168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)
1989-09-05 / 19. szám
■ - Miért szükséges ezeket kikötni? M. L.: Ma Magyarországon a magánszemélyeket kell megnyerni arra, hogy értékpapírokba, részvényekbe fektessék a pénzüket. Ezek az emberek már sokat csalódtak a kötvényekben, és még sok másban, így csak akkor hajlandók befektetni a pénzüket, ha biztosan nyernek. És mikor nyerhet egy befektető? Ha egyharmad áron tud hozzájutni egy értékpapírhoz, mert akkor annak az árfolyama nem csökken tovább, onnan csak emelkedhet. Ezenkívül jó osztalékra is számíthat. Tehát aki itt részvényt vesz, csak nyerhet. Nyilván csupán egy ideig, addig, amíg aztán az árfolyama el nem éri azt a jelenleg meghatározott, durván háromszoros értéket. Onnan aztán az árfolyamot már csak a piac szabályozza, illetve a cégnek a működése. Ha valóban úgy tud fejlődni, ahogy ígérte, tovább növekedhet a részvényeinek az árfolyama. Ha viszont nem fejlődik a cég, akkor a részvényeinek az ára is esik. De addig eltelik majd három-négy év, ám akkorra már ez a tőzsde igazán működik. Ha jól értem, ez azt feltételezi, hogy minden olyan cég, amelyik részese kíván lenni a tőzsdének, először is jócskán leértékeli a saját vagyonát. Egy mesterségesen alacsonyan tartott vagyon- és részvényértékkel kezdi a pályafutását, és ez az árfolyam kéthárom éven belül a háromszorosára nőhet. Mindenki, aki ilyen értékpapírt vásárolt, óriási árfolyamnyereséget élvezhet, főleg az elején. Erre lehet számítani? M. L.: Ez igaz, de ez a mesterséges leértékelés nem baj, hiszen most is mindenki ezt teszi, aki el akarja adni magát külföldre. De mi azt mondjuk: ne a külföldet gazdagítsuk, hanem saját magunkat, a saját népünket, mert végre tényleg meg kellene valósítani ebben az országban azt a bizonyos reprivatizációt, hogy a kisemberek legyenek a tulajdonosai a cégeknek. És lehetnek is, ha értékpapírjaik vagy részvényeik vannak. Mert akkor övék a gyár, és a gyár működéséből osztalékot kapnak. És ha ezek a részvényesek egyúttal a gyár dolgozói is, akkor önös érdekük, hogy jól dolgozzanak, mert magasabb lesz a saját részvényeik árfolyama. Konvertibilis papírok ugyan érhető el? M. L.: Úgy érzem, ma nagyon sokan foglalkoznak azzal, hogy a forint konvertibilissé váljon. Én nem vagyok pénzügyi szakember, de meggyőződésem, hogy ma ennek nincs realitása. Szerintem ha ezt erőszakkal megvalósítják, olyan veszélyhelyzetbe kerül az ország gazdasága, amilyenbe a jugoszláv jutott, és óriási inflációnak nézhetünk elébe. Ezt nem szabad megtenni. Magyarországon viszont nagyon jó cégek vannak, nagyon jelentős exporttal. Véleményem szerint az ország cégeinek tíz százaléka alkalmas arra, hogy konvertibilis legyen, hogy megfeleljen a nemzetközi követelményeknek. Ezeknek az értékpapírja tulajdonképpen egy külföldi befektetőnek ugyanolyan jó, mint egy magyarnak, tehát konvertibilissé tehető. ■ Ezen a tőzsdén, a Kelet-Nyugat Értéktőzsdén keresztül? M. L.: Igen, mert ennek a tőzsdealapítványnak alapvető célja, hogy ne maradjon magyar tőzsde, ne legyen szocialista tőzsde, hanem 1992-re, mire meglesz az Európa Ház, érje el, hogy a nemzetközi tőzsdehálózathoz kapcsolható legyen. Ahhoz, hogy valaki a Radius Hungaricusba pénzt fektessen, az kell, hogy bízzon a cégben. Bizalmat lehet nyerni látványos vállalkozásokkal is. A Radius a Brenner-kúriát, amelyik rettenetesen elhanyagolt és romos állapotban volt, egy év alatt rendbe hozatta. A kivitelező a ma is működő Rádiusz Kisszövetkezet volt. Annak idején mennyit áldoztak erre a kúriára? M. L.: Ez az épület ma is a Rádiusz Kisszövetkezeté. Két és fél millió forintért vette. Itt, Szombathely központjában? M. L.: Itt. Tudni kell azt, hogy az épület hosszú évekig teljesen üresen állt, kihasználatlanul, s végül a Rádiusz Kisszövetkezet adott olyan ajánlatot a tanácsnak, amivel elnyerte ezt az épületet, vállalva, hogy egy év alatt felújítja. Igaz, az épület funkciója közben megváltozott: eredetileg egészségügyi szolgáltatóház lett volna, most pedig értéktőzsde. Befektetési bankok, biztosítási társaságok lesznek benne, és természetesen a Radius Hungaricus Rt. központja is. Mennyi most az értéke a felújított, kész TM épületnek? M. L.: Legalább 50 millió forint. Harmincöt milliót költöttünk rá. Ez, akárhogy becsüljük is, 15 millió forintos tiszta nyereség egyetlen beruházáson. M. L.: Ha eladnánk, akkor igen. De nem adjuk el. Itt a Kelet-Nyugat Értéktőzsdének kell működnie, ehhez úgynevezett brókercégeket kell szervezni. Külföldi partnerek segítségével létrehozunk nemzetközi brókercégeket, melyek nemcsak itt fognak működni, hanem az ország minden megyéjében, mert végül is, ha csak Szombathelyen lehetne garantáltan jó értékpapírt venni, az nagyon rossz lenne. Ezért az alapítványnak meg kell teremtenie azt a lehetőséget, hogy az ország minden del- kelet-nyugati értéktőzsdéről van szó, és arról, hogy az itt jegyzett részvények egy idő után konvertibilisek legyenek. Ez ho A Brenner-kúria A tőzsde épületének megnyitása, középen Molnár László