Városok Lapja, 1928 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
1928. január 1. VÁROSOK LAPJA tudomást veendenek, üdvözletünket a mindenek Megváltójában. Akarjuk, hogy jelen levelünk rendjén mindenkinek tudomására jusson, hogy megjelenvén előttünk a mi hű soproni polgáraink, bennünket alázatosan esedezve arra kértek, hogy mi őket abban a szabadságukban, amelyet nekik a mi igen szeretett őseink, nagyatyánk Béla és atyánk István, Magyarországnak boldog emlékezetű fenkölt királyai adtak, királyi nagylelkűséggel megtartani méltóztassunk. Mi tehát az ő méltányos kéréseiknek a köteles kegyességgel engedve, és figyelembe véve ugyanazon polgárok kipróbált hűségét és hűséges szolgálatát, amit nekünk a mi soproni várunk megtartásában és a csehek királya, országunk főellensége elleni minden más dologban, — aki a mi gyermekkorunk idején nem átallotta, hogy országunkban sok pusztítást és nagy rablást vitessen végbe és sok várunkat erőszakkal és ravaszsággal hatalmába ejtette, — fáradhatatlanul megmutattak, és nehéz szükségtől kényszerítve fiaikat a cseh királynak kezesekül átadván, a nekünk tartozó hűség által indíttatva, fiaiknak nem kegyelmezve, a mondott várunkat — fiaik az említett cseh királynál maradván — nekünk sértetlenül és kockázatunk nélkül átadták, — megígértük és megígérjük nekik, hogy mi őket, a mi polgárainkat ugyanabban a szabadságban sérthetetlenül meg fogjuk tartani, amelyet nagyatyánk Béla úr és atyánk István, a magyarok fenkölt királyai kiváltságlevél erejével nekik megadtak és rendeltek. Ezenkívül akarjuk, hogy ugyanezen polgárok minden bárónk és különösen a mindenkori soproni ispánok hatósága, hatalma és bírósága alól teljesen mentesek és kivéve legyenek. Úgy, hogy minden ügyben, amely közöttük felmerül, úgy a nagyobbakban, mint a kisebbekben, így a vérontás vagy emberölés esetében is, az ő mindenkori bírájuk, akit ugyanazon polgárok Szent-György ünnepén közösen fognak választani, ítéljen és döntsön, a fehérvári várnép és az országunkban lakó többi vendégnép szokása szerint. Ha pedig az a bíró az igazság szolgáltatásában hanyag lenne, ne a vádlott, hanem a bíró idéztessék a mi jelenlétünk elé, és mi személyesen fogunk ítélni ügyeikben. Továbbá, mikor országunk állapotának rendbehozatala céljából Rudolf úrhoz, a rómaiak királyához utaztunk és más dolgaink közben magát, a mi várunkat, Sopront meglátogattuk, tapasztalván a falak régi romlását és a töréseket ugyanabban a Sopron várunkban, azoknak a töréseknek a helyreállítására ugyanazon polgároknak engedélyeztük és megadtuk a terménytized huszadát, amelyet úgy adunk birtoklásra, hogy az a tisztelendő atya, a győri püspök, sopron megyei tizedéből évente felveendő úgy, hogy ugyanezek a polgárok ezt a tizedek huszadát királyi bőkezűségből örökre leírhassák a mi várunk karbantartása céljából, amint fent mondottuk. Ehhez még akarjuk, hogy a fertői vám felét, amelyet nagyatyánk Béla és atyánk István, Magyarország fenkölt királyai az ugyanazon várban levő tornyok helyreállítására és karbantartására ugyanazon polgároknak megadtak, ugyancsak békésen és bizton megkaphassák. Továbbá megadtuk ugyanazon polgároknak, hogy bárki abban a várunkban tornyot építtetett, vagy mint újat építeni akarna, azt tőlük a királyi kézen kívül senki más el ne vehesse. Erősen akarjuk, hogy ha bárki azon polgárok közül földet vagy szülőt vesz a nemesektől vagy más kívüllakóktól, azt a soproni polgárok szabadsága szerint birtokolhassa és bírhassa , és bármely szőlő után, amely a nemesek földjén