Városok Lapja, 1906 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1906-07-15 / 1. szám
2. oldal, den lehető módon igyekezni fogunk előre segíteni. Sok ez egy lélekzetre, de, ha tekintetbe vesszük, hogy erőink fáradhatlanok, tevékenységünknek rugóját pedig az igaz ügynek ideális felfogása képezi, erős a reményünk, hogy kitűzött célunknak a kormány, a törvényhozás és a városok vezetőinek, továbbá a jobb sorsra érdemes városi tisztviselői karnak jóindulata és a városok erkölcsi és anyagi támogatása mellett megfelelhetünk! Adja Isten, hogy így legyen! A szerkesztő. A jövő zenéje. Irta: Éhen Gyula. A királyi trónbeszéd a mai „nagy minisztérium“ által teljesítendő feladatokat két lényeges pontban domborította ki. Egyik az alkotmányos rend helyreállításával a magyar állam organikus életműködésének biztosítása. Másik pedig: a parlamenti reform keretében a választói jognak a nép szélesebb rétegeire való kiterjesztése. A parlamenti reform tárgyában megalkotandó választói törvény lesz hivatva a képviselő választókerületek új beosztásáról gondoskodni. E reformnak lesz tehát egyik eminens feladata, hogy megszüntesse az 1848. óta gyökeresen megváltozott viszonyok által indokolt mindazon visszáságokat, melyek az ország városai képviseletének érdekét mellőzték, teljesen figyelmen kívül hagyták. Már maga azon körülmény, hogy a vidéki városok túlnyomó részben a kis- és nagyközségekkel kombináltan alkotnak egyegy választókerületet, kizárja a speciális városi érdekek őszinte képviseletének lehetőségét. Mert hisz a par excellence agrikultur Magyarország földbirtokos lakosságának közgazdasági érdekei —a közfelfogás szerint — szöges ellentétben állanak a városok ipari és kereskedelmi érdekeivel; tehát ezen ellentétes érdekek ugyanazon politikai tényező által együttesen nem képviselhetők. Egyrészről tehát ezen szempont, különösen pedig annak tudata, hogy a városok, és mint az intellektuális élet fókusai, lakosságuk számarányánál fogva is önálló választókerületté alakításra minősültek, teszi elkerülhetetlenné, hogy a városok egy vagy több országgyűlési képviselő választására hivatott külön választókerületekké alakíttassanak. Azon pillanatban tehát, midőn az igazság és célszerűség elvei szerint megállapítandó új választókerületek beosztása alapján Magyarország 132 városa közel 170 képviselőt küld majd a parlamentbe, lényegesen átalakul a törvényhozó testület gondolkodásában, felfogásában és törekvéseiben. Ez elkerülhetetlen reform életbe léptével a városok ügyének hathatós támogatása mellett, hivatott szószólókra talál a kis és nagyipar érdeke , és ezekkel kapcsolatosan a munkásügy, eddigelé — úgyszólván — mostoha gyermeke volt a parlament gondoskodásának. Egy szóval, a most jelzett irányban és szellemben megalkotandó új választási törvény lesz az első modern jogalkotás, mely a városok individuális jellegét kidomborítván, kiindulási pontját képezi a külön városi törvény megalkotásának és mindazon intézményes reformoknak melyek az ország városait hivatásuk színvonalára emelik , és a hozzájuk fűzött feladatok megvalósítására erőteljesekké alakítják. A külön városi törvény az intellektuális és anyagi erők méretei szerint meghatározván a városok típusait, kötelezőleg mondja ki a városok közegészségének modern alapon és intézményekben megvalósítandó szanálását. Gondoskodjék továbbá a városok kulturális és közgazdasági életének erőteljes fejlesztéséről , és a magyar nemzeti nyelv szuverén jogának a népoktatás terén kötelező érvényesüléséről. E nagyjelentőségű hármas cél fokozatos fejlesztését és megvalósítását a kibővített helyi önkormányzat eminens feladatai közé sorolván, egyben gondoskodjék a törvény arról is, hogy a városok vagyonkezelésében racionábilis rendszer inauguráltassék , és hogy az állam helyett és annak javára teljesített funkciókért a városok igazságos mérték szerint rekompenzáltassanak. A törvény szabta kötelességek teljesítésének lehetőségéhez, jelentős anyagi támogatás mellett a törvény a városi tisztviselők és alkalmazottak javadalmazásának egységes alapon való rendezéséhez megfelelő módot és alkalmat szolgáltatván, ezzel kapcsolatosan megteremtendő lesz a tisztviselők