Városok Lapja, 1928 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

1928. január 1. VÁROSOK LAPJA tudomást veendenek, üdvözletünket a mindenek Megváltójában. Akarjuk, hogy jelen levelünk rendjén mindenkinek tudomására jusson, hogy megjelenvén előttünk a mi hű soproni polgáraink, bennünket alázatosan esedezve arra kértek, hogy mi őket abban a szabadságukban, amelyet nekik a mi igen szeretett őseink, nagy­atyánk Béla és atyánk István, Magyarországnak boldog emlékezetű fenkölt királyai adtak, királyi nagylelkűséggel megtartani méltóz­­tassunk. Mi tehát az ő méltányos kéréseiknek a köteles kegyes­séggel engedve, és figyelembe véve ugyanazon polgárok kipróbált hűségét és hűséges szolgálatát, amit nekünk a mi soproni várunk megtartásában és a csehek királya, országunk főellensége elleni minden más dologban, — aki a mi gyermekkorunk idején nem átallotta, hogy országunkban sok pusztítást és nagy rablást vitessen végbe és sok várunkat erőszakkal és ravaszsággal hatalmába ejtette, — fáradhatatlanul megmutattak, és nehéz szükségtől kényszerítve fiaikat a cseh királynak kezesekül átadván, a nekünk tartozó hűség által indíttatva, fiaiknak nem kegyelmezve, a mon­dott várunkat — fiaik az említett cseh királynál maradván — nekünk sértetlenül és kockázatunk nélkül átadták, — megígértük és megígérjük nekik, hogy mi őket, a mi polgárainkat ugyanabban a szabadságban sérthetetlenü­l meg fogjuk tartani, amelyet nagy­atyánk Béla úr és atyánk István, a magyarok fenkölt királyai kiváltságlevél erejével nekik megadtak és rendeltek. Ezenkívül akarjuk, hogy ugyanezen polgárok minden bárónk és különösen a mindenkori soproni ispánok hatósága, hatalma és bírósága alól teljesen mentesek és kivéve legyenek. Úgy, hogy minden ügyben, amely közöttük felmerül, úgy a nagyobbakban, mint a kisebbekben, így a vérontás vagy emberölés esetében is, az ő mindenkori bírájuk, akit ugyanazon polgárok Szent-György ünnepén közösen fognak választani, ítéljen és döntsön, a fehérvári várnép és az országunkban lakó többi vendégnép szokása szerint. Ha pedig az a bíró az igazság szolgáltatásában hanyag lenne, ne a vádlott, hanem a bíró idéz­tessék a mi jelenlétünk elé, és mi személyesen fogunk ítélni ügyeik­ben. Továbbá, mikor országunk állapotának rendbehozatala cél­jából Rudolf úrhoz, a rómaiak királyához utaztunk és más dolgaink közben magát, a mi várunkat, Sopront meglátogattuk, tapasztalván a falak régi romlását és a töréseket ugyanabban a Sopron várunkban, azoknak a töréseknek a helyreállítására ugyanazon polgároknak engedélyeztük és megadtuk a terménytized huszadát, amelyet úgy adunk birtoklásra, hogy az a tisztelendő atya, a győri püspök, sopron megyei tizedéből évente felveendő úgy, hogy ugyanezek a polgárok ezt a tizedek huszadát királyi bőkezűségből örökre leír­hassák a mi várunk karbantartása céljából, amint fent mondottuk. Ehhez még akarjuk, hogy a fertői vám felét, amelyet nagyatyánk Béla és atyánk István, Magyarország fenkölt királyai az ugyanazon várban levő tornyok helyreállítására és karbantartására ugyanazon polgároknak megadtak, ugyancsak békésen és bizton megkap­hassák. Továbbá megadtuk ugyanazon polgároknak, hogy bárki abban a várunkban tornyot építtetett, vagy mint újat építeni akarna, azt tőlük a királyi kézen kívül senki más el ne vehesse. Erősen akarjuk, hogy ha bárki azon polgárok közül földet vagy szülőt vesz a nemesektől vagy más kívüllakóktól, azt a soproni polgárok szabadsága szerint birtokolhassa és bírhassa , és bármely szőlő után, amely a nemesek földjén