Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913)
F - Festetics-kódex - Festett bor - Festett fabútor
Festetics-kódex 1457 A nemzeti színházról (Pest 1856); Illemtan. A gzini tanoda használatára (u. o. 1867) és polémikus cikkek az egykorú lapokban. Jeles zeneszerző volt; egyházi énekeket, zongoraműveket stb. írt. 7. F. Mária grófnő, csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné volt udvarhölgye, szül. Gálnán (Zala) 1839. Mikor 1870. Erzsébet királyné mellé udvarhölgyet kerestek, mint erre az állásra ismerőseik közül a legméltóbbat Deák és Andrássy P. grófnőt ajánlották. A millennium alkalmával mindenütt a királyné kiséretében volt. 1898-ban megkapta az I. oszt. Erzsébet-rendet. 8. F. Pál gróf, P. Kristóf szeptemvir és Szegedy Judit fia, szül. 1725 nov. 11., megh. 1782 szept. 10. Bécsben tanult, egy ideig az osztrák kormányszéknél szolgált és mint a gazdaság terén elsőrendű tekintély, alelnöke lett a m. kir. kamarának. E hivatalában teljesen megnyerte Mária Terézia kegyét, ki őt legbizalmasabb tanácsosai közé számította. Különösen az 1764—65. évi országgyűlés alatt folytatott vele igen sűrű, az országgyűlés kérdéseit érdeklő levelezést, melyet a keszthelyi levéltár őriz. 1772-ben grófi rangot nyert, s 1777. Baranya vármegye főispáni méltóságára emeltetett. Neje Bossányi Júlia volt, egyik fia: György, a Georgikon alapítója. 9. F. Pál gróf, id., szül. 1841 ápr. 25-én. A XIX. sz. hetvenes éveiben a főváros gazdasági és pénzügyi világában nagyobb szerepet vitt és igazgatósági elnöke volt a kisbirtokosok földhitelintézetének; de az igazgató hűtlen kezelése miatt nagy anyagi áldozatok árán megvált az intézettől. Híres sportsman, telivértenyésztő és vadász. 1882-benfcgja halála után átvette hitbizományi birtokait s azóta főleg gazdaságának él. Cs. és kir. kamarás. 1908-ban v. b. t. tanácsossá nevezték ki. 10. F. Tasziló herceg, fia P. György volt miniszternek és koronaőrnek, szül. 1850 máj. 5. Ifjabb éveiben hosszabb időt töltött külföldön, főleg Angliában. Házassága által — neje Hamilton hercegnő, Károly badeni nagyherceg unokája — rokonságba lépett a külföld legfelsőbb köreivel és ezeket gyakori látogatásra hívta Magyarországba. Nagy uradalmainak középpontján, Keszthelyen fényes palotát építtetett, amely a legszebb főúri lakók egyike az országban, s itt vendégei voltak néhai Edvárd angol király, Albrecht szász király, Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös. Mint versenyistálló tulajdonos a legismertebb sport-férfiak közé tartozik; ő alapította a híres telivérménest Fenéken. 1890-ben v. b. t. tanácsos, 1895. kir. főpohárnokmester, 1904. kir. főudvarmester lett. 1896-ban a király az aranygyapjas renddel tüntette ki, 1911. pedig hercegi rangra emelte a «főméltóságú» címmel. Festetics-kódex, pergamenre írott becses magyar nyelvemlék, a híres keszthelyi Festeticskönyvtár tulajdona, egy hajdan Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készült, gazdagon díszített, igen szépen, rideg barát-gót betűvel hártyára írott, 12-rétű zsolozsmás könyv. Legkésőbb 1494 elején írták. Majdnem minden lapján van egynehány arany nagybetű. Az 1. lapot virágdísz köríti. Hogy Kinizsi Pálnénak volt szánva, mutatja a 2. lap alján látható festett Kinizsi- és Magyar-címer. Festőjével valóban dicsekedhetünk, még olasz könyvfestő kortársai is, kik Mátyás király könyveit díszítették, bátran céhükbelinek vallhatták volna. A kódex alkalmasint a pálos szerzet nagyvázsonyi kolostorában készült. Belőle egyes mutatványokat már Toldy Ferenc és Szilády Á. adtak ki mai helyesírással, de az egészet eredeti formájában először Volf György tette közzé az Akadémia Nyelvemléktára XIII. kötetében. Nyelve, szókincse nagyjában megegyezik más régibb kódexeinkkel. V. ö. Nyelvemlékek. Egy pár szó és forma: ewedez övez, lekce lecke (lat. lectie), sameel zsámoly (ném. schamel), tehát tehát, honnag honnét, legyünk udwezek és szabadok. Festett bor. A bort különösen vörös festékekkel szokták kezelni és szebb színűvé tenni, de az is előfordul, hogy ezen anyagok segélyével fehér borból vörös bor készül. A borfestésre használják: a fekete és földi bodza, továbbá az áfonya, fagyai és alkermes bogyóit, a fekete mályva virágát, a berzsenyfa levét, az indigót és a fukszint s egyéb anilin-szineket. Ezen anyagok felfedezése a korban gyakran igen sok fáradsággal jár, szerencsére azonban az egészségre ártalmatlanok, kivéve a fákszint és egyéb anilinfestékeket, melyek bár parányi mennyiségben, arzént is tartalmaznak s hosszabb ideig tartó élvezetnél az egészségre nem lehetnek közömbösek. A vörös bor mesterséges festése hamisításnak minősítendő. A fehér borok színét karamellel v. szaflorral szokták javítani, festeni, s ezt bortörvényünk, a tokaji borvidéken termelt borokat kivéve, megengedi. A karamell sárga, a szaflor pedig zöldessárga színt ad a bornak. Fiatal, még színtelen v. csontszínnel színtelenített borokat szoktak velük festeni. A különböző borfestékek felismerésére v.ö. Csanády-Plósz, Borászati könyve; Babo, Handbuch der Kellerwirtschaft; Borgmann, Analyse des Weines; V. Cambou, Le vin et Fort de la vinification. Festett fabútor. Az egyiptomiak, asszírok, föníciaiak nemcsak fa-, de fém- és kőtárgyaikat is színezték. A Kr. e. IV. sz.-ból való krími sírleletek tanúságaként a görögök finom domborműves fabútoraikat színezték is. A római birodalomban a szín ragyogott minden elképzelhető épületen és műtárgyon. A középkor színérzékét és színszeretetét nem tagadta meg bútorain sem. Szobrai és templomi bútorai ép oly színesek voltak, mint a lakások kényelmetlen fabútorai. A renaissance-korban kezd a F. kiszorulni a palotákból a néphez, mert a faragott díszű és úgyis szép színű fabútorokon a szín kezdett fölösleges lenni. A szegényebb osztály a reliefet azonban ezután is festett ornamentummal pótolta bútorain és házi eszközein. Németországban és Svájcban a faépítkezéssel karöltve nagyon elterjedt a F. Festett ládák, padok, ágyak még ma is divatosak Svájcban. A mai magyarországi F.-ok eredetét Németországban kell keresnünk, bár tagadhatlan, hogy az egész keleten, honnan a magyarok bevándoroltak, ma is vannak F.-ok. A krími tatároknál, a Kaspi-tenger-melléki turkománoknál ép úgy megvannak a festett cifra ládák, mint a perzsáknál vagy nálunk. Bútoraink alakja azonban német renaissance, s így közel a föltevés, hogy hazai szászaink révén került a német bútorfestés Festett fabútor