokkal könnyebben igazolhatnak külföldre, mint korábban. Már utánpótláskorban elkezdődik a vándorlás, aki merész és vagány, az bátran kipróbálja magát egy idegen közegben, természetesen nem passzióból, hanem szakmai, anyagi vagy akár magánéleti előnyöket várva a kalandtól. A határok már régen megnyíltak, a szabad munkaerő-áramlás fogalma a sportban is érvényesül, miért ne éppen a gyerekek, az ifjak maradnának ki a jóból. A csapatsportágakban a legnagyobb tehetségeket menedzserek, játékosmegfigyelők tucatjai lesik, és próbálják minél előbb megszerezni, magukhoz láncolni őket, mert potenciált, csiszolatlan gyémántot látnak bennük, amelyből egyszer fényes drágakő válhat. LEHET MENTÁLIS GAT Csak éppen nem mindenkiből lesz igazi kincs, de ezt a klubok, egyesületek elszámolják járulékos veszteségnek, természetes, hogy a sportban is létezik lemorzsolódás, meg nem térülő befektetés. Ennek oka lehet egy sérülés vagy éppen a körülmények szerencsétlen alakulása, de például olyan mentális, lelki gát is, amelyet éppen az okoz, hogy valakit túl korán szakítanak ki a saját környezetéből, egy idegen országban, kultúrában pedig nem tudja kihozni magából, ami benne rejlik, és amire visszatalál a hazájába, szűkebb pátriájába, végtelenül értékes hónapokat, éveket pazarol el, ami behozhatatlan hátrányt is jelenthet a karrierjében. Persze mielőtt egy fiatal akár már középiskolásként külföldre kerül, a személyiségjegyeit, tulajdonságait nagyon alaposan megvizsgálják, elemzik a menedzserek és a fogadó sportszervezetek is. A legtöbb tinédzser pedig van annyira érett, és olyan erős benne a mozi- Merész kosárlabdázóink általában nem bánták meg, hogy külföldön próbálkoztak Noha a magyar kosárlabda élvonala egyre színvonalasabb nűi topkategóriásnak számít Európában) és férfivonalon is, az elmúlt években több fiatal is úgy gondolta, akkor tesz a legjobbat a karrierjének, ha az öreg kontinens más országaiban vagy a tengerentúlon igyekszik érvényesülni. Jelenleg is külföldön légióskodik Maronka Zsombor, aki 2016-ban 14 évesen igazolt a spanyol Joventut Badalonához, és most, 19 évesen elmondhatja magáról, hogy több ACB-liga- és ULEB Európa-kupa-mérkőzés van a háta mögött, ráadásul novemberben bemutatkozhatott a magyar felnőtt válogatottban a franciák elleni világbajnoki selejtezőn. A magyar bajnok Falco KC Szombathely aktív rotációjában három olyan játékost is találhatunk, aki külföldön is éveken át pattogtatott, mielőtt hazatért. Legismertebb közülük a válogatottnál évek óta számításba vett erőcsatár, a körmendi nevelésű Golomán György, aki 2003-ban, 17 esztendősen utazott el tanulni és játszani az Egyesült Államokba, s miután befejezte az egyetemet a UCLA-n, megfordult Japánban és Belgiumban is, mígnem idén nyáron ismét Vas megyében tűnt fel. Somogyi Ádám, a magyar válogatott irányító már 2019-ben hazajött a DEAC- hoz, a Vasasnál nevelkedő játékos 2010-ban, 16 éves korában ment ki Spanyolországba, és egyébként jelenleg is spanyol klub igazoltja, a Burgos csak kölcsönadta a Falcónak. A 2001-es születésű Kovács Benedek 2018 és 2020 között pallérozódott a francia Monacóban, s Marenkóhoz hasonlóan pályára lépett a második számú nemzetközi sorozatban. A jelenleg 24 éves, a nemzeti együttesnél szintén számításba vett Pongó Marcell idén tért haza az Alba Fehérvárhoz, előtte