Új Ember, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1946-01-06 / 1. szám

A történelmi nagy erőlényeik *arábait a legifjabb a Gép. Bizonyos irányú és fokú technizálódás már a különböző régi kultúrákban is ismerhető, de a modern gép, mint a világban szunnyadó energiák keltegetője, újkori jelenség. A Gép köré szövődik szemünk előtt a szellemtörténet legújabb mitológiája. Ennek az új mitológiának papja a Gépember. A Gépember vagy másfél százada az ifjúság tüzével, lendületével lépett a történelem színpadára. Azzal az ígérettel jött, hogy új, boldogabb világot teremt. A történelem új jövevénye valóban sok csodával lepte meg a világot, sok áldást is árasztott az emberiségre, messiási küldetésében azonban hinni mégsem tudunk. A népember történelmének még csak az elejét járja, de már eddig is nemcsak meglepte, hanem sokszor aggodalomba is ejtette a világot. Különösen a második világháború kényszerített bennünket annak a ténynek fölismerésére, hogy a gépben félelmetes, démonikus erők is lappanganak. Csak vissza kell gondolnunk az amerikai nagybombázók ijesztően szép fölvonulására, a kondenz-csíkokkal behálózott égboltra, a nagy bombázások szörnyű éjtszakáira, hogy e megállapításunk igazságát bizonyítva lássuk. E meggyőződésünk félelmetesen megerősödött akkor, amikor a népember az atombombával a kezében mutatkozott be a világnak. Az Arany s a Vér mítosza az újkori nagy drámának két véres fölvonását iktatta bele a történelembe. Ennek a két fölvonásnak a Gépember még nem fő-hőse, de már fontos szereplője volt. A nagy dráma harmadik felvonásának elején állunk. Minden jel arra mutat, hogy ennek a fölvonásnak hordozója, főhőse már a Gépember lesz. Vajjon milyen lesz ez a fölvonás? Minduntalan hallunk illetékes tényezők ajkáról jóslatokat. Ezek a jóslatok nagyon különbözők. Némelyek a technika felől fenyegető pusztulás rémét vetítik elénk, mások a Gépemberben egy új paradicsom hírnökét, zálogát látják. Nem hiszünk a második paradicsomban, azt azonban valljuk, hogy a technikából tengernyi áldás áramolhat az emberiségre. Ennek azonban feltétele van. Közvetlenül a háborút megelőző években egyre sűrűbben hallatszottak hangok, amelyek az emberiség erkölcsi erőállományának fokozását sürgették. Etizálni, erkölcsi erők hatáskörzetébe állítani ezt a szövevényes, veszedelmessé vált modern életet — hallottuk ismételten legégetőbb korigényként hangoztatni. Véleményünk szerint ebben csak ebben az irányban szabad és kell keresnünk annak zálogát, hogy büszkeségünk, a nép ne váljék a szó teljes értelmében pusztulásunkká, hanem történelmünknek valóban korszakos fordulót adjon a boldogabb, szebb, könnyebb világ felé. A neves francia bölcselő, Bergson utolsó munkájában ezt az igényt úgy fejezte ki, hogy ..a technikában veszedelmesen megnövekedett test várja a hasonló mértékben megnövesztendő lelket“. Viszont erkölcsi erőállományt fokozni, „lelket növeszteni — még ha az e gépember lelke is — nem lehet másként, mint a vallásból kiáradó légkörben. Így jutunk el végső következtetésünkhöz: a Gép* embernek „homo religiosus“-nak, azaz Isten emberének kell lennie, különben a Gép mitológiája ugyanoda vezet, mint az Arany s a Vér mitológiája — azzal a komor különbséggel, hogy a naiv dráma harmadik fölvonása még pusztítóbbb, még megrendítőbb lesz, mint az első kettő volt. Ismeretes, hogy Mindszenty József, Magyarországnak ma már