Városok Lapja, 1930 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-01 / 1-2. szám

2 Városok Lapja 1930. január 1. Mindent elkövetünk, hogy a városi törvény mielőbb megalkottassék, amelyben az egészséges fejlődéshez szükséges függetlenség s az önkormányzati jog kiterjesztése biztosítandó s a városi tisztviselők jog- és szolgálati viszonya felfelé úgy, mint lefelé pragmatikusan szabályozandó. Hogy pedig a városok érdekei a törvényhozásban is nagyobb megbecsülésben és támogatásban részesít­­tessenek, oda törekszünk, hogy a választókerületek beosztásánál a fejlettebb városok önálló választókerületek legyenek, a kisebbeknek pedig a hozzájuk csatolt községekkel szemben az országgyűlési képviselők megválasztásá­nál a döntő szerep biztosíttassák. Követeljük, hogy a főispánok ne csak a vármegyék tisztikarából és birtokosai közül, de a városok tiszti­karából s a városok vezető férfiai közül is neveztessenek ki. Ugyancsak követeljük, hogy a belügyminisz­tériumba s a közigazgatási bírósághoz a városi tisztviselők legjobbjainak a bejuttatását biztosítsák s már ennek akadálytalan keresztülvihetése végett is a nyugdíjviszonosság az összes városok tisztviselőire mielőbb kiterjesztendő.« Lapunk egész fennállása alatt hű maradt azokhoz az eszmékhez, amelyek forrongása között fogantatott s éppen ezért ennek a közös kapcsolatnak a szálai az évek múltával csak elszakíthatatlanabbá teszik azt a viszonyt, mely lapunkat a magyar városokhoz fűzi. Ez a 25 év, amelyre visszatekinthetünk, a városfejlesztés oly ered­ményeit tárja szemünk elé, amely példátlan a városok történetében. (Hátha még ebből a 25 évből tíz évet a háború s az ezt követő forradalmak és szanálás nem vontak volna el az alkotó munkától!) Örömmel és büszkeséggel állít­hatjuk, hogy ebben az eredményben lapunknak nem csekély része van. Hogy csak többet ne említsünk, kitartóan agitáltunk a városok szervezkedése mellett. Eredmény: a Városok Kongresszusában való tömörülés. Sürgettük a városok kárpótlását az állami közigazgatás ellátásáért. Eredmény : a háború előtt az évi 8 millió korona államsegély, utóbb pedig ennek elmaradása, — illetve a rendőrség államosítása után —, a kereseti adó és fogyasztási adó stb. átengedése a városoknak. Harcoltunk a városi tisztviselők anyagi és erkölcsi helyzetének a javításáért. Eredmény: a városi tisztviselőknek az államiakkal egyenlő illetményekkel való ellátása; a nyugdíj­ügy rendezése; a nyugdíjviszonosság; az elméleti és gyakorlati képesítés emelése, továbbá az életfogytig szóló választás stb. stb. Míg a városok és a városi tisztviselők érdekeinek a szolgálatában odaadóan agitáltunk, amellett a város­­fejlesztést és a városigazgatást különösen gyakorlati téren igyekeztünk szolgálni. A Városok Lapja nem arra való, hogy hosszabb tanulmányokat közöljön, hanem, hogy a városokban folyó városfejlesztési mozzanatoknak hű krónikása legyen s a legaktuálisabb dolgokról szakcikkek keretében tájékoztasson, bíráljon és irányítson. Arra törekedtünk, hogy lapunk összekötőkapocs legyen a városok között, feltárván lapunk hasábjain a városok bajait, kívánságait és szükségleteit. A városfejlesztés és városigazgatás terén bevált intézmények és alkotások ismerteté­sével mintát nyújtottunk, hogy abból a többi városok is okulhassanak. A Városok Lapja minden irányban teljesen független. Nem keresett titkos támogatást, hogy ezért fel­áldozza politikai függetlenségét. Nem adta oda magát semmiféle politikai pártnak, hanem bátor szókimondásával, tárgyilagos bírálatával igyekezett a városok javát szolgálni. Minden szaklap olyan, mint amilyen az az olvasótábor, az a társadalmi réteg, az az érdekeltség, amelyből a lap anyagilag és szellemileg táplálkozik. Szerény eszközökkel, szerény eredmény produkálható. Mi rajta vagyunk, hogy mindig jobbat és jobbat adjunk. Hogy azonban az eddigi programmunk keretében ezután még fokozottabb eredménnyel munkálkodhassunk, ezután még kevésbé nélkülözhetjük a magyar várospolitikusok s a városi tiszt­viselők szellemi támogatását. Mert nemcsak anyagilag kell támogatni egy lapot, hanem szellemileg is. Ha azok a kitűnő munkaerők, akik a városok tisztviselői karaiban működnek, az egyes városigazgatási és városfejlesztési kérdésekben nagybecsű tapasztalataikról, tanulmányaik eredményéről, vagy az egyes kérdésekben kikristályosodott nézeteikről lapunkat minél gyakrabban felkeresik cikkeikkel, úgy jelentékenyen s az eddiginél fokozottabb mértékben közreműködhetnénk oly célból, hogy a városok életében tapasztalatilag legjobb, leg­célszerűbb eljárás és mód az összes hazai városok közkincsévé legyen. Amikor lapunk fennállásának 25. évfordulóján így végigsiklunk eddigi munkálkodásunkon, a városok iránt táplált szeretetünk megerősít bennünket ama reménykedésünkben, hogy a városok odaadó támogatásával és a mögöttünk levő negyedszázad tapasztalatainak felhasználásával a jövőben még nagyobb sikerrel állhatunk a városok érdekeinek a szolgálatára. Kiolthatatlanul él lelkünkben az a meggyőződés, hogy a magyar állam jövő nagysága a városok életerős fejlődésétől függ. Nem meddő politikai harcokban kell kimerülni a nemzet érdeklődésének és erejének, hanem szociális, kulturális és közgazdasági alkotások terén kell minden erőnket összpontosítani és okosan felhasználni. Ezen a téren városainkra hárul a dicsőséges, de súlyos feladat. Közgazdaságilag, kultúrailag fejlett magyar állam az eszményképünk. Ennek elérése biztosítja nemcsak gazdasági függetlenségünket, de állami integritásunkat is. Ennek elérésére a városok, mint kulturális és közgazdasági gócpontok felvirágzása elengedhetetlen. Aki tehát a városok javáért, fejlődéséért síkraszáll, az a nemzet egyetemes érdekéért küzd. Ebben az ünnepélyes pillanatban tehát, midőn hálás köszönetet mondunk a közigazgatási élet kiválóságainak azért a kitüntetésért, hogy cikkeikkel megtiszteltek bennünket s ezzel e jubileumi számunkat ily ünnepiessé tették, ígérjük, hogy ezután még fokozottabb erővel és munkakedvvel igyekezünk városaink nemes ügyét szolgálni. A szerkesztőség nevében: S­árhklis La­jos főszerkesztő.

Next