Új Ember, 2019 (75. évfolyam, 1/3672-52/3723. szám)

2019-05-19 / 20. (3691.) szám

2019. május 19. Küldetés 3 A vasárnap ünneplése fontos jel a világ számára Beszélgetés a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról.) Hatalmas tömeg vett részt 1938-ban a Budapesten tartott kongresszuson. Va­jon ma hogyan fogad egy ilyen rendez­vényt ugyanez a város? Miként tudnak a hívők valóban kilépni az emberek közé ebben a szekularizálódott világban? - 1938-ban más idők jártak, a poli­tikai rendezvényekre is rengetegen gyűltek össze. Más volt akkor a tár­sadalom és az Egyház is. Ma nem az erőnket akarjuk megmutatni, nem annyira a számok a lényegesek, mint inkább az üzenet. Azt szeretnénk, hogy Budapest, Magyarország, Eu­rópa és a világ meglássa az Eucha­­risztiát, amelyen keresztül kapcso­latba kerülünk az Új Jézussal. Sze­retnénk megmutatni a hitet, ami megmenthet minket. Egy új remény üzenetét kívánjuk átadni, egy új vi­lágét, amely nem az erőre, hanem a szolgálatra, a segítőkészségre, a sze­retetre épül. Ezt az üzenetet és egy új Európa álmát szeretnénk útjára bocsátani Budapestről. Hogyan tudjuk bevonni a fiatalokat? - A tanúságtételen keresztül. Talán már az is jó példa, hogy minden va­sárnap elmegyünk a szentmisére, és az emberek felteszik maguknak a kérdést: miért gyűlünk össze a templomban? A vasárnap, amit megünneplünk, erős jel a világ szá­mára. Az életünk is jel: az egység, a közösség jele. Közösségre lépünk Jé­zussal az Eucharisztiában, és ennek a közösségnek van egy másik fele is: egymással is közösséget kell alkot­nunk. Krisztus teste vagyunk, egye­sülni a szentségben azt is jelenti: egyesülni egymással a közössége­inkben, a családban, a társadalom­ban. Sokszor nehéz, de ezt kell ten­nünk, előre kell haladnunk ebben. Vittore Boccardi: Ma a kereszté­nyek nem a nagyságot, a bőséget hirdetik az embereknek, mint régen. Nem úgy lépünk ki a társadalomba, hogy elfoglaljuk a nagy nyilvános te­reket, hanem úgy, hogy újfajta dina­mizmusok térnyerését segítjük elő. Ez akkor valósul meg, ha az Eucha­­risztiát evangéliumi módon ünne­peljük. Az embereknek, a fiatalok­nak azt kell megérteniük, hogy az Eucharisztia ünneplésében otthon vannak, hogy nem egy régi nyelve­zetet használunk, nem olyan jeleket, amelyeket nem értenek. Az Eucha­risztia magáról az életről szól, úgy működik, ahogyan Jézus élt, aki nem azt nézte, ki hova tartozik, hanem mindenkit befogadott, mindenkit szívesen látott. Amikor az Eucha­risztia ünneplése a befogadás köze­gévé válik mindenki számára, akkor valóban mindenki a részese lehet. Ennek az új dinamikának a kiindu­lópontjait nem a keresztények nagy összejövetelei jelentik, hanem az egyes keresztények életpéldái. Mi nem az első helyeket keressük a világban, hanem azon igyekszünk, hogy engedelmeskedjünk Jézus pa­rancsának, aki azt mondta: „Közte­tek azonban ne így legyen." Ő azt ké­ri: igyekezzetek jó embernek lenni, akiben van irgalom, aki szolgálja a testvéreit. Nagyon sok az olyan fia­tal, aki nem részesül az Eucharisztiá­­ból, de önkéntes munkát végez - már ez is egyfajta eucharisztikus felké­szülést jelent. A kongresszust azért is szervezzük, hogy amikor összegyű­lünk az Eucharisztia körül, abból mindenki megérthesse: ha nincs is benne az a hit, ami hovatartozást is jelent, ott van az a hit, ami az életben, a mindennapokban érlelődik benne. Mit jelent bevonni a szegényeket az eu­charisztikus kongresszusba? - A kongresszus keresi a lehetsé­ges válaszokat erre is, nincsenek kész megoldásaink. Minden eucha­risztikus kongresszus végén történik valamilyen szociális segítségnyújtás, például egy-egy helyen befogadó­központokat létesítettek kábítószer­­függőknek, időseknek vagy mások­nak. Kis jelek ezek, de mindenkit fi­gyelmeztetnek arra, hogy amikor megünnepeljük az Eucharisztiát, a figyelmünket azok felé kell irányíta­nunk, akik a közelünkben élnek. A jóléti társadalmakban a szegénység nemcsak nyomort jelent, hanem kapcsolati szegénységet is, ami szé­les rétegeket érint. Ha nagyobb ener­giát tudunk befektetni abba, hogy a kapcsolatokat építjük, nem pedig csak a struktúrákat, az már azt jelen­ti, hogy a szegényekre figyelünk. Mert ma a kapcsolatok számítanak a leginkább. Nem bízhatunk kizárólag a struktúrákban, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezek egyáltalán nem fontosak. Mit adhat a magyar egyház az egyete­mes Egyháznak?