fekszik, csakis 63 bécsi dénár fizettessék, az ő régi szabadságuk szerint. Továbbá akarjuk, hogy ha valami nemes, vagy bármely szabad állapotú ember a mi soproni várunkba akarna költözni, szabadon jöhessen és biztonsággal lakhasson, és a nemesek birtokaikat az említett polgárok szabadságával megtarthassák ; és ha valaki abból a várból újra ki akarna költözni, épületei eladása és a köteles terrárium megfizetése után minden vagyona megtartásával újra kiköltözhessen onnan. Továbbá adtunk nekik szabad és minden vám nélküli vásárt, amely minden héten kedden tartandó , úgy hogy a mindenkori soproni ispánok azon a napon sem az országunkbeli kívülállóktól, sem a polgároktól vámot ne szedjenek vagy követeljenek ; az országon kívülről jövő kereskedőktől pedig a szokott vám szedessék. Továbbá akarjuk, hogy ugyanazon polgárok minden mérő gabona után 12 bécsi dénárt tartozzanak fizetni régi szokásuk szerint; a bortized pedig a jóváhagyott szokás szerint a tizedszedők által a szüret idején mustban szedessék, vagy a bor tized helyett a dénárok úgy fizettessenek, amint a szüret idején a présnél a mustnak ára van. Mindehhez udvarnokaink földjét, amely az említett soproni polgárok területén, földjeik mellett fekszik, amelyet egykor nagyatyánk Béla és atyánk István, Magyarország fenséges királyai nekik adtak, ezeknek a polgároknak békés birtoklásra meghagyjuk az előbb említett királyok okleveleinek tartalma szerint. Továbbá a mondott soproni várunk jobb karba helyezésén a köteles figyelemmel őrködni kívánván és megfontolván ugyanazon polgárok kárát, amelyet megszállásunk után szenvedtek, a mi lővérfalusi ijjászainkat, kiknek felét nagyatyánk Béla király és atyánk István maguknak a polgároknak a számába és szaporítására áthelyezték, a másik felükkel és földjükkel együtt a vár megtartására és az említett polgárok gyarapítására rendeltük, akarván, hogy ezek az íjjászok mindenben ugyanazon szabadságnak örvendjenek, amellyel élni a soproni polgárok szerencsések, amint ez az ezen célból kiállított másik kiváltságlevelünkben bővebben foglaltatik. Hogy tehát ennek a szabadságnak rendje ás azok az adományok, amelyeket a mi őseink, a fenkölt királyok adtak és azután mi is megerősítettünk, örökös érvénnyel ragyogjanak, és soha se lehessen azokat kétségbevonva visszavonni, megadtuk a polgároknak jelen levelünket, kettős pecsétünk erejével megerősítvén. Kell a tisztelendő Tamás mesternek, választott fehérvári prépostnak, szeretett hívünknek kezeiből. Az úrnak 1277. esztendejében, királyságunknak pedig hatodik évében. A városok forgalmának egységes szabályozása. Az autóközlekedés rohamos fejlődése szükségessé teszi a városok közlekedésének egységes szabályozását. A svájci városok szövetsége ez ügyben bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy a forgalomnak a svájci városokban való egyöntetű szabályozására nézve tervezetet dolgozzon ki. A bizottság Schulthess Gusztáv dr., a svájci városi szövetség titkárának elnöklete alatt 9 ülést tartott és részletesen kidolgozta a kívánt tervezetet, amelyet azután a Városok Nemzetközi Szövetsége múlt évi július hó 16— 18-áig Bernben tartott közgyűlésén (amint azt már múlt évi 17- ik számunkban jelentettük) egyhangúan elfogadott. A szövetség egyúttal megkereste a Népszövetség városközlekedési bizottságát, hogy a nemzetközi közlekedés szabályozásában tevékenyen részt vegyen. Figyelemmel arra, hogy újabban hazánkban is aktuálissá vált a közlekedés egységes szabályozása, nem tartjuk érdektelennek a svájci tervezet