Nemzeti Sport, 2022. október (120. évfolyam, 267-281. szám)

2022-10-01 / 267. szám

2 LABDARÚGÁS Borsodnádasd kényszerűségből visszalépett a bajnokságtól, miu­tán egy vállalkozó betonakadályt helyezett a pályához vezető útra - helyszíni riport. SZEPTEMBER ELEJÉN KÉT FORDU­LÓ UTÁN visszalépett a Borsod-Aba­­új-Zemplén megyei II. osztályos bajnok­ságból Borsodnádasd csapata. A döntés hátterében egészen abszurd ok húzódik, a település 1910 óta működő futballélete gyakorlatilag két kődarab miatt lehetetle­nült el. Az erdőbe ékelődő, a településnél magasabban, a házaktól távol fekvő pá­lyán ugyanis nem lehet mérkőzést ren­dezni, miután a sporttelephez vezető mintegy egy kilométer hosszú köves föl­dúton két betonakadályt helyeztek el. Ezek között személyautó ügyes manőve­rezéssel éppen átfér, mentő, tűzoltóautó vagy csapatbusz azonban sehogyan sem.­­A borsodnádasdiaknak hiányzik a meccs, a hétvégi kikapcsolódás, fel van­nak háborodva a kialakult helyzet miatt” - mondja Zimmermann Tivadarné a pa­zar fekvésű hegyi pályánál, miközben az öltözőhelyiségek kincseit csodáljuk a régi csapatképektől a játékvezetői szoba díszterítőjén át a második világháborús, légójárőr bádog mentőládáig. Sári néni a gondnok­, szertáros, mindenes, ő mos­­sa, hajtogatja a mezeket, és keni a szalá­­mis szendvicset az ifjúsági csapat tagjai­nak az idegenbeli túrák előtt - márpedig mostanában a hazai meccsre is utazni kell. A fűnyírásba legkisebb unokája, a 15 éves Megyeri Bese is besegít, felada­ta irigylésre méltó, ilyen környezetben még a gyep gondozása is élmény lehet. A távolabbi oldalvonal mögött fenyves zöldellik, alatta régi időkből megma­radt szurkolói lócák, az út felőli részen pedig - a szépen gondozott öltözőépü­let mellett - a helyi televízió valamikori közv­etítőjének bádog kommentátorfül­kéje magasodik. Az illető helyi becenevét nem nehéz kitalálni, a falra firkált felirat egy lefelé mutató ny­íllal hirdeti: »Faragó Ricsi«. A meccsek elmaradását nehezen dolgozzák fel a hűséges törzsszurkolók, hiányzik nekik az erdei meccshangulat, a régi időkből örökölt „Tempó, BLASE!" kiáltás. Sári néni meséli: „Miután kiala­kult az útzár, megtörtént, hogy egy hetven év körüli férfi mezbe öltözve várakozott a buszmegállóban, és tőlem kérdezte, hány­kor lesz a kezdés. Mondtam neki, hogy nem lesz. ” Az áldatlan állapot április óta tart, a felnőttcsapat a 2021-2022-es idény utol­só három hazai mérkőzését már Ózdon volt kénytelen megrendezni. .Az öltözői morált rontó és közönségriasztó váltás az eredményeken is meglátszott: a me­gyei első osztály újonca a „kő­­torlasz előtti­ hét tavaszi baj­noki mérkőzésén nyolc pontot szerzett, a „kőtorlasz utáni” hét bajnoki mérkőzésen összesen egy pontot így­ végül simán ki­esett A sportegyesület vezetői augusztus 30-ig adtak haladé­kot a pályamizéria rendezésé­re, és miután nem történt vál­tozás, szélnek eresztették a csapatot Az U19-es korosz­tályt a bizonytalan helyzetben már be sem nevezték a nyáron, jelenleg az U14- es és az U16-os csapat tagjai - saját fele­lősségre - az elzárt pályán edzenek hét közben, hazai mérkőzéseiket pedig Bor­­sodszentgyörgyön játsszák le. A mintegy nyolcvan-kilencven gyereket foglalkoz­tató borsodnádasdi utánpótlás kisebb, U7-es, U9-es, Un-es és U13-as korosz­tályai a Bozsik-program keretében lebo­nyolított tornákon szerepelnek. De ki és miért vágta el a borsodnádasdi futball köldökzsinórját? A körülmények megértéséhez tisz­tában kell lenni a pálya menti terüle­tek sajátos tulajdonviszonyaival, az ózdi járáshoz tartozó város önkormányza­ti hivatalában Kormos Krisztián polgár­­mester vázolja fel nekünk a helyzetet. Elmondása szerint az önkormányzati tu­lajdonban lévő, 1942-ben megépült pá­lyához vezető földút - amelyet bár évtizedek óta használnak, hivatalosan nincs úttá nyilvá­nítva - rövid szakaszon a Ples Zrt. tulajdonában lévő földte­rületen halad keresztül, és itt helyezték el a két betonszar­kofágot A helyben főként te­herautófelnit gyártó cég a te­lepülés fontos ipari szereplője, a valamikor szénbányászatáról és az 1864-től a rendszervál­tásig működő lemezgyáráról híres, 3000 lakosú Borsodnádasdon több mint há­­­­rom évtizede jelen van, 150 embernek ad munkát A polgármester gyanítja, hogy a betontorlasz elhelyezése nem a futball­csapat elleni lépés volt, inkább a pálya alatt elterülő területen gyanús földmun­kát végző, Budapesten bejegyzett