bíboros hercegprímása, december hó első felében Olaszországban tartózkodott. Több mint két hétig tartó olasz útjára vonatkozóan néhány közérdekű, kéréssel kereste fel őt az Új Ember szerkesztősége. — Mi vénnek tapasztalta a tikári éretek ötését Magyarország iránt? — volt az első kérdésünk. A bíborosprímás ezt válaszolta: — A Szentséges Atya érdeklődését Magyarország iránt 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus keltette fel, amikor mint pápai legátus elnökölt a Kongresszuson. Ahogy akkor megnyilatkozott, mutatta, menynyire megszerette népünk lelkét, múltját, amellett legértékesebb kincsét a Szent Koronát. — A háború megszakította azt a szent kapcsolatokat, mely a pápává választott Pacelli bíboros és hazánk közt oly erősen szövődött. Most a legteljesebb érdeklődéssel fogadta mindazt, ami népünket érte a háború végkifejletében és azóta is. A pápai udvar is a legnagyobb fokú érdeklődéssel van irányunkban. Második kérdésünk a Vatikán és Magyarország közti dipomákapcsolat ügyeiől szólt. Erről a következőket mondta a bíboros-prímás: — A Szentséges Atya nagyon örült annak a jelentésnek, hogy Magyarország kéri a diplomáciai kapcsolat felvételét a Szentszékkel. Még inkább örült, hogy ezt a kormány megbízásából is jelentettem. — A diplomáciai kapcsolat előnyeit át sem lehet egyszerre tekinteni. Át kellene lapozni az olvasónak Fraknói Vilmos püspök vonatkozó hatalmas történelmi munkáját, hogy lassa minő előnyei voltak a Szentszékkel való kapcsolatnak: a Szent Korona békeszerzése trónviszályok idején, továbbá király és nemzetközi függetlenségünk megóvása Bizánc és a német-római császárság ellenében, leírhatalan mérvű támogatás a török ellenében, a felszabadító háború stb. idejében, és így tovább. Cesarini, Carvajali Burgio, Possevina, Buonvisi pápai követek neve és tettei dicsőséggel ragyogják be történelmünk lapjait. Innét van az, hogy az egész nemzet ragaszkodását vívták ki maguknak. Possevino-t Nagyszebenben a protestáns lelkészek, Váradon a protestáns Zichy János főkapitány 130 főnyi lovasbandérium élén köszönti. 1920-ban elsőnek jelent meg a pápa követe hazánkban, mélyítette az Atya és magyar gyermekei közt a kapcsolatot, rajta keresztül segített nemzetünk nyomorán; a legutóbbi években a Szentszék utasítására nagyszabású mentő tevékenységet végzett az üldözöttek érdekében jogi és karitatív téren. Amikor Budáról kivonultak a német hadsereg kötelékei, a nuncius vállalta a sebesült katonák, köztük a sebesült magyar katonák kórházi ápolását és védelmét. Ha visszatér a nunciatúra, folytatja közel évezredes tevékenységét ott, ahol kénytelenségből abbahagyta. Hozza azt is, amit ma — a kapcsolat az idegenbe hullott magyar falevelek megmentése érdekében szívvel, erőteljesen és nagyban. És most nagy mezőt kapott itt minderre ... megszűntével — Vatikán maga végez — A Vatikán válaszát, amely — mint mondottam — igenlő, eljuttattam a miniszterelnök úrhoz. A közvélemény a továbbit a kormánytól várja. — Meglátzanak-e a háború nyomai a Vatkán felett ? — A háború nyomai Rómában és a Vatikánban — hála Isten! — nem jelentősek. Az a Róma, amelyet én kerestem, épületekben keveset szenvedett. Áll impozánsan a Szent Péter, a Vatikán, dolgoznak a hivatalok, a Kongregációk és lendületes munkára készül a Propaganda Fides, ahová már futnak be Kínából a szigetekről, Afrikából, Alaszkából az első jelentések ... — Hogy mi