Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-16 / 20. szám

idola praesertim quaead cultum prostant et offen­sionem praebent, ac id genus omnia profana a sa­cro nostro coetu procul arcemus." fí) A' refor­mátusok, azt nem tekintve, hogy a' reformátorok a' symboiikus könyvek által nem korlátot vetni utódjaiknak, hanem az akkor élö nemzedéknek szabad hitvallásukat adni akarták : itten is szoro­san ragaszkodtak a' betűhöz 's igy isteni tiszte­letük száraz maradt. Szelídebben bántak ezen te­kintetben a' szász reformátorok, midöíi az ágostai hitvallásban ekképen nyilatkoztak : ritibus ccclesiasticis docent, quod ritus 112i servandi sint, qui sine peccato servari possunt et prosunt ad íranquillitalem et bonum ordinem in ecclesia " 7) Mind a' két rész azonban az egyházi szertartások elleni buzgóságában igen messzire ment. Ez ak­kor természetes volt. Ök, mint a' katholicismus ellenpártja, mindent, mi ebben 'sez által jött létre, megvetettek. Látván, hogy a* holt szertartások az isteni tiszteletben fölötte előtűntek 's uralkodtak, "s a' czélirányos 's czéliránytalan közt a' határt szabni nem tudván : mindent, 's igy sokat, a' mi szép és jó volt is, elmellöztek. „Unsere öífentli­chen Andachtsübungen habén sich von demsinn­lichen Cerimoniendienste losgemacht, und die Richtung auf den Verstand und das Herz genom­men. was wir der Reformation verdanken. Aber es ist zu wünschen,dass auch dieKunstund Dich­lung den íhnen gebührenden Antheil gowinnen mögen \ denn sie stehen mit der Religion im in­nigsten Zusammenhange. Die Baukunst und Mu­sik sollten weit mehr, als bisher, mitwirken, und wáhrend Verstand und Herz bescháftigt sind, auch die Phantasie in Anspruch nehmen, damit der ganze innere Mensch zur Andacht und Be­geisterung erhoben würde." 8) Az építészet, zene, festészet, szobrászat, jelen­téses és bizonyos szabályok szerint készített pa­pi ruházat, kívántatnak meg az aesthetikus, az em­ber érzelme­­­s képzelmére erősen ható isteni tisztelethez. Az építészet legyen nagyszerű...Die Baukunst, welche die christlichen Tempel zu bauen und einzurichten hat, muss nicht von willkürli­chen Einfallen, sondern von den eigenthümlichen christlichen Ideen geleitet werden und jeden Men­schen, welcher in eine Kirche eintritt, zwingen, das Gestandniss abzulegen , das ist ein christli­«cher Tempel. Das bis jetzt un­­bertrollene Muster des christlichen Baustils ist die altdeutsche oder gothische Bauart, welche man nie hatte verlassen sollen." És valóban, azon csúcsivek, mintegy kövévált vallási gondolatok , imádság gyanánt egekig emelkedők ; azon csudálatos és elmés czif­rák, azon titkok, mellyek a1 hittan körén találha­tók, emlékeztetvén az embert, hogy szent a' hely, mellyen lépdegél ’s ura, mint ezek, megfejthetet­len; azon homály, melly e' templomokban ural­kodik, azon fátyol, melly által a' túlvilág titkai lelki szemünk előtt rejtvék ; azon árnyak, mellye­ket az oszlopok vetnek, — mintegy szellemi óriás lények az örökség éléből oda idéztetve. Illyen gothikus templomban az ember valóban ugy érzi magát, mint isten házában; hol azon szent csen­desség és komoly alkony, feledség fátyóla min­denre, mi lelkünkben erkölcstelen vágyaknak táp­lálékul szolgált. — A' zene inkább olvadó legyen mint lármás, öszhangba olvadjon a' keresztyén*­ség gyöngéd érzéseivel 's a' keresztyén érzé­keny szív legbelsőbb vágyaival. — A' festészet legyen keresztyén. „Die Maierei und Bildhauer­kunst darf nur rein christliche, alsó biblische Dar­stellungen liefern." 1 °) Mivel az isteni tisztelet közben hivatalában eljáró lelkésznek, mint külső jelenésnek, egy ré­szét kell képeznie a­ művészeti alakoknak : öltö­nye nem lehet önkényt, de bizonyos aesthetikai szabályok szerint, készítve. Kívánatos volna, hogy ezen tekintetben valahára bizonyos rend hozatnék be, melly szerint egyforma diszruháza­tuak lennének lelkészeink. „Propter bonum ordi­nem in Ecclesia"! Ez által a­ protestáns szabad­ság nem volna korlátozva, mint némellyek gyü­léseinken már gyakran látszottak állítani, de ren­det hoznánk ez által külső tételünkbe. Rend pe­dig nem korlátozás, hanem az önkény kiküszö­bölése. Közönséges életben, hivatalbeli eljárá­sain kivül, a' protestáns lelkész, ruháját a' divat­hoz alkalmaztathatja, sőt szükség ahoz alkalmaz­tatnia , hogy ha tudniillik a' társaságban mintegy elszigetelve lenni nem akar. Minek épen 's egye­dül csizmába való nadrág, hosszú kabát, fehér nyakravaló é s egyéb elvétemült századi divatok tö­redékei? Frack, pantalón, attila, zrínyi's a't. épen olly becsületes é s tisztességes ruhadarabok. Miért ne hordhatná ezeket a' protestáns lelkész a' tár­salgási- 's közéletben? A­ templomban azonban, hol a' hivatalában eljáró lelkésznek, mint külső jelenésnek, a' művészet többi alakjaival mintegy össze kell olvadnia 's öszhangzatban lennie: bizo­nyos és alkalmas ruhát viseljen, — melly neki templomon kivül is, hol mint lelkész, hivatalában, p. 0. gyűlésben jelenik meg, díszruhájává váljék. Mi 's minő legyen ezen ruha, azt elhatározni az egyházi közgyűlés jogaihoz tartozik. Minő külö­nösek a' mi egyházi gyűléseink, hol egyik reve­rendában, másik palástban, harmadik Luther öl­tönyében jelenik meg! Illőbb egy bizonyos, meg­határozott ruha. — Luther öltönye, mint a' re­formátorok általános ruhája, már azon emlékek miatt, mellyek hozzá kapcsolvák , itten talán el­sőséget érdemelne. Ezen bö, sok^ránczu­m­ba nagyon is jó kifejezése *s képviselője azon ko­ 6) Helv. Confess. I. A- XIII. 7) Conf. Aug. Art. XV. *) De Wette. Heinrich Melchthal 1 Th. 3 B. 8 Kap. 9) HüíTel. Über das Weno and Beruf des ev.-christ. Geist­lichen. 2 rész. 52 lap. ,0) Hüffel. Über da* Wesen ». a. t. 2 rész. 58 lap..

Next