Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
Sz - Színlelt jogügyletek - Színlelt ügylet - Színlelt vétel - Szinlő - Szinlőbálvány - Szinlővas - Szinmajmolás - Szinmérő - Színmű - Szinművészet - Szinművészeti akadémia - Szinna - Szinnai-kő - Szinnamező - Szinnyei
Színlelt Jogügyletek — 634 — gyanára végrehajtást vezessen. A színleges szerződés, minthogy azt a felek tényleg nem akarják, a dolog természeténél fogva semmis és hatálytalan, a színleg szerződő felek az ily színlelt szerződésre jogokat nem alapíthatnak. Minthogy a színleges szerződés semmissége által harmadik személyek, akik a semleges szerződés alapján annak érvényében bízva jogokat szereztek, könynyen károsodhatnának, a jog megfelelő speciális szabályokkal, így különösen a jóhiszemű szerződést védő jogszabályok útján gondoskodik az ő védelmükről. Amennyiben ezek a speciális jogszabályok valamely vonatkozásban védelmet nem nyújtanak, a harmadik jóhiszemű kártérítést követelhet a színleges szerződést kötő felektől azért a kárért, amelyet vétlenül azáltal szenvedett, hogy a szerződés érvényében megbízott. A színleges szerződésnek egy faja az ú. n. burkolt (diszszimulált) szerződés, amellyel a felek egy más, valóban akart szerződést eltakarnak, pl. az ajándékozást adás-verésbe takarják. Az ily szerződés érvényére nem a feltétlenül semmis színleges, hanem a valóban akart szerződés érvénye irányadó ; nem a színleges, hanem a vele eltakart az a szerződés lesz érvényes, amelyre, a feleknek akarata tényleg irányult. L. még Érvénytelen jogügyletek. Színlelt jogügyletek, 1. Aljogügyletek, Színlelés. Színlelt ügylet, az olyan, amelynél a felek szándéka nem annak az ügyletnek a létrehozására irányul, amelyet kinyilvánítanak. L. Színlelés. Színlelt vétel, 1. Álvásár, Színlelés. Szinlő, 1. Terrasz. Szinlőbálvány, a kádárságban használt tartóeszköz, azaz a földbe függőlegesen megerősített tölgyfagerenda, oldalán merőlegesen kiálló faszögekkel, melyek ketteje közé a dongát beillesztik és míg a munkás egyik térdével lenyomja, szitatolókéssel megmunkálja. Szinlovas vagy szinlőpenge, 1 mm. vastag, 60 mm. széles és 150 mm. hosszú kemény acélpenge, melynek hosszanti éleit élesítő acéllal szétnyomás által élesítik, úgy hogy mindegyik oldalán élet kap. A munkás ezt a pengét 40—50° szög alatt a sík fafölületre helyezi és azután vagy maga felé húzza, vagy magától eltolja. Ennek élei azután a gyalunyomoktól származó egyenetlenségeket levakarják, vagyis a fa sík fölületet leszínelik. Görbe fölületekre kellően alakított görbe élű Sz.-pengéket használnak. Szinmajmolás v. álruházkodás, 1. Mimicry. Szinmérő, 1. Koloriméter. Szinmű, a szoros értelemben vett (máskép ú. n. középfajú) dráma, 1. Dráma. Színművészet, 1. Színészet. Színművészeti akadémia, a színészek kiképzése céljából alapított szakiskola. 1863-ban szervezték Szülészeti tanoda néven, főigazgatója gr. Festetics Leó, aligazgatója Gyulai Pál lett. 1866-ban nyílt meg három drámai és operai osztállyal, 1876. a drámai osztály négy, az operai öt évre bővült. 1885-ben az intézet Országos szinésziskola nevet kapott, 1894. az operai osztály a kir. zeneakadémia keretébe került s az intézet mint Országos m- kir. Sz. folytatta működését Mihalovich Ödön igazgatása alatt, kit az igazgatói székben Váradi Antal (1895), majd Somló Sándor (1907), ennek halála után (1916) Tóth Imre követett. Ujabban ismét három éves a tanfolyam. Tanári kara a legjobb szakerőkből áll; az intézet állandóan nyilvános előadásokat is tart. Szinna (Sinna), kisk. Zemplén vm. szinnai r.-ban, (1910) 2946 szlovák, magyar és német lak. (Tr. Cs.-Szl.) Szinnai-kő (Szninszky Kamen), a Vihorlát egyik csúcsa (1007 m.) Zemplén és Ung vármegyék határán, Szinna községtől DK.-re. D.-i oldalán a kis Tengerszem nevű tó van, amelynek lefolyása a Szobránczi patakba (Ung) ömlik. Szinnamező (Nechvál-Polanka), kisk. Zemplén vm. szinnai r.-ban, (1910) 898 rutén lak. (Tr. Cs.-Szl.) Szinnyei, 1 .Ferenc, irodalomtörténeti író, Sz. 2. fia, szül. Budapesten 1875 ápr. 2. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte; 1898. doktori, 1899. tanári oklevelet szerezve a budapesti áll. felső ipariskola tanára lett; 1908. a magyar irodalomtörténet egyetemi magántanára, 1914. az Akadémia lev. tagja; 1920. ipariskolai igazgatói, 1921. egyet. rk. tanári címet kapott; r. tagja a Szent István Akadémiának. 1900 óta számos külföldi tanulmányutat tett. Nagyobb dolgozatai a Budapesti Szemlében, az Irodalomtörténeti Közleményekben, az Egy. Phil. Közlönyben, az Irodalomtörténetben s a Napkeletben jelentek meg, s ő fejezte be atyjának nagy művét, a Magyar írók-at. Az Enciklopedinskij Slovars c. nagy moszkvai Lexikonban írta (1911) a magyar irodalom történetéről szóló terjedelmes cikket. Önálló művei: Bacsányi János (1904); Arany Toldi Szerelmének forrásai (1905); Unkarilaisen Kirjallisuuden história (a magyar irodalom tört. finn nyelven, 1905); Arany János (1909); Geschichte der ungarischen Literatur (Katona Lajossal együtt 1911); Jósika Miklós (1915); Kemény Zsigmond munkássága a szabadságharcig (1924); Kármán József és az Uránia névtelenjei (1924); Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig (2 köt. sajtó alatt az Akadémia kiadásában). 2. Sz. József (idősb), író, bibliográfus, szül. Komáromban 1830 március 18., megh. Budapesten 1913 aug. 9. Ferber családi nevét 1848. magyarosította. 1848 őszén mint jogász honvédnek állt a komáromi várban, részt vett a vár védelmében és harcaiban, 1849. főhadnagyságig emelkedett. 1849—53. sógora: Beöthy Zsigmond ügyvédi irodájában működött Komáromban. Nősülése után 1854. Pozsonyba költözött, ott 1855— 1864. Samarjay Károly ügyvédi irodájában dolgozott ; ezután biztosító társasági tisztviselő lett Pozsonyban, 1869-től Pesten. 1872 végén kinevezték az egyetemi könyvtár tisztjévé, 1875. pedig első őrévé. A könyvtár átköltöztetését az új épületbe és rendezését ő vezette. Az ő eszméje volt a hirlapkönyvtár felállítása, mely a Nemzeti Múzeum keretében öltött testet; ennek szervezését is ő végezte 1884-től fogva. 1888-ban áthelyezték a muzeumi hirlapkönyvtár őrévé. 1901. muzeumi igazgató-őrré lépett elő, 1910. pedig Amely szó Sz alatt nincs 1 meg', 8 alatt keresendő! Szinnyel