Új Ember, 2009 (65. évfolyam, 1/3151-52/3202. szám)
2009-08-16-23 / 33-34. (3183-3184.) szám
2009. augusztus 16-23. Fórum Üdvözlőlapok a nyári vakációból A nyár, a szünidő a gyerekkortól kezdve összenő egy különleges hangulattal - a szabadság érzésével, a kirándulások, táborok vidámságával, a vízpart illatával. „Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz..." - írta Radnóti Miklós a derűs nyári égről. Az idén átélt „csodákról" kérdeztünk néhány fiatalt. Beszélgetni Istenről Valójában nem szeretek táborozni, de egyre most már harmadik éve elmegyek: a ministránstáborba, amit a templomunk szervez. Hétéves koromtól kezdve ministrálok, ami nagyon sokat jelent a számomra - segít, hogy jobban megismerjem Jézust, és hogy megőrizzem a vele való kapcsolatot. Hiszen az, hogy szolgálhatok a miséken, akkor is behív a templomba, amikor egyébként esetleg lusta lennék misére menni. Persze járok hittanra is az iskolában, de jó, hogy van a templomban is egy olyan csoport, ahova tartozhatok. A táborok is ezért jók. Egyrészt lehet tanulni, beszélgetni Istenről. Idén is, mint eddig minden évben, naponta volt egy „ministráns-óra". A mostani táborban a liturgia részeit ismertük meg közelebbről. Azt hiszem, ez hasznos lenne mindenkinek, azoknak is, akik nem ministrálnak, mert így sokkal jobban értenék a szentmisét, hogy milyen fontos dolgok történnek a templomban. Voltak nagyobb és kicsit kisebb gyerekek nálam, de ez nem volt baj, és mindenki elmondhatta, amit gondolt. Másrészt pedig nagyon sokat nevettünk együtt. Kirándultunk, volt tábortűz, elmentünk strandra, fociztunk, társasjátékoztunk. Ilyenkor még az is jó szórakozás, amikor beosztanak konyhai segítőnek. Szabó Tünde 12 éves tolikus lányok számára rendez programokat, de a váci táborba ezúttal fiúk is eljöhettek. A táborban a sokféle játék mellett a kézműves foglalkozásokon különféle mesterségeket, többek közt kendőfestést, faesztergálást is lehetett tanulni. Faesztergálásból segédlevelet kaptam, és Gizellakeresztet is készítettem. Hétköznap pizzériában ebédeltünk. S mielőtt elfelejtem, a tábor nem volt ottalvós. Csermák Bence 9 éves A Gyergyói-havasok között A nyár folyamán többek között részt vettem az egyházközség által Gyergyóba és környékére szervezett úton a szüleimmel és a testvéremmel, így ez egyben családi nyaralás is volt. Persze rengeteg helyet meglátogattunk: a szállásunk Gyergyószentmiklóson volt, de jártunk például a Békásszorosban, Szárhegyen, elmentünk Szovátára, Parajdra, sőt hazafelé megálltunk Csíksomlyón is. Azt mondják Gyergyó Erdély legzordabb éghajlatú vidéke, és bizony annak ellenére, hogy szép nyári időnk volt, reggelente látszott a lehelletünk. Nekem a legnagyobb élmény az volt, amikor egyszerűen csak megálltunk az út szélén a busszal pihenni, és körülvett az a hihetetlen táj. Az embert rögtön megfogják a rettenthetetlen hegyek és a sűrű fenyőerdők, a völgyekben előbukkanó, csupán néhány házból álló falvak. Azt hiszem, azt a tájat nem lehet megunni. Horváth Krisztián 14 éves KALÁSZ-tábor - fiúkkal Vácott ismét megrendezték a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége (KALÁSZ) nyári táborát. Mint a neve mutatja, a szövetség általában ha Nem elvesztegetett idő Fiatalok gyalogos zarándoklata a pócsi Szűzanyához Hetedik alkalommal indult útnak gyalogosan több száz fiatal, hogy közel egy hét alatt elzarándokoljanak ez alkalommal nem Máriapócsra, hanem Hajdúdorogra, ahol a pécsi kegyképet ideiglenesen elhelyezték. Hét évvel ezelőtt, az első zarándoklaton mintegy hetven fiatal indult útnak. Idén már ötszázra nőtt az elsősorban görög rítusú fiatal zarándokok létszáma, akik úgy érzik, egy hét a nyárból imádsággal, vidámsággal nem elvesztegetett idő, hanem közeledés Istenhez, embertársaink jobb megismerése. A zarándoklat, amely minden évben más útvonalat jár be, immár országossá, sőt nemzetközivé szélesedett, hiszen határainkon túlról is érkeztek fiatalok. A szervezők minden esztendőben választanak egy mottót. Idén ezt: Másképp. Zöld, kék, piros és sárga csoportokba lehetett jelentkezni, hogy mindenki kicsit másképp, de ugyanazzal a végcéllal és ugyanazért a célért zarándokoljon néhány napon át. A Kisvárdáról induló útvonal idén Baktalórántháza, Máriapócs, Balkány, Újfehértó érintésével jut el a végcélhoz Hajdúdoroghoz. Talán sokan nem is tudják, miért, de érzik, hogy egy ilyen gyalogos zarándoklaton valami egészen különös történik az emberekkel, amely kihat további életükre is. Ma már szinte közhelynek számít: a keresztény ember egész élete zarándoklat Isten felé. E nagy zarándoklat kicsinyített másán vesz most részt ez az ötszáz fiatal, akik augusztus 9-én elindultak, hogy a napi gondokat hátrahagyva, fáradságot, alkalmazkodást vállalva imádkozzanak, esőben, melegben vidáman úton legyenek. Az egyik csoport vezetője így fogalmazott: Bízom benne, hogy együtt sikerül lelassítani, végiggondolni, eszmélni, csendben lenni, nevetni, játszani, megnyugodni, önmagunkra találni, barátot találni. 