szolgálati pragmatikája és azok nyugdíjigényét biztosító jogalkotás is. Markáns vonásokban megrajzolt képe ez az egyéni értékük is jelentőségük színvonalára emelkedett magyar városoknak. Természetszerűen, a helyi önkormányzat vezetőitől és irányítóitól, valamint az autonóm testületek helyes értékétől, energiájától és önfeláldozó buzgalmától függvén, hogy mely város, minő arányokban tesz eleget a törvény által reábízott nagy feladatoknak ! Hazánk és nemzetünk jövendő sorsának kialakulása szorosan egybefügg a magyar városok fejlődésének lényegével. Ha városaink a józan takarékosság elvét helyesen és célszerűen kapcsolják egybe a modern fejlődés igényelte közegészségi, kulturális és közgazdasági intézmények létesítésének fontos érdekével, akkor múlhatatlanul valóra kell válnia azon sokszor hangoztatott tételünknek, mely szerint: a kulturállam létének és fenállásának legszilárdabb oszlopai — a városok viselőtestület ; nem azért, mintha az önkormányzat legfőbb ismérve a kollégiális összeállítás volna, hanem mert a községi törvény 32. szakasza szerint a község az önkormányzat jogát a képviselőtestület által gyakorolja. Az általános fejlődéssel kapcsolatban emelkedik azon jog gyakorlásának nagy jelentősége, amelytől a helység haladása, gazdasági fellendülése, avagy a visszaesés, a tengődés egyformán függenek. Különösen nagy befolyást gyakorol, helyesebben lépten-nyomon érezteti hatását a képviselőtestület a nagyobb városokban; közegészségügyi, köztisztasági intézmények, mint vízvezeték létesítése, csatornázás, háziszeméttakarítás, utcatisztítás, kulturális alkotások léte vagy nem léte legelső sorban tőle függ s akarata ellenére felsőbb fórum által reá nem diktálható. Az ilyen erősebb fejlődésű s népesedő városoknak úgy jelenére, mint jövőjére nézve sokszor hathat fellenditőleg a képviselőtestület elhatározása és sokszor megsínylik képviselőik rövidlátását és maradiságát. A községi törvény idevágó szakaszai nem felelnek meg a tényleges viszonyok követelményeinek s ezen része is támogatja azok érvelését, akik azt tartják, hogy ez a törvény sohasem volt céljának megfelelő, jelenleg pedig tenni kell vele valamit, mert megbízhatatlan szabályozója a községek önkormányzati közigazgatásának és kerékkötője a rendezett tanácsú városok célszerű, modern, gyors igazgatásának. A községi törvény 32. szakaszában kimondja, hogy a képviselők számát a népesség szabályozza és minden 100 lélek után egy képviselőt számít. Minthogy pedig ez a rendelkezés pár száz főből álló kis községre s 30.000 lakosságú r. t. városra egyformán kiterjed, az abszurditás kikerülése végett a minimumot és a maximumot meg kellett állapítani. Ezen megállapítás a községre nézve megfelelő; ellenben a r.t. városokat illetőleg túl magas, amennyiben 200 tag a maximum, ami egy, havonta legalább is egyszer összehívandó testületnél nagyon sok s a testület tagjai általános többségükben— a tisztviselőválasztások kivételével — a legritkábban gyűlnek össze s amint a tapasztalatok mutatják, az ily soktagú képviselőtestület a legalkalmasabb befolyásos érdekkörök (klikkek) képződésére, amelyek a maguk 50—60 szavazatával a 200 ember nevében gyakorolják az önkormányzatot. Összehasonlítás kedvéért álljon itt egy pár statisztikai adat: A porosz királyság 6 keleti tartományában a városi képviselők száma 2500 lakosúnál kisebb városban 12 , és csak 90—120 ezer főt számláló városban 60, míg 120.000-en felül minden 50.000 után 6-tal emelkedik. Prágában a városi képviselők száma 90, Bécsben 120. A hesseni nagyhercegség városaiban 3000—4000 lélekig 12, 4000—10.000-ig 15, 10.000-től 20.000-ig 18, 20.001—30.000-ig 30, 30.001—60.000-ig 36 és 60.000-en felül álló, 42 tagból áll a képviselőtestület. Egyes német államok törvényhozása, mint p. o. Szászország, a minimum megjelölése mellett a városok szabályrendeleti jogkörébe utalja a szám megállapítását. A r. t. városi képviselők 200-ban megállapított maximális száma tehát a közigaz- Városok érdeke. VÁROSOK LAPJA. A községi törvény a képviselőtestületről. Irta : dr. Nagy Ferenc, Miskolc város főjegyzője. Kétségtelen tény az, hogy a helyhatósági önkormányzat leglényegesebb szerve a kép 1906. július 15.