másik vállalkozás munkagépeinek közlekedését akadályozná Kormos Krisztián környe­zetvédelmi és településképi szempontból is rendkívül aggasztónak tartja az egy­kori meddőhányón végzett tevékenysé­get, amelynek célja feltételezése szerint a valamikori kohászat mellékterméke­ként hátramaradt, a földben mágnese­­zéssel észlelhető vasanyag kinyerése. Úgy gondolja, a Ples Zrt. illetékesei veszélyben érzik üzemi csarnokaikat, amelyekre egy nagyobb esőzés rátolhatná a magasabban fekvő, széttúrt halvány megmozgatott ta­laját. Szerettük volna megkérdezni a be­tontorlaszt elhelyező cég álláspontját az ügyről, ám emailes megkeresésünkre nem válaszoltak, telefonon elérhetetlen­nek bizonyultak. Végül szerdán a borsod­nádasdi polgármesterrel üzenték meg, hogy nem kívánnak nyilatkozni. Akármi ösztönözte is a döntéshozókat, tény, hogy a lépés következményeként Magyaror­szág egyik legrégebbi vidéki kis sport­egyesülete, a BLASE maradt használható pálya és felnőttegyüttes nélkül.­­„A jövő miatt fontos a csapat - mondja Kormos Krisztián, aki a helyi Engels-te­­lep szülötteként pontosan tisztában van a változó borsodnádasdi idősíkok jelen­tőségével. - Helyi szinten pótolhatatlan közösségi esemény a mérkőzés, olyan tár- K­AMERÁVAL· ŐRZÖTT terület_ ^ CSILLAG PÉTER^ Abszurd helyzet alakult ki Borsodnádasdon: az erdei futbal­lpályáh­oz vezető úton betontorlaszt helyeztek el, a sporttelep mentivel, tűzoltóautóval megközelíthetetlenné vált, így hivatalos mérkőzés helyszínének nem alkalmas - a felnőttcsapat kényszerűségből feloszlott FÖ­DI IM A betontömböket a Ples Zrt. területén helyezték el - az autóalkatrészeket gyártó üzem 32 éve működik itt 112 ÉVES VIDÉKI SPORTEGYESÜLET FUTBALLCSAPATA LEHETETLENÜLT EL BORSOONBORSOON KEHIDAKUSTÁNY A Zala megyei településen 2002-ben új pályát szerettek volna kialakítani, a Natura 2000 minősítésű térségben azonban a természetvédők tiltakoztak, féltve a környék vé­dett növényét, a kockásliliomot. Lázár István polgármester személyesen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóját hívta a helyszínre, hogy győződjön meg arról, felesleges az aggodalom. A bejárásról a település első embere me­sélte lapunknak: „Amikor a pályát megvizsgálta, eloszlott minden félelme, de azért biztos, ami biztos, megkérdezte, van-e errefelé kockásliliom. Mindjárt mondtam neki: nyu­godt lehet, ha egy is nőne, azt én magam téptem volna ki!” MAKKOSHOTYKA A zempléni faluban történt valamikor a kilencvenes évek elején, hogy egy kirendelt mérnök víznyerőhelyet keres­ve megállapította, a pálya tizenhatosának sarkánál kell kutat ásni. Hiába tiltakoztak a futballisták, a vízügyi terv nem volt tekintettel a sport szempontjaira, a kút meg­épült. Az alapvonalat és a kaput kényszerűségből arrébb költöztették, azóta húsz méterrel rövidebb a hotykai er­dei pálya. Ahol megoldották... LENGYELTÓTI „Jöjjön a földgyalu - döntöttek a sportvezetők. És a somo­gyi sport első számú barátja meg is jelent,­ napokon keresz­tül fúrta, faragta az egyik domboldalt, közben működésbe léptek a dömperek, és ott, ahol nemrégiben a futópályát még a képzelet szüleményének gondolták a lengyeltótiak, az ember és a gép közös erejével hamarosan elkészül a fu­tópálya. Igaz, lebontottak a feltöltés céljára egy fél hegyet, de­­ megérte.” A somogyi település drasztikus pályaépíté­si küzdelmeiről a Népsport számolt be 1962-ben, kiemelve, hogy a munkálatok nyomán nyolc-tíz méternyit faragtak az emelkedőből. Azért néhány évvel ezelőtti helyszíni ripor­tunk alkalmával megállapíthattuk: így is maradt a két alap­vonal között vagy kétméternyi szintkülönbség. OLASZLISZKA Sajátos problémával szembesült a település csapata a két­ezres évek elején: a pályára meccs közben untalan besza­ladgáló gyerekek miatt rendszeresen meg kellett szakítani a játékot, a bírók maguk kérték a helyieket, hogy találjanak valami megoldást. Találtak, építettek egy új pályát a község másik, házaktól távolabb eső szabad területén. CSAHOLC Csapat híján nem akadályozta a játékot, mégis sokaknak szúrta a szemét tavaly télen a csaholci futballpálya látványa. A hely­ben zajló csatornahálózat-felújítási munkák nyomán keletke­zett betonhulladékot a polgármester engedélyével a játéktérre hordták, igaz, cikkünk megjelenése után a település első em­bere - korábban a Csaholc csapatának kapusa - ígéretéhez hí­ven elvitette a sportpályán éktelenkedő törmelékhalmot.

Next