Nemzeti Sport, 2022. október (120. évfolyam, 267-281. szám)
2022-10-01 / 267. szám
2 LABDARÚGÁS Borsodnádasd kényszerűségből visszalépett a bajnokságtól, miután egy vállalkozó betonakadályt helyezett a pályához vezető útra - helyszíni riport. SZEPTEMBER ELEJÉN KÉT FORDULÓ UTÁN visszalépett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei II. osztályos bajnokságból Borsodnádasd csapata. A döntés hátterében egészen abszurd ok húzódik, a település 1910 óta működő futballélete gyakorlatilag két kődarab miatt lehetetlenült el. Az erdőbe ékelődő, a településnél magasabban, a házaktól távol fekvő pályán ugyanis nem lehet mérkőzést rendezni, miután a sporttelephez vezető mintegy egy kilométer hosszú köves földúton két betonakadályt helyeztek el. Ezek között személyautó ügyes manőverezéssel éppen átfér, mentő, tűzoltóautó vagy csapatbusz azonban sehogyan sem.A borsodnádasdiaknak hiányzik a meccs, a hétvégi kikapcsolódás, fel vannak háborodva a kialakult helyzet miatt” - mondja Zimmermann Tivadarné a pazar fekvésű hegyi pályánál, miközben az öltözőhelyiségek kincseit csodáljuk a régi csapatképektől a játékvezetői szoba díszterítőjén át a második világháborús, légójárőr bádog mentőládáig. Sári néni a gondnok, szertáros, mindenes, ő mossa, hajtogatja a mezeket, és keni a szalámis szendvicset az ifjúsági csapat tagjainak az idegenbeli túrák előtt - márpedig mostanában a hazai meccsre is utazni kell. A fűnyírásba legkisebb unokája, a 15 éves Megyeri Bese is besegít, feladata irigylésre méltó, ilyen környezetben még a gyep gondozása is élmény lehet. A távolabbi oldalvonal mögött fenyves zöldellik, alatta régi időkből megmaradt szurkolói lócák, az út felőli részen pedig - a szépen gondozott öltözőépület mellett - a helyi televízió valamikori közvetítőjének bádog kommentátorfülkéje magasodik. Az illető helyi becenevét nem nehéz kitalálni, a falra firkált felirat egy lefelé mutató nyíllal hirdeti: »Faragó Ricsi«. A meccsek elmaradását nehezen dolgozzák fel a hűséges törzsszurkolók, hiányzik nekik az erdei meccshangulat, a régi időkből örökölt „Tempó, BLASE!" kiáltás. Sári néni meséli: „Miután kialakult az útzár, megtörtént, hogy egy hetven év körüli férfi mezbe öltözve várakozott a buszmegállóban, és tőlem kérdezte, hánykor lesz a kezdés. Mondtam neki, hogy nem lesz. ” Az áldatlan állapot április óta tart, a felnőttcsapat a 2021-2022-es idény utolsó három hazai mérkőzését már Ózdon volt kénytelen megrendezni. .Az öltözői morált rontó és közönségriasztó váltás az eredményeken is meglátszott: a megyei első osztály újonca a „kőtorlasz előtti hét tavaszi bajnoki mérkőzésén nyolc pontot szerzett, a „kőtorlasz utáni” hét bajnoki mérkőzésen összesen egy pontot így végül simán kiesett A sportegyesület vezetői augusztus 30-ig adtak haladékot a pályamizéria rendezésére, és miután nem történt változás, szélnek eresztették a csapatot Az U19-es korosztályt a bizonytalan helyzetben már be sem nevezték a nyáron, jelenleg az U14- es és az U16-os csapat tagjai - saját felelősségre - az elzárt pályán edzenek hét közben, hazai mérkőzéseiket pedig Borsodszentgyörgyön játsszák le. A mintegy nyolcvan-kilencven gyereket foglalkoztató borsodnádasdi utánpótlás kisebb, U7-es, U9-es, Un-es és U13-as korosztályai a Bozsik-program keretében lebonyolított tornákon szerepelnek. De ki és miért vágta el a borsodnádasdi futball köldökzsinórját? A körülmények megértéséhez tisztában kell lenni a pálya menti területek sajátos tulajdonviszonyaival, az ózdi járáshoz tartozó város önkormányzati hivatalában Kormos Krisztián polgármester vázolja fel nekünk a helyzetet. Elmondása szerint az önkormányzati tulajdonban lévő, 1942-ben megépült pályához vezető földút - amelyet bár évtizedek óta használnak, hivatalosan nincs úttá nyilvánítva - rövid szakaszon a Ples Zrt. tulajdonában lévő földterületen halad keresztül, és itt helyezték el a két betonszarkofágot A helyben főként teherautófelnit gyártó cég a település fontos ipari szereplője, a valamikor szénbányászatáról és az 1864-től a rendszerváltásig működő lemezgyáráról híres, 3000 lakosú Borsodnádasdon több mint három évtizede jelen van, 150 embernek ad munkát A polgármester gyanítja, hogy a betontorlasz elhelyezése nem a futballcsapat elleni lépés volt, inkább a pálya alatt elterülő területen gyanús földmunkát végző, Budapesten bejegyzett