hat évet húzott le Németországban. A körmendi incsán Bálint négy évet töltött Amerikában, diplomát szerzett pszichológiából, valamint az NCAA-ben kosárlabdázott. Jelenleg is az Államokban van, az egyik legnevesebb egyetemi kosárlabdaprogramban vesz részt a Connecticut Huskiest erősítő Juhász Dorka, akinek eltökélt célja, hogy bekerüljön a WNBA-be ebben a világ egyik legjobb nevelőedzője, Geno Auriemma segíti. A fentebb említett játékosok közül egyikre sem mondhatjuk, hogy pórul járt volna azzal, hogy határainkon túl igyekezett vagy éppen igyekszik felépíteni magát. Kicsit más utat járt be ugyanakkor a 24 éves Kuttor Enikő (aki jelenleg újságíró kollégánk az internet világában). Sopronból 2015-ben a Duquesne Egyetemre ment, ahonnan 2019-ben a ZTE NKK-hoz igazolt, majd Cegléden folytatta a pályafutását, az előző idényben fejezte be profi karrierjét. GY. F. Szoboszlai Dominik már gyermekkorában arra készült, hogy egyszer külföldön fog futballozni, édesapja, Szoboszlai Zsolt (jobbra) napról napra ennek szellemében készítette fel a fiát otthon és az edzéseken is FOLD: DÖMÖTÖR CSABA 0 Skandinávia a jégkorongőzök célja Mivel a jégkorong a legtöbb helyen eleve rétegsportnak számít, itthon pedig az elmúlt évek népszerűség-növekedésével együtt is még mindig kicsi a merítés, akinek van rá lehetősége, annak mindenképpen érdemes külföldön szerencsét próbálnia. Bizony, akár már egészen fiatalon, tinédzserként. (Az anekdota szerint egy közelmúltbeli észak-európai légiósunk találta mondani - szándékosan nem nevesítjük -, hogy amikor tizenévesen kikerült Skandináviába, gyakorlatilag „újratanították korcsolyázni”.) Erre napjaink legjobb magyar játékosai, „az északi különítmény” tagjai, Galló Vilmos, Sebők Balázs, Bartalis István és Hári János szolgáltatják a legjobb példát (de idesorolhatjuk még kicsit korábbról NHL-draftolt veteránunkat, Vas Jánost is), hogy csak a legfontosabbakat említsük. Jelenleg legmagasabban jegyzett hokisunk, a pontokat a svéd szuperligás (SHL) Linköpingben termelő Galló például 13 évesen került ki Svédországba, hogy ott a korosztályos ranglétrákat végigjárva alig 19 évesen bemutatkozhasson az SHL-ben, s (kétévnyi finn élvonalbeli kitérővel) a mai napig ott játsszon. Gyakorlatilag ugyanezt az utat járta be egy kicsivel odébb a 14 éves kora óta Finnországban pallérozódó, jelenleg az éves Tamperét erősítő, korábbi klubjával, a kuopiói KalPával Liiga-ezüstérmes Sebők Balázs is. És nyugodtan említhetjük az azóta már Fehérvárra hazatérő két klasszist, Bartalis Istvánt és Hári Jánost is. Az előbbi 16 éves korától nyolc éven át játszott a svédeknél, az utóbbi története pedig magyar szinten egyedülálló. Már tízévesen felfigyeltek rá, és egészen korán, 12 évesen kivitték Svédországba, karrierjéért családja is jelentős áldozatokat hozott, hogy itthoni életüket feladva északra költözve támogassák fiukat (öccse, a jelenleg a DEAC-ban hokizó Norbert is velük tartott). Egy időben az a veszély is fennállt, hogy Háriék svéd válogatottak lehetnek, szerencsére végül izgalmas (svéd)csavarok után az élet nem így hozta... És amióta a világ kinyílt, nemcsak Észak-Európa, de a sportág őshazája, Észak-Amerika is izgalmas állomás lehet a reményteli ifjú magyar hokisoknak. A tengerentúlon színvonalasabbnál színvonalasabb juniorligákba lehet kerülni, emel-