Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-05-23 / 21. szám

Új honlap indul pedagógusoknak a dialógus jegyében Az Erdő Péter bíboros, prímás kezdeményezésére indult 72 Tanítvány mozgalom többek közt a keresztény szak­mai körök hálózatának kiépítését tekinti küldetésének. A mozgalom keretében működő Pedagógus Műhely egy új, országos portált indít Gaudeamus címmel. A „mű­helymunkáról" és az új portálról Rubovszky Rita, a Patrona Hungáriáé Iskolaközpont igazgatója, a Pedagó­gus Műhely vezetője nyilatkozott lapunknak.­ ­ A 72 Tanítvány mozga­lom egyre bővül, egyre több lelkiségi mozgalmat, szakmai műhelyt fog össze. Ezek közé tartozik a Pedagógus Műhely is, amely nem szervezet, ha­nem civil fórum. Azzal a céllal alakítottuk meg, hogy irány­tűt, vonatkozási pontokat nyújtsunk a pedagógusoknak, egymásnak. Magyarország egyházi iskolái hagyományo­san és napjainkban is a vissza­néző újítás hallatlanul gazdag oktatási-nevelési tapasztalata­ival rendelkeznek. Fontos len­ne tanulnunk egymástól, fon­tos, hogy rácsodálkozzunk ar­ra, milyen heroikus munkát végeznek kis falvakban, tano­dákban, átvett falusi iskolák­ban vagy éppen a nagy múltú elit gimnáziumokban. Ennek az örömnek, rácsodálkozás­­nak a gyümölcse a most indu­ló Gaudeamus honlap. Ugyanakkor rendre meg­tapasztaljuk, a bőrünkön érezzük, hogy még mindig milyen sok hamis alapállítás él bennünk a neveléssel, az oktatással kapcsolatban. A szocializmus narratívája a ka­tolikus nevelést revizionista, konzervatív, gyerekellenes, kínzó, a „normálistól eltérő" jelzőkkel illette, ilyen jelen­téssel, életérzéssel töltötte meg, elhazudva annak gyer­mekközpontú és szociális vívmányait. Pedig hagyomá­nyosan a keresztény felekeze­ti oktatásnak - a protestáns­nak is - négy tartópillére van: a test, a lélek, a kegyelem és a szabadság. Ideje, hogy a keresztény oktatás végre kiszakadjon a minket gúzsba kötő narratí­­vákból, és a fenti tartópillérek­re fókuszáljon, arra, hogy ezek isteni ajándékok; a ke­resztény pedagógus számára pedig e négy pillérnek felel­nek meg az alakítandó szemé­lyiségterületek. Ezekre a pillérekre épül a Gaudeamus portál három ál­landó rovata is. A Terepen címet viselő rovat arra hivatott, hogy olvasmá­nyos módon adjon hírt min­dennapi életünkről, a tapasz­talatokról, arról a hallatlanul friss, kreatív, gyermekköz­pontú nevelésről, amely oly sok helyen zajlik. A Tájoló keretében azt sze­retnénk, hogy egy-egy esszé,­­ interjú, nemzetközi példa friss energiákat vigyen a sokszor megrekedt, világnézetileg megosztott, átpolitizált hazai oktatási narratívákba. A Párbeszéd rovat célja pedig az, hogy keresztény és nem ke­resztény elhivatott kollégákkal, oktatáskutatókkal, tudósokkal, szülőkkel a dialógus asztalánál keressük a választ szakmai éle­tünk legfontosabb kérdésére: miként legyünk jelen a tanítvá­nyaink életében, és tanítsunk úgy, hogy őket fokozatosan növelve végső soron felesleges­sé tegyük magunkat? - Az elmúlt években közéleti szinten is számos kérdés me­rült fel arról, mit és hogyan kellene oktatni, mi az iskola feladata. A Pedagógus Mű­hely is beszállna az iskolai oktatással-neveléssel kapcso­latos vitákba? - Inkább azt mondanám, beszállnánk abba a közös gon­dolkodásba, hogy milyen le­gyen a ma és a holnap embere Magyarországon. Hisszük, hogy a tanítványainknak ak­kor vagyunk jó mentorai, ha együttműködő, rugalmas em­berekké válnak, akik a meg­szerzett tudásukat adaptálni tudják. Akik nem kívülről várják az életükhöz a megol­dás kulcsát, az utasítást, a se­gítséget, hanem közösségben képesek fejlődni. Úgy gondol­juk, a keresztény nevelés alap­értéke ez.­­ A Gaudeamus portál a ka­tolikus iskolákban tanító pe­dagógusok fóruma, vagy szé­lesebb kört is bevonnának az együtt gondolkodásba? - Mivel a Pedagógus Mű­hely a Covid-járvány miatti bezártság után nyitni szeret­ne, a Gaudeamus országosan mindenki számára elérhető honlap lesz. Fontos célunk a szélesebb kör bevonása, sem­miképpen nem szeretnék azonban napi szintű állásfog­lalásokban részt venni. Szíve­sen várunk például minden megszólalást, levelet, ezeket azonban szerkeszteni fogjuk, a Gaudeamus nem csatatér lesz, hanem tényleg a dialó­gus tere. - Milyen változást remél az új honlap indulásától? - Azt, hogy a jövő évben a pedagógusok többsége (füg­getlenül attól, hogy mely in­tézményben tanít) a reggeli kávéját iszogatva gyorsan rá­kattint a Gaudeamusra, élve­zettel olvassa el a számára so­kat adó cikkeket, és közben azt érzi, nincs egyedül; rajta kívül még sokan mások is örülnek annak, hogy a mun­kájuk egyben a hobbijuk is. A legnagyobb csoda a gyer­mek. Örüljünk! Gaudeamus (igitur)­ K. L. Fotó: Merényi Zita