fekszik, csakis 63 bécsi dénár fizettessék, az ő régi szabadságuk szerint. Továbbá akarjuk, hogy ha valami nemes, vagy bármely szabad állapotú ember a mi soproni várunkba akarna költözni, szabadon jöhessen és biztonsággal lak­hasson, és a nemesek birtokaikat az említett polgárok szabadságával megtarthassák ; és ha valaki abból a várból újra ki akarna költözni, épületei eladása és a köteles terrárium megfizetése után minden vagyona megtartásával újra kiköltözhessen onnan. Továbbá adtunk nekik szabad és minden vám nélküli vásárt, amely minden héten kedden tartandó , úgy hogy a mindenkori soproni ispánok azon a napon sem az országunkbeli kívülállóktól, sem a polgároktól vámot ne szedjenek vagy követeljenek ; az országon kívülről jövő kereskedőktől pedig a szokott vám szedessék. Továbbá akarjuk, hogy ugyanazon polgárok minden mérő gabona után 12 bécsi dénárt tartozzanak fizetni régi szokásuk szerint; a bor­tized pedig a jóváhagyott szokás szerint a tizedszedők által a szüret idején mustban szedessék, vagy a bor­ tized helyett a dénárok úgy fizet­tessenek, amint a szüret idején a présnél a mustnak ára van. Mindehhez udvarnokaink földjét, amely az említett soproni pol­gárok területén, földjeik mellett fekszik, amelyet egykor nagy­atyánk Béla és atyánk István, Magyarország fenséges királyai nekik adtak, ezeknek a polgároknak békés birtoklásra meghagyjuk az előbb említett királyok okleveleinek tartalma szerint. Továbbá a mondott soproni várunk jobb karba helyezésén a köteles figye­lemmel őrködni kívánván és megfontolván ugyanazon polgárok kárát, amelyet megszállásunk után szenvedtek, a mi lővérfalusi ijjászainkat, kiknek felét nagyatyánk Béla király és atyánk István maguknak a polgároknak a számába és szaporítására áthelyezték, a másik felükkel és földjükkel együtt a vár megtartására és az említett polgárok gyarapítására rendeltük, akarván, hogy ezek az íjjászok mindenben ugyanazon szabadságnak örvendjenek, amellyel élni a soproni polgárok szerencsések, amint ez az ezen célból kiállí­tott másik kiváltságlevelünkben bővebben foglaltatik. Hogy tehát ennek a szabadságnak rendje ás­ azok az adományok, amelyeket a mi őseink, a fenkölt királyok adtak és azután mi is megerősítet­tünk, örökös érvénnyel ragyogjanak, és soha se lehessen azokat kétségbevonva visszavonni, megadtuk a polgároknak jelen leve­lünket, kettős pecsétünk erejével megerősítvén. Kell a tisztelendő Tamás mesternek, választott fehérvári prépostnak, szeretett hívünk­nek kezeiből. Az úrnak 1277. esztendejében, királyságunknak pedig hatodik évében. A városok forgalmának egységes szabályozása. Az autóközlekedés rohamos fejlődése szükségessé teszi a városok közlekedésének egységes szabályozását. A svájci városok szövetsége ez ügyben bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy a forgalomnak a svájci városokban való egyöntetű szabályo­zására nézve tervezetet dolgozzon ki. A bizottság Schulthess Gusztáv dr., a svájci városi szövetség titkárának elnöklete alatt 9 ülést tartott és részletesen kidolgozta a kívánt tervezetet, amelyet azután a Városok Nemzetközi Szövetsége múlt évi július hó 16— 18-áig Bernben tartott közgyűlésén (amint azt már múlt évi 17- ik számunkban jelentettük) egyhangúan elfogadott. A szövet­ség egyúttal megkereste a Népszövetség városközlekedési bizott­ságát, hogy a nemzetközi közlekedés szabályozásában tevékenyen részt vegyen. Figyelemmel arra, hogy újabban hazánkban is aktuálissá vált a közlekedés egységes szabályozása, nem tartjuk érdektelen­nek a svájci tervezet