a szennyis úti benyomásaim Olaszországról ? — Kerestem a legyőzött, sebekkel teli országot, valamint az átalakulás sistergéseit és zökkenőit. A háború vége előbb ért el olasz földre, a közéleti átalakulás is előbb bekövetkezett. A legyőzött nagyhatalom sebeit nem kicsinylem. Nincsenek meg a gyarmatok. Bariban láttam egy házban menekült tanyát. Élelmiszer tán több van, mint máskor. A búja olasz kertek teremnek minden háborús gátlás nélkül, a mezőgazdasági telepek élő és holt felszerelés terén érintetleneknek látszznak. A városok tele az MNRA teherkocsikkal, Nápolyban 27-et olvastam össze a főtéren; a mészárosok reggel, este friss váltással egész állatokat aggatnak ki. A drágaság megvan, de nem jelentős. Az angol és amerikai katonák külön sátortáborokban élnek Caserta, Nápoly stb. táján. A nép nem panaszkodik rájuk. A Tízparancsolat közepe körül nem hibáztatja őket, nem is ellenszenvesek nekik. — A kedélyek lehiggadtak, a politikai üldözés nyomait nem találjuk. Egyik 200.000 lakosú városnak és jelentős vidékének 800 körül van a fogházban foglya, ez se mind a politika miatt. A hely nem zsúfolt és pótbörtönök nincsenek. — Gasperi, a katolikus oldal vezére a miniszterelnök. Csend és béke van minden fojtott légkör nélkül. Gyűlölet, bosszú, nem dolgozik. A sajtó általában tekintélytisztelő, a világa erkölcsileg tiszta és nem uszító, nem is rágalmazó. — A Vatikán határtalan tiszteletnek örvend. Tudják, hogy Rómát a Vatikán mentette meg. — Nemzetünkkel szemben mindenütt megértését és melegséget tapasztaltam. Ebben természetesen elől jár a Vatikán. Az a melegség, amely itt fogadott az Eucharisztikus Világkongresszuson előnyeit megismert és most szenvedő magyarságnak szólt... — fejezte be rendkívül érdekes nyilatkozatát Magyarország bíboros hercegprímása. Mindszenty József úra,... római útjának benyomásáról, a Magyarország és Vatikán közötti diplomácia kapcsolatról, a háborúnak a Vatikán feletti nyomairól, olaszországi úti élményeiről ,íreiért a magyar katolikus társadalom*4 Karácsony előtt megindított akciónk, amelyet katolikus íróink téli megsegítése érdekében hirdettünk meg az Új Ember hasábjain visszhangra talált a társadalom minden rétegében. A pénzlebélyegzés okozta pillanatnyi zavar és tájékozatlanság egy időre visszavetette akciónkat, hogy most már annál erőteljesebben és bensőségesebben jelentkezzék a különböző megajánlások útján katolikus társadalmunk imponáló segítőkészsége. Akciónkat tehát változatlanul tovább folytatjuk, bízva abba, hogy az Új Ember hatalmas olvasótábora és azon túl az egész magyar katolikus társadalom továbbra is vállalja katolikus íróink megsegítésének súlyos gondjait. Pénzbeli megajánlásokat és természetbeni adományokat az Actio Katholica szociális és karitatív szakosztálya veszi át „katolikus írók téli megsegítése“ jelzéssel. Budapest IV., Ferenciek tere 7. 1946 JANUÁR 6 VILÁGEGYHÁZ „Félelen nélküli katolikusokra van szükség“ — mondotta XII. Pius pápa. Most volt 50 esztendeje annak, hogy XII. Pius pápa az egyik Mária Kongregáció tagja lett. Ebből az alkalomból az egész világ Mária Kongregációinak képviseletében több mint négyezer kongreganista férfi jelent meg előtte. A pápa beszédet intézett az összesereglett kongreganistákhoz, megköszönve nekik, hogy megemlékeztek életének erről a kedves emlékéről, majd azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a mai kongreganisták