Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-20 / 47. szám
szegény, tanulatlan hallgató semmit sem épül ezeknek legszebben elkongatott prédikációikból. Tanulják meg az ilyenek, hogy az embernek kidolgozott, kész munkáiból csak világosságot kell meríteni, mint valami jó kommentátorokból s azután a maga hallgatóihoz alkalmazott stíluson kell a dolgot előadni. Én soha sem mondtam úgy el, mint az originálban voltak. Ugyanezt hirdetik Dobos és Révész. S valljuk meg őszintén, hogy többnyire ezen módon használjuk; mindössze azt a változtatást tesszük, hogy kiírjuk, megrövidítve, az erősebb helyi vonatkozásokat vagy feleslegesnek látszó részeket elhagyva, (mert fő dolog, hogy minél rövidebb legyen,) */* legfeljebb 20 percnél tovább ne tartson; mert falun *a hosszú kolbászt s rövid prédikációt* szeretik ... ez az egyetlen, a miben népünkhöz alkalmazkodunk.*) Én legalább 5 helyen hallottam Révésznek Robertson nyomain irott egyh. beszédeiből Illyést azon módon, s láttam leirva Dobos egyházi beszédeit szóról-szóra. Mi annál feltűnőbb, mert ép ezen két lelkiismeretes szónokunk figyelmeztet, hogy munkáikat ne használjuk ezen módon, inkább csak tanulmányozgassuk. Ha hát lelkiismeretes pap átdolgozta még az újabbkori beszédeket is, bizonyára nem vesz kárba Gombási átdolgozására fordított ideje sem. Annyival is inkább, mert a falusi gyülekezet szükségeihez alkalmazott tárgyakon kívül találand itt még más jó tulajdonságot is, mit egyebütt, különösen az új munkákban, alig lelhet, nevezetesen II. Szövegszerűséget. A szövegszerűség, hogy t. i. a théma és felosztás a textusból legyen merítve, ma már ritka madár. A textus ma többnyire csak cég, mely alatt, mint a hitvány szatócs, mindent árulunk, csak azt nem, mit szövegben hirdetünk. Gombási nem svindler. Ad azt, a a mit a firma igér, bőven, jó anyagból s ráadásul a »jegyezgetésekbenc egy kis csecsebecsét, melynek szinte van értéke, ugyanazon anyagból való, beilleszthető a főtárgyakba s nem csalódom, állítván, hogy Gombási e jegyzeteket nem azért tette oly sürüen, hogy olvasottságát fitogtassa, hanem alkalmat akart adni azoknak, kiknek a szoros tárgyilagosság egyhangúnak látszott, a változatosság kieszközlésére. Bármelyik prédikációját vizsgáljuk: tétel és részek mind a szövegből merítsék. Álljon itt a már bemutatott i-ső prédikáció mellett néhány példa. I. k. VII. pred. V. Mózes 29. r. 10—19 v. Istennek Izraellel s Izraelnek az Istennel kötött szövetsége (úrvacsorai). Mózes a felolvasott szent leckében 5 dolgot kiván figyelembe vétetni az Istennel kötött szövetségre nézve : fontolná meg Izrael a hely szentséget: »ti állotok — u. m. — a ti uratok Istentek előtt.* 2. A szövetkezőket: »ti állotok u. m. most mindnyájan a ti uratok előtt, a ti véneitek* stb. 3. Az egymásnak tett kötelezést: »ti állotok u. m. ki — válasszon téged ő magának népévé s legyen neked Istened.« 4. A szövetség terjedtségét. 5. Annak pecsétjét, az esküt: »szövetséget szerzesz s esküvel megerősíted azt.« A II-ik kötet XXXII-ik prédikációja I. Timoth. III. 16. (»Minden versengés nélkül a kegyesség nagy titka ez : az Isten megjelent a testben*) alapján *a kegyesség nagy titkáról beszél. Mindjárt az alapigére nézve is jegyzést tesz: »a magyar bibliában ugyan így van: a mi hitünknek nagy titka, de én a betűhöz tartottam magamat, midőn kegyességet fordítottam a görögből.