Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-04 / 18. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 18. szám. Negyedik évi folyamat. Május 4. 1845. TARTALOM: Szentekre esketés Wimmer Ágoston. — Papi conferentiák. — X — Képviseleti rendszer a­ dunántúli hel­vét hitvallásuak egyházmegyei gyűléseiken. Német Já­nos.— Őrségi ref. egyh.megyei közgyűlés Szij György. — Mezőföldi egyházmegyei helyrendező közgyűlés Fábián István. — Belföldi közlemények. Partei! Partei! wer sollte sie nicht nehmea , Die noch die Mutter aller Siege war! H e r w e g h. Szentekre esketés* (Avagy micsoda egyeze'se vagyon az Isten templomának a' bálványokkal? 2. Kor. 6: 15 —18.) Mi mélyen merültünk a' puseyismusba, a' nél­kül, hogy azt tudnók, kiváltképen az mutatja, hogy még tiszta­ látású lelkek is eltévelyednek Krisztus urunk 's örök evangyélioma tiszta világától. Illyen tévedésbe esett az Egyh. és Isk. Lap 12-dik számában Török atyánkfia. Épen ezen lap­ban nyilatkozik ö olly szép határozottsággal mind­az ellen , mi a' keresztyén vallással meg nem egyez, 's épen itt — a' szellemdús „Életképed­hez! jegyzetében esik a' legvastagabb puseyi­smusba. Egész bizalommal vagyok, hogy elég ereje lesz atyánkfiának legyőzni magát 's barátjának övével egészen ellenkező véleményét é s útbaiga­zítását elfogadni.*) Kétszeresen szükség van erre, mert már püs­pökeink egyike papjainak valósággal illyen eske­tés-módot javaslott. Indítványba hozatott, hogy: a' vegyes házasságok esketése alkalmával a' róm. kath. félt „Máriára és minden szentekre" eskessük. Különös, hogy a' reform, egyház, melly előtt még a' megfeszítetett Krisztus alakja , — feszü­letnek (crucifix) Isten házábani tartása is iszony, íme, még papjai által, Mária 's szenteknek segít­ségül hívását akarja hallatni! Szerintem igen komoly oldalról kell venni a­ dolgot. 1) Mi az eskü ? — Eskü az imák imája, vagy Istennek, mint az igazság tanúja és a' hazugság megboszulója segítségül hívásának legfelsőbb foka. Ha immár imádás, a'törvény és evangyéliom leg­világosabb értelme szerint, senkit Istenen kivül nem illet, és ha az evang. egyház alapelvei sze­rint, bálványozás és bálványimádás legnagyobb bűne nélkül imádni senkit mást az egy élő Istenen kivül, — ki nagyságát senkinek, dicsőségét bál­ványnak nem adja — nem szabad: hogyan lehet­ne teremtett valóságra eskünni ? 2) A' sz.irás határoz itt! A' keresztyén egy­ház ezen értelemben következőt tanít: Eskü, Istennek, mint tanú és boszúállónak jól *) Éhezem és szomjúhozom az igazságot, 's tőlem telhető minden árron, megczáfoltatásom olcsó árrán legörömes­tebb, kész vagyok vásárlani tudományt. Ezért küzdök, ennek keresését sürgetve, másokat is lázítok, mint Dunántúlról megírták: épen azért, egy pereznyi viadal nélkül önmagammal, készséggel közlöm a­ czikket, egyetlen mondatot sem törölvén magam belőle. Sőt fon­tolóra 's szivemre veendem W. úr mondatait 's tanácsát, a' közelgő ünnepek multával közlendő azok fölötti el­mélkedésem eredményét. Érzem, itt a' dolgot elszapo­ráznom nem lehet, mert egyének és testületek (p. o. a' zempléni, máramarosi, nagy-bányai ref. egyházmegyék) prot. eskü-formát kivannak 's rendeltek a' kath. egyén­re nézve is, az enyémmel ellenkező értelemben. Ha té­vedtem, a­ leczkét 's útbaigazítást szépen megköszönve, őszintén bevallandom balértelmemet. — A' poseyismus vádja alól sem igyekszendem kibúni kézzel-labbal, nem levén okom kígyót békát kiáltani, ha szememre pu­seyismust lobbantanak. Mert valamint a' dicső reformá­torok, a' római k. egyház kebeléből lépvén ki, sokat hoztak át a'­ prot. egyházba, sokat mondottak mi római szinti *s szagú ; és szinte lehetlen teljesen kitörölni szív táblájáról az iratot, mellynek betűi gyermekkorban vésettek abba, ugy utódaik is, sőt prot. zsinatok , ho­nunkbeli kerületek 's egyes protestánsok, én is mond­hattam, mondottak ki tanokat 's rendeltek szertartásokat, mellyek a' protestantismus alapelveitől 's egyszerű cze­rimoniáitól eltérők; mi nem is lehet máskép, midőn a' keresztyéni szeretet naponta római k. hitvallásunkkal hoz minket közlekedésbe, kiknek elveik 's szokásaik, észrevétlenül is, hatnak elménk­ 's szivünkre. Bízvást mondhatják tehát, hogy ez vagy amaz tekintetben pu­seyita vagyok! Én eléggé nyugott teendők amaz öntu­dat által, hogy legtöbb pontra nézve még­is protestáns vagyok 's az ,,puseyita'£ nevezet reám illesztve, sem ördögöt nem mázol arczomra, sem anathemát nem süt homlokomra, sem kárhoztatásomat nem jelenti, mert azt olly értelemben veendem, millyen meghatározását adtam a' puseyismusnak f. évi Lapunk 279-dik hasábján, miszerint/wsei//swws alatt értem a' protestantismus­tól eltérést 's a' római katholicismushoz oda­hajlást' ez vagy amaz tanra nézve. — Apró 26-kán, 1845. Török.

Next