­­ A magyar egyház, amely a kongresszuson fogadja majd a többi egyházat, hitbéli hagyományait ad­ja, ezt a több mint ezer éves, gazdag hagyományt. Emellett pedig a saját magyarázatát a hitre; azt a tapaszta­latát, amit a háborúk és az ateista rezsim idején szerzett, majd akkor, amikor újra szabadon élhetett, is­mét teret engedve a harmonikus emberi létezésnek és annak, hogy a világ mindenkinek otthona legyen. A társadalom ugyanis mindenkié. A keresztények nem úgy lépnek a tár­sadalom elé, hogy megmondják, mit kell tennie, hanem úgy, hogy felajánlják az értékeiket, de ezeket nem kényszerítik rá senkire. El­mondjuk, szerintünk melyek az alapvető értékek, és megkérdezzük másoktól, akarnak-e egyesülni ve­lünk, hogy közösen megpróbáljuk emberibbé tenni a világot. Ezt ad­hatja a világnak Magyarország, és ezt adhatja Európa is. Thullner Zsuzsanna­Fotó: Merényi Zita Vittore Boccardi Piero Marini Találkozóra gyűltek össze a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszu­sok Pápai Tanácsának tagjai és a püspöki konferenciák nemzeti küldöttei május 8. és 11. között Budapesten. A négynapos konferenciáról május 10- én tartottak sajtótájékoztatót a budavári Hilton szállóban. A konferenciára több mint hetven országból érkeztek résztvevők a ma­gyar fővárosba. A látogatók többek között megtekintették a Budapesten rendezendő világesemény főbb helyszíneit. A sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros, prímás elmondta, hogy a részt­vevők egyebek mellett tájékoztatást kapnak a kongresszuson való rész­vétel feltételeiről, a jövő őszi esemény biztonsági körülményeiről, az uta­zási feltételekről (különös tekintettel a távoli kontinensekről érkezőkre), a szervezés eddigi szakaszáról és a kongresszus előtt tartandó tudomá­nyos konferenciáról. A tájékoztató előadásokon szó volt a regisztráció részleteiről és a szálláslehetőségekről is. Az eucharisztikus kongresszusok üzenetéről szólva Piero Marini érsek hangsúlyozta: A kereszténység a szolgálat lelkiségét ajánlja. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a magyar állam jelentős mérték­ben támogatja a kongresszus megszervezését, és számos egyházi épület helyreállítását segíti. K. L. \ \__________________________________________________________) ! Ültessünk fát Ferenc pápának! Friss hírek a csíksomlyói látogatás előkészületeiről Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban május 9-én magyar és román nyelvű sajtótájékoztatót tartott a csíksomlyói pápalátogatást előkészítő bizottság. Tudnivalók a szentmiséről Oláh Zoltán, a sajtóbizottság elnöke ismertette a liturgikus programokkal kapcsolatos új­donságokat. Ferenc pápa latin nyelven celebrálja a szentmisét a nyeregben, a válaszok és az énekek azonban magyarul hangzanak majd el. A szent­misén felhangzik a pápai him­nusz, és a végén a magyar Himnusz is. Az olvasmányokat magyarul és románul olvassák fel, a hívek könyörgésének nyelve a magyar, a román és a német lesz. Oláh Zoltán arról az örömteli hírről is beszá­molt, hogy a vatikáni liturgi­kus bizottság jóváhagyásával nem csak kivetítőn lesz követ­hető a Szentatya homíliájának fordítása (amint ez a pápai szentmiséken lenni szokott). Csíksomlyó az egyetlen hely­szín, ahol magyar és román szinkrontolmácsolás is lesz. A szervezők becslése szerint emiatt körülbelül húsz perccel tovább tart majd a szertartás. A szektorok beosztása Csont Ede, a koordinációs csoport tagja a szektorok ki­alakítását ismertette. Három színnel (fehér, sárga, piros) je­lölik a szektorokat. A fehér és a sárga jelzésűek vannak a legközelebb a Hármashalom­­oltárhoz, ezek esetében foko­zott biztonsági intézkedéseket alkalmaznak. A sárga szekto­rokban kapnak helyet az erdé­lyi hívek és a csángó magya­rok is. A kissé távolabb eső, piros jelzésű szektorokban a magyarországi hívek, vala­mint a háromszékiek foglal­nak majd helyet. A 