* Az Isten fiának testben megjelenése titok. Míg ezt vizsgálnám 1) mint titkot, 2) mint nagy titkot, 3) mint minden kétség és versengés nélküli nagy titkot, 4) mint kegyesség titkát kérlek, legyetek illő figyelemmel ! — (Karácsonyi beszéd.) II. kötet XIII. pr. Alapige Lukács VII. 37—38. »Es ime egy asszony, ki a városban bűnös vala, drága kenettel keni.* Egy igaz bűnbánó. Jertek lássuk őt 1) mint bűnös aszonyt 2) a mint Jézus lábainál megáll 3) a mint Jézus lábait kezeivel mosogatja 4) a mint Jézus lábait hajával törülgeti 5) a mint Jézus lábait csókolgatja 6) drága kenettel megkeni. II. k. XII. pred. Az ifjak kötelessége. Alap. pred. XII. 3. Emlékezzél meg ifjú 1 a te teremtődről, ifjúságod idején ! Két dologról szól a sz.lecke : I. a kötelességről, melyet e szókban ad elő a bölcs : emlékezzél meg ifjú a te teremtődről. II. E kötelesség teljesítésének idejéről, mely az ifjúság zöldelő s mosolygó tavasza : a te ifjúságod idején. Hagyjuk a pedáns öreget. Lássunk divatos új példákat ! Máté VIII. 24. : »És ime nagy háború támada a tengeren — ő pedig aluszik vala. ... Ez alapon szól egy legújabb füzet a lüvességünk ellenségeiről. * Kettő van, a mitől nagyon félhetünk : az első lelkünk ellenségeinek nagy száma, a másik az a mély álom, melybe merülünk ennyi fenyegető veszély között. . . . Jertek, ébredjünk fel, nyissuk fel szemeinket és ismerjük meg lelkünk idvességének ellenségeit. Máté XIII. 28. »Valamely ellenségem mívelte ezt.* Ebből a következő tételt használja vignettül : Harc ellenségeinkkel, s így származtatja a felosztást: mikép kell magunkat védelmi állapotba tennünk? Három szóval megmondom : Vigyázz, imádkozz, ha ez nem segít, fuss. (Dobos újabbkori egyházi beszédei.). Filipp. IV. 8. v. . . . »a melyek igazak .. . azokról gondoskodjatok. * Vignett : Az erény megőrzésének egyetlen titka : nem tenni meg az első ballépést, mert I. Az elsőt meg nem tenni még könnyű. II. A másodikat meg nem tenni már nagyon nehéz. III. A harmadikat meg nem tenni már lehetetlen. A valószinűleg több regényt mint egyházi beszédet olvasott szerző bevallja, hogy a főtétel és felosztás Jókai Mór után van. (»Prot. Pap* 1883. folyam.) I. Kor. 16. v. 13. o. »Vigyázzatok, álljatok a hitben, úgy cselekedjetek mint férfiak, legyetek meg erősek.* Ez alapon »Lenni vagy nem lenni? — ez a kérdés* thémát találunk az »Ev. lelkészi tár«-ban. Ugyanott János IV. 35 —37 versekre. (»Emeljétek fel szemeiteket, mert íme megértek az aratásra* stb.) > Jézus és a tavasz* felirat ötlik szemünkbe. A különben igen jeles Kulifay Zsigmond volt. 104. 5. v. alapján (»Az Úr fundálta a földet az ő oszlopain, mely soha meg nem mozdul.*) »A szökőnap története s tanulságos volta* felett prédikál. (Fördős szerkesztette Papi dolgozatok.) Mikepércsi Nagy Lajos pedig Vázlataiban Esai. 62. 4. (»Nem neveztetett többé elhagyatottnak, hanem ily módon : én gyönyörűségem.*) A nemzet felvirágzásának alaptényezőiről beszél, ami egyébiránt még megjárja, de annyiban mégis megrovandó, hogy Nagy Lajos csak vázlatokat adván, a szövegszerűségre nagyobb gondot fordíthatott volna, mint K. Tóth Kálmán, ki Pál aposto Hetessy *) »A falusi nép ki nem állhatja a hosszú prédikációkat — mondja V. az átdolgozott egyház beszédek II. előszavában — Rövid legyen . . . csak egy részecske legyen, de az szép, vonzó, megható, érdekes legyen.*