Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)

2003-10-26 / 43. (2881.) szám

Európának Krisztus kell! Ifjúsági imavirrasztás nyolc közép-európai országban, azonos időpontban A Közép-Európai Katoli­kus Találkozó (Zarándokév) keretében zajló ifjúsági prog­ramok egyik fontos esemé­nye volt a nyolc közép-euró­pai országban egy közös idő­pontban, október 18-19-én megrendezett ifjúsági ima­virrasztás. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina katoli­kus fiataljai imádkoztak egy­másért, Európáért, a kien­­gesztelődésért és hitük meg­erősödéséért. A zenés áhíta­tok, közös imák szombat es­tétől legalább éjfélig, de sok helyen a hajnali órákig tar­tottak. A központi helyszíne­ken levetítették az érintett or­szágok katolikus fiataljainak közösségi életéről szóló rö­vid videoösszeállításokat is. A magyar filmet a nyári Tájo­ló konferencián már bemu­tatkozott egri média­műhely tagjai készítették. Hazánkban az öt ifjúság­­pasztorációs régió központjá­ban egy-egy székesegyház­ban vagy az ifjúsági élet szempontjából jelentős temp­lomban zajlottak az imatalál­kozók. Budapestért­ a Magyar Szentek templomában az este folyamán mintegy három­százötven fiatal fordult meg, és nem volt olyan időszak, amikor a résztvevők harminc főnél kevesebben lettek vol­na. Tizenhét közösség vállalta az imák, énekek vezetését. A virrasztás a másnap reggel öt órakor kezdődő szentmisével ért véget. Szombathelyen az oladi templomban Konkoly István megyéspüspök a virrasztás kezdetén celebrált szentmisét, majd többek közt a Szombat­­helyi Székesegyházi Főplébá­nia Weiner Kórusa, és a Győ­ri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Hittanári Sza­kának hallgatói tartottak ze­nei áhítatot. Pécsett gitáros, gregorián, és népénekekkel dicsérték az Urat, valamint­­pécsi és kör­nyékbeli közösségek vezették az imádságokat, közöttük a másnapi bérmálásra készülő fiatalok csoportja is. A szegedi székesegyház­ban Gyulay Endre megyés püspök meghívására össze­fogtak az egyházközségek és óránként egy-egy lelkiségi mozgalom képviselői váltot­ták egymást. A jelenlévők töb­bek közt megtekintették a Haller Intézet Teréz anyáról készült filmjét, ami után Liszkai Tamás belvárosi káplán Teréz anya elmélkedéseiből olvasott fel. Az este folyamán rövid időre megjelentek a je­lenlegi Nagybecskereki Egy­házmegye területéről érkezett fiatalok is. Az egri bazilikában több mint százan gyűltek össze ezen az estén, hogy részt ve­gyen a körülbelül öt órásra tervezett imavirrasztáson. A programot Szarvas István, az Egri Főegyházmegye ifjúsá­gi referense szentmisével nyi­totta meg. Beszédében többek közt méltatta azon fiatalok ál­dozathozatalát, akik a szom­bat esti kikapcsolódás és pihe­nés helyett az imát választot­ták. Később a résztvevők négy csoportot alkottak, hogy kü­lönbözőképpen dolgozzák fel az est fő szentírási részét. Rö­vid színdarab és vászonrajz is készült a jövő egyházáról. Magyarország-szerte szá­mos falu, kisváros katolikus fiataljai is szerveztek progra­mokat a virrasztás idejére, va­lamint bekapcsolódott az ifjú­sági találkozóját épp ezen a hétvégén tartó Szatmárnéme­ti Egyházmegye is. Amint lapunk megtudta, a találkozón résztvevő hatszáz fiatal meghallgatta a nyolc közép-európai országról szó­ló rövid ismertetőt, és együtt imádkoztak az adott ország fiataljaiért. Értünk is. Az osztrák katolikus veze­tők által központilag meg­szervezett közép-európai imrevirrasztás szándékát a rendezvény mottója mutatja: „Jézus Arcát keressük". K-l Ifjúság 