követni fogják a régi kongreganisták örökké világító példáit. — A mai idők férfiakat követelnek — folytatja ezután a Pápa —, akik nem az élvezeteket, hanem a cselekvést keresik, akik nem félnek a mai nyomorúságos gazdasági viszonyok ösvényein járni és készek fönntartani azokat is, akiket a Gondviselés rájuk bízott, akik hivatásuk teljesítésében nem elégszenek meg a középszerűséggel, hanem arra a tökéletességre törekszenek, amelyet az újjáépítés munkája mindenkitől ma megkövetel. A mai idők — hangoztatta a Pápa — olyan katolikusokat követelnek, akik koraifjúságuktól kezdve belegyökereztek a hitbe, szemüket a keresztény erények, a tisztaság eszményére szegezik, tisztába vannak az áldozatokkal, melyeket ez követel, tehát hősiességre, amely talán homályban maradt, de éppen olyan értékes, mint a véres mártíromság. Félelemnélkül való katolikusokra van szükség — fejezte be beszédét a Szentatya — nyitt hitvallókra és ilyeneket formált mindig és formál most is a Mária Kongregáció.“ A Szentatya beszédét nagy meghatottsággal fogadta az egybegyűltek serege. Amerika első szentjének tiszteletére templomot építenek. Amerika első szentje limai Szent Róza domonkos rendi apáca volt, aki 1586—1617 között élt. Tisztelete szülőhazájában és egész Délamerikában nagyon elterjedt. Limában, a fővárosban most hatalmas templom épül a város szülöttének tiszteletére. Az új templom alapkövének megáldási szertartásán, amelyet az érsek végzett az ország több püspökének segédkezésével, részt vett az államelnök, a kormány tagjai, a hatóságok fejei és a diplomáciai testület képviselői. Az egyházi szertartás után több beszéd hangzott el, köztük az államelnöké, aki nyílt hitvallást tett a katolikus vallás mellett és Mgr. Cento apostoli nunciusé, ki felolvastatta a Szentatya táviratát, amelyben örömét fejezte ki a templom építése felett. A templomot nemzetközi pályázat döntése alapján a spanyolországi származású José Musica venezuelai építész tervei szerint, a régi gyarmati templom stílusában építik, de teljesen modern belső kiképzéssel. Katolikus pap érdekes nyilatkozata Moszkváról. Antione Laberge 40 éves Rhode Island-i származású katolikus pap, mint franciaországi Szent Lajosról elnevezett templom papja az egyetlen katolikus pap Moszkvában. Laberge napokban interjút adott a New York Times tudósítójának, Brooks Atkinsonnak. Az interjú folyamán kijelentette, hogy rá Moszkva különösen annak építészeti stílusa igen kedvező benyomást gyakorolt. Az emberek mindenütt szokatlanul szívélyesek és úgy bánnak az emberrel, mint egy gyerekkel. Az autóbusz-kalauznő látva azt, hogy külföldivel van dolga, gondját viselik az utasnak és gondoskodnak arról, hogy jó helyen szálljon le. A katolikus filmközpont újból megkezdte működését. A Centro Catholico Chinematografico, a római katolikus filmközpont újból megkezdte működését. Megint osztályozzák a filmeket erkölcsi szempontból. A római filmközközpont három csoportra osztja a világ összes filmjeit. Első csoportba tartoznak a mindenki számára megnézhető filmek, a másik csoportba azok a filmek, amelyeket csak felnőttek nézhetnek meg. A harmadikba pedig a megnézésre nem ajánlott filmek. Mérlegének készítését, könyveléseinek, adóügyeinek ellenőrzését mérsékelt díjazásért vállalna GRAFF, XIV., Thököly út 154. n. PUTNOKI-féle rumok, gyümölcspárlatok — minőségek GYÁR: BUDAPEST, IX., FERENC KÖRÚT 22. SZÁM..