kivonatos ismertetését. A tervezet szerint járóművek alatt értendők mindazok a közlekedési eszközök, amelyeknek közlekedése nincs sínekhez kötve, figyelem nélkül arra, hogy emberi, állati vagy mechanikai erő szolgál azok mozgatására. Biztonsági vonalak (Sicherheits­linien) alatt értendők azok a vonalak, amelyek az út hosszában a közlekedés szabályozására szolgálnak. Védővonalak (Schutzlinien) az úttengellyel ferde szöget, vagy derékszöget zárnak be. Ezek képezik a védő- vagy mentősávok( Schutzwege) határvonalait. A forgalmi utak védővonalainak és biztonsági vonalainak megjelölésére még nincs általános elfogadott szabály. Egyrészt fémszalagokat ajánlanak az aszfaltban, amelyeket a kocsiforgalom kifényesítene és állandóan szembetűnővé tenne, másrészt világos­színű burkolókövekről beszélnek, amelyek kitűnnének a sötét burkolatból. A bizottság az illetékes útépítő szakemberek véle­ményét fogja kikérni. Ahol a villamos megállóknál nincs járda, ajánlatos védő­szigeteket alkalmazni. Szükséges azonban, hogy ezeknek a szige­teknek végleges helyét a forgalmi rendőrséggel egyetértésben és a gyakorlati eredményeknek megfelelően jelöljék ki. Ajánlatos ezért előbb fából készült ideiglenes szigeteket használni, míg a gyakorlat meg nem mutatja a legjobb helyet. A védőszigetnél első követelmény, hogy erős ködben, hóesésben és éjjel is látható legyen. Meg lehet korláttal is jelölni azokat, de ennek nem szabad lerontania a tér áttekinthetőségét. Éppen ezért nem tanácsos azokon jegykiadóbódékat, újságkioszkokat stb. felállítani. Nagy körültekintést igényel a forgalmi rendőrök állomás­helyének kitűzése. A forgalmi rendőrök helyét markírozni kell. A poszt magasítása nem ajánlatos azokban az esetekben, amikor az utcai forgalom a nap bizonyos szakaiban egészen csekély, mert hiszen ilyenkor a magasított állás akadályt képez, továbbá azokban az esetekben, amikor a rendőrnek gyakran kell változtatnia állomáshelyét. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a for­galmi rendőr éjszaka jó megvilágításban álljon. Az autóforgalom növekedésével együtt jár annak szükége, hogy bizonyos utcákban csak meghatározott irányban lehessen hajtani. Az ilyen utcák bejáratát meg kell jelölni. A jelzőtáblákat legalkalmasabb vagy a védőszigeten felállított oszlopra szerelni, vagy pedig az utca felett keresztülhúzott sodronyra függeszteni. A házfalra való illesztés azért nem szerencsés, mert reklámtáblának nézik s nem veszik pontosan szemügyre. A tervezet szabályozza a rendőrközegek intézkedési hatás­körét s megállapítja, hogy amennyiben annak szükségessége fenn­forog, a rendőrség egyes utcákban és tereken elrendelheti az egy­irányú forgalmat stb. • A tervezet részletesen körülírja, hogy a járművek vezetőinek mi mindent kell tudni. Tilalmi táblákkal megjelölt utcákba a járó­művek egyáltalában nem, vagy pedig csak ott engedélyezett járó­művek közlekedhetnek. A tilalmi táblákra vonatkozólag a tervezet függeléket tartalmaz. Ez a függelék feltünteti a járóművezetők és a rendőrök kérintéseit, továbbá a tilalmi táblák különböző nemeit. A behajtás tilalmát vörös tárcsa mutatja, középen széles fehér csík­kal. Kerékpáros tilalmat vörös tárcsára fehér festékkel festett kerékpáros tünteti fel. Bérkocsi- vagy autótaxiállomást kék tár­csára festett , mutatja. A sebesség csökkentését kék tárcsával jelzik. Az egyirányú forgalmat kék tárcsára festett nyíl jelzi, míg tereken a körforgalmat csigaalakú nyíl tünteti fel. A tervezet kimondja, hogy útkeresztezéseknél, görbületekben s mindenütt .

Next