2003. október 26. -­a Még sincs egységes ifjúsági érdekképviselet Meghiúsult a Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) múlt szombatra tervezett megala­kulása. A GYIK célja az érintett korosztályokat lefedő szervezetek egységes, országos szintű képviselete lenne. Az Európai Ifjúsági Központban zajló találkozó kudarca többek közt a je­lentkező szervezetek regisztrációja körüli szervezetlenségnek, a szétesett ügymenetnek és végül a helyszínre bejelentett bombariadónak volt köszönhető. A szervezők és a résztvevők egyaránt politikai okokkal magyarázzák, hogy meghiúsult a GYIK. Természetesen a találkozón egyházközeli szervezetek képviselői is jelen voltak. Gábor Miklós, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM) elnöke a GYIK létrehozásáról szólva lapunknak elmondta: Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter kijelentette, nem tartja elfo­gadhatónak azt a stratégiai partneri rendszert, amelyet a polgári kormány alakított ki. A lét­rejövő GYIK szervezetének kívánja átadni azokat a jogosítványokat, amelyeket az előző kor­mány által megnevezett tizenhat stratégiai partner élvezett, ezeken belül a négy történelmi egyház is. A mostani koncepcióval szemben a stratégiai partnerség elvén alapulót tartjuk igazságo­sabbnak - tette hozzá a KIM elnöke -, azt gondoljuk ugyanis, hogy az ifjúsági munka nem csak és kizárólag civil szervezeteken belül működhet, hanem az egyházak keretében is, ahol viszont az egyházak saját jogrendjét is érvényesíteni kell. ki­m___________________________________­____________________________________) Útkereső teológusok Negyedik alkalommal rendezett találkozót a Katolikus Ifjúsági Mozgalom Teológiai Szakcsoportja és a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete. Ez évben Pécsre invi­tálták a hazai felsőoktatási intézmények hitta­nár, hitoktató és teológus szakos növendékeit, hogy három napon át tanulmányozzák a misszió és evangelizáció témakörét, előadá­sok és csoportbeszélgetések keretében. Ahe­lyett azonban, hogy belekezdenénk a konfe­rencia programjának ismertetésébe, nézzünk inkább az esemény mögé. Idén tavasszal már beszámolt az Új Ember arról a kezdeményezésről, amely civil oldalról, néhány fiatal hittanár és teológus irányításával indult útjára még 2000 októberében. Helyüket, feladatukat és lehetőségeiket kereső ifjak ösz­­szefogásáról van szó, amely hamar pozitív visszhangra talált a hivatalos egyházi vezetők körében is. Évről évre neves előadók és püspö­kök tisztelik meg a szervezők programjait, je­lezvén: az egyház számít az új generáció lelke­sedésére, nyitott a párbeszédre, várja a tenni vágyó embereket. Soha nem kecsegtettek ugyanakkor senkit jómóddal, megélhetéssel, kényelmes állásokkal, egyszerű megoldások­kal. A katekézis, a pasztoráció munkás hétközi­ napjai telve vannak küzdelemmel, verítékkel - még ha értékes izzadságcseppekről van is szó. Most, a program végén újra felmerült a nagy kérdés: hogyan tovább, merre tovább. Látható, hogy feladat van bőven. Az is érez­hető, hogy minden szinten szükséges az ösz­­szefogás, s ezért is olyan fájó hiány azoknak az intézményeknek a távolmaradása, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a hazai teo­lógiai képzésben (PPKE HTK, Szeged, Eger, Veszprém, Győr, Szombathely). Jövőre, 2004-ben négy jelentősebb prog­ram szerveződik: februárban vezetőképző tréning indul a helyi csoportokat összefogó és irányító hallgatók számára. Tavasszal a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola teológiai