Máriapócsi Lelkigyakorlatos és Zarándokház A mentősöket is vendégül látj­ák a kegyhelyen Május 6-án a Máriapócsi Lelkigyakorlatos és Zarándokház konyhája is felkerült arra az online térképre, ahol a mentősök is láthatják, melyek azok az éttermek, ahol vendégül látják őket. Az Országos Mentőszolgálat országos adatbázist készít a szolgálatban lévő munkatársaikat támogató vendéglátóhe­lyekről. Húsvét környékén egy ham­­burgerezőnél lefotóztak és felje­lentettek egy szolgálatban lévő mentőápolót, amiért munkaidő­ben ebédet vásárolt. A vizsgálat során kiderült, hogy nem ellátás alatt vagy helyett, hanem a kór­házból a mentőállomásra tartva álltak meg a mentősök, és mire visszaértek, riasztást is kaptak, ezért csak jóval később tudták el­fogyasztani az ebédet. Az eset után szolidaritási akció indult el, és országszerte egyre több vendéglátóipari egység feje­zi ki támogatását a mentődolgo­zók felé. Sokan kedvezményt ad­nak, mások ingyen szolgálják ki a mentősöket, akik a járvány idején (is) értünk dolgoznak. Az Országos Mentőszolgálat létrehozott egy adatbázist, hogy a szolgálatban lévő mentősök bár­mikor megnézhessék, hol esik út­ba olyan falatozó, büfé, hambur­­gerező vagy egyéb vendéglátó­­hely, ahol örömmel látják őket. Az első Hambulancia feliratú matricát éppen arra a vendéglátó­­egységre helyezték ki, ahol lefo­tózták, majd feljelentették a men­tősöket. Azóta több helyre kike­rült a jelzés - így a Máriapócsi Lelkigyakorlatos és Zarándokház konyhájának ajtajára is. Forrás és fotó: Máriapócsi Nemzeti Kegyhely Egyház 2021. május 23. Minden mozdulatában ott volt az Isten Bálint Sándor-emléknapot tartottak Szegeden Bálint Sándor-emléknapot szervezett a Szeged-Csa­­nádi Egyházmegye a szent életű néprajzkutató emlé­kére Szegeden május 10-én. A járványügyi rendelke­zéseknek eleget téve szűk létszámban imádkoztak az elhunyt tudós sírjánál, ahol Gyulay Endre nyugal­mazott püspök mondott beszédet. Beszédében kiemelte Bálint Sándor életszentségét, aláza­tos munkáját, mellyel tudományos és vallásos életében is példát adott. Személyesen is ismerve a „legszegedibb szegedit", a püspök felidézte a találkozásokat, az őszinte, mély beszélgetéseket, és úgy vélte: ő nemcsak utánajárt az Egyház dolgainak, Isten ügyeinek, hanem élte is azt. Minden mozdulatában ott volt az Isten. Hol jobbról, hol balról üldözték, ő pedig sze­rényen, de állhatatosan kitar­tott a pápák által meghirde­tett keresztényszociális világ formálásában. Példakép em­bersége, életvitele, tudása, vallásossága, amely évtize­dek után is hat." A nap során megáldották a Bálint Sándor szülőháza helyén épített társasház homlokzatán elhelyezett em­léktáblát. A programok kö­zött sor került a februárban online elindított Bálint Sán­dor Vetélkedő döntőjére is, melynek az Alsóvárosi Fe­rences Kolostor és Templom adott otthont. Szeged-Alsó­város a szent életű tudós ott­hona, szűkebb pátriája volt. Itt született és nevelkedett, itt ismerte meg a vallásos népi kultúra értékeit. A vetélkedő döntőjébe tizenhét csapat jutott be. A ver­senyben részt vevő diákok Bálint Sándor hitvalló élete, tu­dományos, pedagógiai munkássága mellett a családjához, népéhez és egyházához fűződő hűségét igyekeztek bemu­tatni. A korosztály szerinti csapatok prezentációk formájá­ban ismertették az általuk választott témákat, de kitértek a saját településükön még ismert vagy korábban élő hagyo­mányokra is. Az utolsó fordulóban versenyző csapatok ha­marosan egy szegedi élménynapon vehetnek részt, amely Isten szolgája Bálint Sándor személyéhez, egyetemi mun­kásságához, vallásos életéhez kapcsolódó helyszíneit igyekszik bemutatni. A zsűri tagjaként jelen volt Bálint Or­solya, Bálint Sándor unokája is. A halálának 41. évfordulója alkalmából szervezett em­léknap a Dóm téri Pantheonban álló szobornál koszorúzás­sal, majd ünnepi szentmisével zárult, melyet Kiss-Rigó László megyéspüspök mutatott be. A főpásztor homíliájá­­ban méltatta Bálint Sándor mély istenkapcsolatát. Napja­inkban sokan az önmegvalósítás útján keresik boldogságu­kat, addig a hitvalló tudós élete, a hűség és a szolgálat megélésében teljesedett ki. Fontos értékek határozták meg életét, mint a hit, a család, a közösség és a népe iránti sze­retet. Az emléknap több szervezet és intézmény támogatásá­val és összefogásában valósulhatott meg. A Szeged-Csaná­­di Egyházmegye mellett jelentős szervezői szerepet vállalt az Alsóvárosi Ferences Plébánia, a Karolina Általános Isko­la és Gimnázium, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, a Napsugaras Tájház és a Móra Ferenc Múzeum. Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye Fotó: Tapodi Krisztián

Next