110 ezer regisztrált személyt ezekben a szektorokban helyezik el. Ol­dalt külön piros szektorokat is kialakítottak azok számára, akik nem regisztráltak, így to­vábbi mintegy 60 ezer ember számára biztosítanak helyet a nyeregben. Belépőjegyek Bodó Márta sajtóbizottsági tag a belépőjegyekről és kiosz­tásuk módjáról beszélt. Sokak érdeklődésére elmondta, hogy eddig még senki nem kapott belépőt. Az egyénileg, illetve családtagjaikkal közösen re­gisztrálóknak május 15. és 20. között küldik ki az elektroni­kus jegyeket a regisztráció al­kalmával megadott e-mail­­címre. Bodó Márta hangsú­lyozta, figyelni kell a Spam mappát is, mert előfordulhat, hogy a levelezőrendszer ki­szűri és a kéretlen üzenetek közé helyezi ezeket a levele­ket. Az elektronikus jegykia­dásról értesítést tesznek közzé a pontifex.ro oldalon is. A nyomtatott csoportos jegyek is ugyanebben az időben ké­szülnek el, és a Gyulafehérvá­ri Főegyházmegye területén a főesperesi központokba szál­lítják ki őket. A többi egyház­megye esetében (Temesvár, Nagyvárad és Szatmár) a püs­pökségekre kerülnek a jegyek, onnan kell majd elvinniük a plébánosoknak, illetve a cso­portvezetőknek. A magyaror­szági jegyeket a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia tit­kárságára szállítják. Ajándékok Ferenc pápának Bodó Márta arról is beszá­molt, hogy a Csíki Közbirto­kosságok Szövetsége, amely a Csíki-medence közbirtokossá­gainak és erdőtársulásainak legnagyobb részét tömörítő egyesület, a 2019. évi erdősíté­si programját Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának tiszteletére ajánlja fel. Szimbo­likus ajándék lesz ez a termé­szet iránti felelősségre és a fe­lelős gazdálkodásra intő Szentatyának. A közbirtokos­ságok szövetsége idén 122 hektár területet erdősí­tett, összesen 646 ezer facsemetét ültetve el. Ferenc pápa számos megszó­lalásában, illetve a Laudato si­ kez­detű enciklikájá­­ban is hangsú­lyozta, milyen fontos „az embe­riség és környezete közötti szövetségre" nevelés. Mindazon további közbir­tokosságok, szervezetek, plé­bániák és más közösségek, il­letve egyének, amelyek/akik szeretnének hasonló felaján­lást tenni, bekapcsolódhatnak az ajándékozásba. Részlete­kért az ajandekfa@pontifex.ro e-mail-címen léphetnek kap­csolatba az illetékesekkel. A szervezők nevében Oláh Zoltán felhívást intézett a plé­bánosokhoz és a hívekhez, ar­ra kérve őket, hogy még a pá­palátogatás előtt minden ka­tolikus közösség ültessen el egy fenyőfát egyházi terüle­ten, a templom, a plébánia udvarán vagy más erre alkal­mas helyen. Tegyék ezt Fe­renc pápa teremtésvédelmi tanításának fényében. A pa­pok egy vasárnapi szentmise után egy rövid beszéddel vagy az enciklika egy-két gondolatának felolvasásával buzdítsák a faültetésre össze­gyűlt híveket, hogy legyenek kíméletesebbek a teremtett vi­lággal. A közösen elültetett fenyőfa emlékeztessen min­denkit Ferenc pápa látogatá­sára és tanítására. A szervezők szívesen fo­gadnak minden olyan kezde­ményezést, amit a közösségek ajándékként és megújulásuk jeleként szeretnének felajánla­ni Róma püspökének. Alkal­mas lehet erre például az idő­sek meglátogatása, a rászoru­ló családok megajándékozása, a szegény gyermekek felkaro­lása. Számos szép kezdemé­nyezés született már, például rajz- és verspályázatok és sok más egyéb. A szervezők vala­mennyi felajánlást számon­­tartják, és arra kérik az aján­dékozókat, hogy kezdemé­nyezéseikről készítsenek do­kumentációt, egy rövid leírást és néhány fényképet. Ezeket összegyűjtik, és eljuttatják Fe­renc pápának. A beszámoló­kat és a képeket is az ajandekfa @pontifex.ro címre várják. Önkéntesség és himnusz Péter György, a Gyulafehér­vári Caritas ágazati igazgatója a sajtótájékoztatón arról be­szélt, hogyan készül a segély­­szervezet Ferenc pápa látoga­tására. Rédai Botond sajtóbi­zottsági tag elmondása szerint már hatszáz önkéntest tobo­roztak, akiknek több helyszí­nen tartanak eligazítást. Má­jus 4-én Csíkszeredában meg­tartották a Resurrexit elneve­zésű találkozót is, amelyen az ifjúsági zenecsoportok bemu­tatták a csíksomlyói pápaláto­gatásra írt himnuszt. Forrás és fotó: Romkat.ro

Next