napjának rendezvényébe kapcso­lódhatnak be az ország különböző pontjain tanuló diákok. A nyár folyamán egy nagysza­bású tábort rendeznek, ahol leendő és már gyakorló világi hittanárok és teológusok ta­lálkozhatnak egymással. Ez a néhány nap le­hetőséget nyújt majd az ismerkedésre, ta­pasztalatcserére, tanúságtételre és a közös tervezésre egyaránt. A szokásos, sorban ötö­dik őszi konferencia pedig alkalmat ad majd arra, hogy még részletesebben megvizsgálják a résztvevők, mire is szól a meghívásuk, mi­lyen eszközökkel és módszerekkel valósíthat­ják meg legértékesebben küldetésüket. Aki csatlakozni kíván a fenti kezdeményezéshez - akár tagként, akár támogatóként - a vilagiteologia.plebania.net internetes címen érheti el a szervezőket. Gégény István Keresztény munkásfiatalok találkozój­­a A Keresztény Munkásifjú Mozgalom (KMM-JOC) ok­tóber 19. és 26. között Szege­den a Zöldfás Ifjúsági Köz­pontban rendezi meg az eu­rópai keresztény munkásfia­talok találkozóját, amelyet Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök, a mozgalom tiszteletbeli tagja nyit meg. A nagyszabású találkozóra tíz ország keresztény munkásfi­atalokkal foglalkozó két-két képviselője jött el, akik a ha­zai szervezőkkel együtt a programok napi koordináto­rai is lesznek. A közös alkal­makon az európai munkásfi­atalok helyzetéről, reménye­iről, jövőjéről hangzanak el előadások, valamint kisebb csoportokban megbeszélé­sek zajlanak a KMM szerepé­ről az egyházban, a társada­lomban. A részt vevő küldöt­tek ötletbörzét is tartanak a mozgalom fejlesztésével, megerősítésével kapcsolat­ban. A Keresztény Munkásifjú Mozgalom célja a munkásfia­talok nevelése, segítése, hogy megtanuljanak apró lépések­kel javítani saját életükön. A mozgalom kortárssegítő cso­portokat, munkakeresők szá­mára klubot működtet, vala­mint párkapcsolati tréninge­ket tart. Az idei találkozó le­hetőséget ad arra, hogy a munkásfiatalokkal foglalkozó önkéntesek kicseréljék ta­pasztalataikat, és kapcsolatok épüljenek az európai régiók között. A programot a Mobili­tás Nemzetközi Ifjúsági Iroda támogatja. (A találkozóról lapunk követ­kező számában részletes beszá­molót közlünk.) k.l. Búcsú a magyar sport óriásától Elhunyt Papp László bokszoló, háromszoros olimpiai bajnok Hosszan tartó, súlyos betegség után októ­ber 16-án délelőtt, életének hetvennyolcadik évében elhunyt Papp László, az ökölvívás és az egyetemes sport történetének egyik legna­gyobb alakja, a huszadik század egyik leg­népszerűbb magyar hőse. Úgy látom, egyelőre képtelenek vagyunk megfogalmazni, ki volt Papp László. Erről ta­núskodnak a politikusok közhelyes részvét­nyilvánításai, a versengve gyászoló (mégis valahogy olyan méltatlan­ nekrológok a napi sajtóban, hogy a kereskedelmi televíziók min­dent alulmúló, de lassan mindent meghatáro­zó szintjéről ne is szóljunk. Bevallom, magam is küszködök a szavak­kal. Papp László olyan magasztos ideál, akit szinte lehetetlen a publicisztika eszközeivel megragadni. A nekrológok terminológiája méltatlan hozzá, hiszen alkalmatlan pillana­tokban réges-régen elkoptatták azokat a sza­vakat és kifejezéseket, amelyeket pedig csak ilyenkor volna szabad elővenni. Mint: felbe­csülhetetlen veszteség, példamutató magatar­tás a ringben és azon kívül is, világklasszis sportoló, keresztény családapa, nagy hazafi, generációk kedvence és példaképe, világszer­te ismert és mérhetetlenül tisztelt, parádés hu­morú, de végtelenül kedves és szerény, szikla­kemény erkölcsű sportember. Csakhogy Papp László esetében mindezt