másik vállalkozás munkagépeinek közlekedését akadályozná Kormos Krisztián környezetvédelmi és településképi szempontból is rendkívül aggasztónak tartja az egykori meddőhányón végzett tevékenységet, amelynek célja feltételezése szerint a valamikori kohászat melléktermékeként hátramaradt, a földben mágnesezéssel észlelhető vasanyag kinyerése. Úgy gondolja, a Ples Zrt. illetékesei veszélyben érzik üzemi csarnokaikat, amelyekre egy nagyobb esőzés rátolhatná a magasabban fekvő, széttúrt halvány megmozgatott talaját. Szerettük volna megkérdezni a betontorlaszt elhelyező cég álláspontját az ügyről, ám emailes megkeresésünkre nem válaszoltak, telefonon elérhetetlennek bizonyultak. Végül szerdán a borsodnádasdi polgármesterrel üzenték meg, hogy nem kívánnak nyilatkozni. Akármi ösztönözte is a döntéshozókat, tény, hogy a lépés következményeként Magyarország egyik legrégebbi vidéki kis sportegyesülete, a BLASE maradt használható pálya és felnőttegyüttes nélkül.„A jövő miatt fontos a csapat - mondja Kormos Krisztián, aki a helyi Engels-telep szülötteként pontosan tisztában van a változó borsodnádasdi idősíkok jelentőségével. - Helyi szinten pótolhatatlan közösségi esemény a mérkőzés, olyan tár- KAMERÁVAL· ŐRZÖTT terület_ ^ CSILLAG PÉTER^ Abszurd helyzet alakult ki Borsodnádasdon: az erdei futballpályához vezető úton betontorlaszt helyeztek el, a sporttelep mentivel, tűzoltóautóval megközelíthetetlenné vált, így hivatalos mérkőzés helyszínének nem alkalmas - a felnőttcsapat kényszerűségből feloszlott FÖDI IM A betontömböket a Ples Zrt. területén helyezték el - az autóalkatrészeket gyártó üzem 32 éve működik itt 112 ÉVES VIDÉKI SPORTEGYESÜLET FUTBALLCSAPATA LEHETETLENÜLT EL BORSOONBORSOON KEHIDAKUSTÁNY A Zala megyei településen 2002-ben új pályát szerettek volna kialakítani, a Natura 2000 minősítésű térségben azonban a természetvédők tiltakoztak, féltve a környék védett növényét, a kockásliliomot. Lázár István polgármester személyesen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóját hívta a helyszínre, hogy győződjön meg arról, felesleges az aggodalom. A bejárásról a település első embere mesélte lapunknak: „Amikor a pályát megvizsgálta, eloszlott minden félelme, de azért biztos, ami biztos, megkérdezte, van-e errefelé kockásliliom. Mindjárt mondtam neki: nyugodt lehet, ha egy is nőne, azt én magam téptem volna ki!” MAKKOSHOTYKA A zempléni faluban történt valamikor a kilencvenes évek elején, hogy egy kirendelt mérnök víznyerőhelyet keresve megállapította, a pálya tizenhatosának sarkánál kell kutat ásni. Hiába tiltakoztak a futballisták, a vízügyi terv nem volt tekintettel a sport szempontjaira, a kút megépült. Az alapvonalat és a kaput kényszerűségből arrébb költöztették, azóta húsz méterrel rövidebb a hotykai erdei pálya. Ahol megoldották... LENGYELTÓTI „Jöjjön a földgyalu - döntöttek a sportvezetők. És a somogyi sport első számú barátja meg is jelent, napokon keresztül fúrta, faragta az egyik domboldalt, közben működésbe léptek a dömperek, és ott, ahol nemrégiben a futópályát még a képzelet szüleményének gondolták a lengyeltótiak, az ember és a gép közös erejével hamarosan elkészül a futópálya. Igaz, lebontottak a feltöltés céljára egy fél hegyet, de megérte.” A somogyi település drasztikus pályaépítési küzdelmeiről a Népsport számolt be 1962-ben, kiemelve, hogy a munkálatok nyomán nyolc-tíz méternyit faragtak az emelkedőből. Azért néhány évvel ezelőtti helyszíni riportunk alkalmával megállapíthattuk: így is maradt a két alapvonal között vagy kétméternyi szintkülönbség. OLASZLISZKA Sajátos problémával szembesült a település csapata a kétezres évek elején: a pályára meccs közben untalan beszaladgáló gyerekek miatt rendszeresen meg kellett szakítani a játékot, a bírók maguk kérték a helyieket, hogy találjanak valami megoldást. Találtak, építettek egy új pályát a község másik, házaktól távolabb eső szabad területén. CSAHOLC Csapat híján nem akadályozta a játékot, mégis sokaknak szúrta a szemét tavaly télen a csaholci futballpálya látványa. A helyben zajló csatornahálózat-felújítási munkák nyomán keletkezett betonhulladékot a polgármester engedélyével a játéktérre hordták, igaz, cikkünk megjelenése után a település első embere - korábban a Csaholc csapatának kapusa - ígéretéhez híven elvitette a sportpályán éktelenkedő törmelékhalmot.