kivonatos ismertetését. A tervezet szerint járóművek alatt értendők mindazok a közlekedési eszközök, amelyeknek közlekedése nincs sínekhez kötve, figyelem nélkül arra, hogy emberi, állati vagy mechanikai erő szolgál azok mozgatására. Biztonsági vonalak (Sicherheitslinien) alatt értendők azok a vonalak, amelyek az út hosszában a közlekedés szabályozására szolgálnak. Védővonalak (Schutzlinien) az úttengellyel ferde szöget, vagy derékszöget zárnak be. Ezek képezik a védő- vagy mentősávok( Schutzwege) határvonalait. A forgalmi utak védővonalainak és biztonsági vonalainak megjelölésére még nincs általános elfogadott szabály. Egyrészt fémszalagokat ajánlanak az aszfaltban, amelyeket a kocsiforgalom kifényesítene és állandóan szembetűnővé tenne, másrészt világosszínű burkolókövekről beszélnek, amelyek kitűnnének a sötét burkolatból. A bizottság az illetékes útépítő szakemberek véleményét fogja kikérni. Ahol a villamos megállóknál nincs járda, ajánlatos védőszigeteket alkalmazni. Szükséges azonban, hogy ezeknek a szigeteknek végleges helyét a forgalmi rendőrséggel egyetértésben és a gyakorlati eredményeknek megfelelően jelöljék ki. Ajánlatos ezért előbb fából készült ideiglenes szigeteket használni, míg a gyakorlat meg nem mutatja a legjobb helyet. A védőszigetnél első követelmény, hogy erős ködben, hóesésben és éjjel is látható legyen. Meg lehet korláttal is jelölni azokat, de ennek nem szabad lerontania a tér áttekinthetőségét. Éppen ezért nem tanácsos azokon jegykiadóbódékat, újságkioszkokat stb. felállítani. Nagy körültekintést igényel a forgalmi rendőrök állomáshelyének kitűzése. A forgalmi rendőrök helyét markírozni kell. A poszt magasítása nem ajánlatos azokban az esetekben, amikor az utcai forgalom a nap bizonyos szakaiban egészen csekély, mert hiszen ilyenkor a magasított állás akadályt képez, továbbá azokban az esetekben, amikor a rendőrnek gyakran kell változtatnia állomáshelyét. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a forgalmi rendőr éjszaka jó megvilágításban álljon. Az autóforgalom növekedésével együtt jár annak szükége, hogy bizonyos utcákban csak meghatározott irányban lehessen hajtani. Az ilyen utcák bejáratát meg kell jelölni. A jelzőtáblákat legalkalmasabb vagy a védőszigeten felállított oszlopra szerelni, vagy pedig az utca felett keresztülhúzott sodronyra függeszteni. A házfalra való illesztés azért nem szerencsés, mert reklámtáblának nézik s nem veszik pontosan szemügyre. A tervezet szabályozza a rendőrközegek intézkedési hatáskörét s megállapítja, hogy amennyiben annak szükségessége fennforog, a rendőrség egyes utcákban és tereken elrendelheti az egyirányú forgalmat stb. • A tervezet részletesen körülírja, hogy a járművek vezetőinek mi mindent kell tudni. Tilalmi táblákkal megjelölt utcákba a járóművek egyáltalában nem, vagy pedig csak ott engedélyezett járóművek közlekedhetnek. A tilalmi táblákra vonatkozólag a tervezet függeléket tartalmaz. Ez a függelék feltünteti a járóművezetők és a rendőrök kérintéseit, továbbá a tilalmi táblák különböző nemeit. A behajtás tilalmát vörös tárcsa mutatja, középen széles fehér csíkkal. Kerékpáros tilalmat vörös tárcsára fehér festékkel festett kerékpáros tünteti fel. Bérkocsi- vagy autótaxiállomást kék tárcsára festett , mutatja. A sebesség csökkentését kék tárcsával jelzik. Az egyirányú forgalmat kék tárcsára festett nyíl jelzi, míg tereken a körforgalmat csigaalakú nyíl tünteti fel. A tervezet kimondja, hogy útkeresztezéseknél, görbületekben s mindenütt .