1. b. Hívom a családokat 2009 szeptemberében Kedves családok és házaspárok, kedves családokat szerető szerzetes- és paptestvérek, kedves mindnyájan, akik a család és az élet mellett álltak! Új emberi jogok? Amikor az emberi jogokat 1948-ban deklarálták, abból indultak ki, hogy minden ember azonos méltóságúnak születik, és azonos jogokkal rendelkezik, kezdve az élethez való joggal. Mindez az emberi természet igazságából következik. Újabban azonban kétségbe vonják, hogy van igazság, hogy eldönthető, hogy mit kell igazságnak tekinteni. A demokráciára hivatkozva a kényes kérdéseket sokszor nem is illetékes testületek elé viszik, mondván: döntsön a többség, így igazságtalan, a társadalmi fejlődést károsan befolyásoló törvények születnek. A testületek érdekek mentén, legtöbbször gazdasági szempontokat figyelembe véve döntenek, az erkölcsi értékek nem játszanak szerepet. Ezáltal olyan „emberi jogok" jelennek meg, amelyek épp a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot sértik. Iszonyatos pusztítást végzett a második világháború az egész világon, de különösen Európában. Emberek milliói haltak meg értelmetlenül, anyagi és erkölcsi értékek semmisültek meg. Kiábrándultság lett úrrá sokakon: valóban nincsenek tartós értékek, nincs határa annak, amit az ember az emberrel megtehet? Úgy látszott, hogy már a „tékozló fiúknak" sincs hova hazatérnie, az atombomba korában nincsenek már sem békés otthonok, sem jóságos apák (vö. Lk 15,11-32). Megérlelődött az idő, hogy az ember megfogalmazza: mindenkinek joga van emberhez méltó életet élni. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én Párizsban kiadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelynek 1. cikke kimondja: „Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetnünk." Kétségtelenül történelmi jelentőségű dokumentumról van szó, hiszen az egész emberiséget érinti, és összhangban van az evangélium szellemével. XXI. János pápa üdvözölte és továbbfejlesztését szorgalmazta (Pacem in Terris, 143, 144). VI. Pál pápa az ENSZ-közgyűlésen, 1965-ben mondott beszédében méltatta jelentőségét, II. János Pál pápa mérföldkőnek nevezte, az ezredforduló alkalmából mondott egyik beszédében sürgetett, hogy szerezzünk neki érvényt: „Mentsük meg az embert, mentsük meg együttes erővel!" A nyilatkozat megfogalmazóinak nem volt könnyű dolga, mert egy sor nehezen öszszeegyeztethető álláspont között kellett kompromisszumot találniuk. Három fő kérdést végül megkerültek: az ember Istenhez való viszonyát, a jogok határait és abszolút alapját, valamint a jogok és kötelességek egymáshoz való viszonyát. Ez a három hiányosság a mai napig megnehezíti a nyilatkozat szellemének megfelelő állami alkotmányok és törvények alkotását, és ezek alkalmazását. A 16. cikk egyértelműen rögzíti: a nagykorú férfiaknak és nőknek joguk van házasságot kötni, de csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezésével; a férfiaknak és a nőknek a házasság tekintetében egyenlő jogaik vannak; továbbá, hogy a család a társadalom természetes és alapvető közössége, jogosult tehát a társadalom és az állam védelmére. Hogyan érintette családotokat a világháború rombolása, hogyan tudták felmenőinek megőrizni az emberi méltóságba vetett bizalmukat? Az emberi jogok milyen megsértéséről tudtak rokoni, baráti, ismerősi keretökben? Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az emberi értelmet és lelkiismeretet tekinti a jogok alapjának. Hivatkozik az ember méltóságára, e méltóság forrásáról azonban nem tesz említést. A korunkban terjedő erkölcsi relativizmus tagadja azonban, hogy az emberre vonatkozó bármely általános igazság megfogalmazható lenne, ez pedig maga után vonja a házasság és a család igazságának tagadását is. A jog és a törvények alapjául a közmegegyezést tekintik, azt tartják általános érvényűnek, amit a többség jóváhagy. Az igazság így attól függ, amit a többség akar. Azok, akik tagadják az objektív erkölcsi igazság létét, megvesztegetéssel, manipulációval, erőszakkal rákényszeríthetik akaratukat a