az ilyenkor kötelező­nek tartott jótékony túlzások nélkül lehet és kell elmondani. Annak a generációnak a tagja, amelyet bár megtizedelt a gazdasági válság, a náci és a bolsevik diktatúra, a világháború és a forra­dalom, de amelyet mégis Nobel-díjas tudó­sok, extraklasszis sportolók, vértanú papok és milliónyi igaz ember miatt tisztelünk. Amely nemzedék kereszténységet, honszere­tet, kötelességtudást és toleranciát tanult az iskolákban, a családokban, a cserkészcsapat­okban, a sportegyesületekben Magyarország­­szerte. Papp László és a londoni vagy a hel­sinki olimpia hősei, az Aranycsapat tagjai - noha érdemtelenek igyekeztek csillogni a si­kereik fényében - mind mérhetetlenül kemé­nyen dolgoztak, hogy örömet és büszkeséget szerezzenek nemzetüknek határokon belül és kívül. Hálát nem vártak, bár gazemberségre sem számítottak, abból mégis jutott nekik elég. Egyes napilapok még ma sem tartják fontos­nak megemlíteni, hogy a huszonkilenc profi mérkőzésén veretlen Papp László karrierjé­nek végét és a nagy sportoló megalázását je­lentette a világbajnoki döntő megvívását szá­mára megtiltó értelmetlen sporthivatali hatá­rozat. (Persze, a pénzt egykor rettenetesen irigylő elvtársak családja ma egészen másként látja a kapitalizmus és a csillagászati kerese­tek kérdését, mint hajdanán...) Talán nem ilyesmiket kellene írni ebben a pillanatban, de rengeteg még a tisztázatlan kérdés, s jól tudom, hogy a nagy bajnok fia, a már szintén őszülő hajdani piarista diák, if­jabb Papp László sem mondana mást: „ez a szörnyű igazságtalanság nagy mértékben já­rult hozzá apám betegségéhez". Ezért ne vár­janak most tőlem „paplacizást" és vállon ve­regető nosztalgiázást. Azt azonban igen, hogy megemlítsem: Papp László életművének a be­teljesítését is jelentette, amikor egyik tanítvá­nya, Kovács István végre - első magyarként - profi ökölvívó világbajnok lett. Közel két éve lakásában látogathattam meg a már súlyos beteg Papp Lászlót, hogy (ko­moly erőfeszítés árán, remegő kézzel) ő is alá­írhassa a 2012-es magyar olimpiai pályázatot támogató nyilatkozatot. A világ első három­szoros olimpiai bajnok bokszolójának szava sem számított azonban semmit azoknak, akik már régen félresöpörték az olimpia tervét. Ma könnyes szemmel kondoleálnak. Száz év múlva pedig az elmosódott múlt­ból csak annyi látszik majd, hogy szomorú korszakban egy legendás népmesés hős, egy zömök, legyőzhetetlen kis magyar erőt adott az embereknek, amikor Agyalföldről elindul­va szerényen, tisztelettudóan végigpofozta a világot. Isten nyugosztalja, Laci Bátyánk! Na per­sze, maga már könnyen kacsintgat... Szöllősi György Rejtvény Hat és tizenkét év közöttieknek KAKUKKTOJÁS Az egyik meghatározás minden sorban „kakukktojás", vagyis valami miatt nem illik az összefüggésbe. Melyek ezek? 1. Izsák, Jákob, Lót, József 2. Izajás, Jeremiás, Illés, Tóbiás 3. Hágár, Sára, Rebekka, Ráchel 4. Naimi ifjú, Jairus lánya, a vérfolyásos asszony, Lázár 5. Jakab, Timóteus, Bertalan, Tamás A megfejtéseket nyílt levelezőlapon október 31-ig lehet postára adni. Címünk: Új Ember Kiadó 1364 Budapest, pf. 111. A helyes megfejtéseket és a nyertesek nevét november 9-i számunkban közöljük. Az október 12-i rejtvény megfejtései voltak: „Nem szégyellem ugyanis az evangéliumot." „Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé." Könyvjutalmat nyert: Berényi Zoltán mind­szenti, Bodor Lászlóné váci, Remes Anita buda­pesti, Szarka Cecília badacsonyörsi olvasónk. A nyereményeket postán küldjük el. W. Vámos Lídia

Next