döntéshozó testületekre, és demokratikus úton szentesítik az áligazságokat; így jöhetnek létre olyan törvények, amelyek emberek csoportjaitól megvonják a legalapvetőbb jogot, az élethez való jogot, és engedélyezik az abortuszt és az eutanáziát; így történhet meg, hogy egyesek önkényesen dönthetnek nemi hovatartozásukról, vagy hogy egynemű párok olyan jogokat követelhetnek maguknak, amelyek csak a társadalom egészének javát szolgáló házaspárokat illetnek meg. Az ilyen jogok emberi jogok közé való beemelése súlyos tévedés, és ellentmond az emberi természet igazságának. A döntésekalapja nem lehet időleges és változékony »többségi« vélemény, hanem csak egy objektív erkölcsi törvény elfogadása, amelyben az emberi szívbe írt »természeti törvény« az irányadó a polgári törvény számára. Amikor a kollektív lelkiismeret tragikus elhomályosodása miatt a szkepticizmus odáig ért, hogy kétségbe vonja az erkölcsi törvény alapvető elveit is, maga a demokratikus berendezkedés rendül meg alapjaiban, és az ellentétes érdekek gyakorlati szabályozásának puszta mechanizmusává silányul." (Evangelium vitae, 70.) Hogyan tudjátok gyermekeiteket az objektív erkölcsi törvények tiszteletére nevelni? Hogyan tudjátok az erkölcsi alapot nélkülöző, „többségi" határozatok okozta erkölcsi és anyagi károkat kivédeni? Minthogy az 1948-as nyilatkozat korántsem tökéletes, szükséges és fontos a továbbfejlesztése. Tudjuk, hogy az ember méltósága ad alapot jogainak, fontos tehát kimondanunk az igazságot: e méltóság alapja teremtettségünk, az, hogy Isten a saját képmására teremtett mindnyájunkat. A jogoknak a teljes embert kell tekinteniük, vagyis a személyt, a test, lélek és szellem egységét. Nagy hiba az embert aszerint megítélni, amit produkál, és nem aszerint, aki. Az ember szabad és értelemmel bír, a világban él, térben és időben a világhoz tartozik, de meg is haladja azt - végső hivatása nem e világi. Meg tudja különböztetni a jót és a rosszat, mert van igazság, és így az emberi jogoknak a jót kell támogatniuk. Az emberi jogok azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az ember közösségi lény, az emberiség nem egymástól független egyedekből áll. Arisztotelész mondta: az emberi élet a családi közösségben kezdődik, ez a legmegfelelőbb hely az embernek mint személynek. A nyilatkozat értékes kiegészítése II. János Pál pápától származik. 1983-ban megjelentette a Családjogi Chartát. Ennek első mondata: „Az emberi jogoknak alapvetően fontos társadalmi dimenziói vannak, amelyek a családban jutnak kifejezésre." Hogyan érvényesül családotokban kicsik, nagyok, fiatalok és öregek, gyerekek és szülők emberi méltósága? Hogyan szolgálhatjátok más családok javát, miként mozdíthatjátok elő a közjót? A keresztény ember törvénytisztelő, szeret törvényes rendben élni. Az állami törvényeknek az a feladata, hogy a közjót szolgálják, védelmezzék az emberek alapjogait, támogassák a társadalmi békét és a közerkölcsöt. Igazságtalanok viszont azok a törvények, amelyek kizárólag az emberek személyes vagy magánéletére vonatkoznak, mert e területen az állam nem illetékes. „Az életnek egyetlen területén sem helyettesítheti a polgári törvény a lelkiismeretet, sem olyan szabályokat nem diktálhat, melyek kívül esnek illetékességi körén." (Evangelium vitae, 71.) Ugyancsak igazságtalanok azok a törvények, amelyek a közjó ellen irányulnak, például sértik a szabadságjogokat, ellene hatnak a közbiztonságnak. Nem elfogadhatók azok a törvények sem, amelyek nem jogyan szabályos úton jöttek létre, valamint azok, amelyek a polgárok terheit vagy támogatásukat igazságtalan kritériumok alapján állapítják meg. Soroljatok fel néhány olyan törvényt, amely ellenkezik a keresztény erkölcsi elvekkel! Hogyan tudjátok gyermekeiteket törvénytiszteletre, ugyanakkor a helyes erkölcsi magatartásra nevelni? Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának alkotói a közjót akarták szolgálni, az egész emberiség javát. A nyilatkozat megújítására két ellentétes irányzattal találkozunk: az egyik a „konszenzusos" megoldásokat támogatja, azaz pillanatnyi csoportérdekeket próbál érvényesíteni, a másik az igaz értékekért száll síkra, a személy méltóságát, a teljes embert akarja szolgálni. Életünkkel és példánkkal segítsük ezt az irányzatot érvényre jutni, hiszen ezzel saját családunkat is erősítjük! (Levelem kiegészítéseként figyelmetekbe ajánlom az MKPK Boldogabb családokért című körlevele 2. pontját.) Bíró László, az MKPK családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke