168óra, 1996. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1996-04-02 / 13. szám
Kék Sólyom, a kis nemzetek atyja Gasztronómus a dzsungelháborúban Ki gondolná, hogy egy Kaposvár melletti kisközségben, Bárdudvarnokon diplomáciai képviselet működik, ráadásul egy távoli, egzotikus népé, a karenniké, akik e helytől sok ezer kilométerre, Mianmar (Burma) dzsungel borította hegyei között vívják függetlenségi harcukat. Dr. Cey-Bert Róbert magyar gasztronómus, világutazó, néhány éve telepedett vissza szülőfalujába, ő a karennik utazó nagykövete, rendkívüli és meghatalmazott, ahogy a diplomácia nyelvén mondani szokás. HUSZKA IMRE írása. (A férfiú, a karennik atyja és európai szószólója ma egy somogyi kis faluban él az erdő szélén, egykori szülőháza mellé építtetett egy másik, kényelmesebb lakot. Igazi világpolgár. Most épp a sámánizmusról ír könyvet, de ha úgy tartja úri kedve, vándorbotot - repülőjegyet - ragad és megjelenik Hágában szószólóként vagy a híres-hírhedt Aranyháromszögben, Burmában, a távoli, szívéhez mégis közel álló karennik között. Mellesleg sziú törzsfőnök. Sámánmaszk-gyűjteményét nézve nincs olyan pontja a világnak, ahol ne járt volna...) m - Érdekesen írja a nevét... - Eredetileg Czeibert a családi nevem, felmenőim környékbeli molnárok voltak. Édesapámnak itt volt a vízimalma nem messze, a patakvölgyben. A mostani írásmód magyarázata, hogy francia nyelvterületen éltem az utóbbi évtizedekben, s hogy nevem valódi hangzását megőrizzem, francia helyesírás szerint kellett leírni. - Hogy került kapcsolatba a karennikkel? Miért épp velük? Nem hiszem, hogy Magyarországon bárki is hallott volna arról, hogy él egy ilyen nép a Földön. - Tizenhét évesen, gimnazistaként fegyverrel harcoltam Budapest utcáin az oroszok ellen. A forradalom bukása után nem volt kétséges, hogy el kell hagynom az országot. Svájcban fejeztem be a középiskolát, majd a Sorbonne-on doktoráltam szociálpszichológiából. Szakterületem a gasztronómia volt, annak szokásrendszere, nyelvhasználata. Marketing-tanácsadó irodát alapítottam, amely az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos vizsgálatokra szakosodott. Később nagy szállodaláncoknak, légitársaságoknak terveztem „gasztronómiai arculatot”. A megbízások egy része a Távol-Keletre szólt, így töltöttem egyre több időt Hongkongban, Szingapúrban, Thaiföldön. Lassan megerősödött bennem az érzés, tulajdonképpen itt kéne élnem. Korábban is foglalkoztam néprajzi kutatásokkal, szociálpszichológusként is érdekelt a kérdés. Gyerekkorom óta érdekel az őstörténet, a sámánizmus, a természeti népek hitvilága. Elkezdtem járni Észak-Thaiföld és Burma dzsungeleit, először csak turistaként, később célzatosabban. Egyre hosszabb időt töltöttem a dzsungelben, és megismertem az ott élő népeket. Először az akákat, aztán a mongokat, végül a karenniket. E kis népek nagy kulturális hagyományokkal, önálló nyelvvel és írásbeliséggel rendelkeznek, sorsuk azonban a megsemmisülés. A burmai katonai junta módszeresen irtja őket. Napalm, bombázás, „etnikai tisztogatással” egybekötött katonai akciók követik egymást. A dzsungel népei eltérően reagálnak a hosszú évek óta tartó irtóhadjáratra. Vannak a „szarvas” népek (például az akák), ők nem veszik fel a harcot, beljebb húzódnak a dzsungelbe. Léteznek azonban „tigris” népek, mint a karennik, a mongok. Ők keményen ellenállnak. ■ - Etnikai háborúskodásért elég a szomszédba menni. - A karennik helyzete semmiben sem hasonlít Boszniához. Önálló területet birtokolnak, ott kórházakat, iskolákat működtetnek - egyfajta szuverenitást élveznek. Ezt támadja folyamatosan a burmai junta. Tény, hogy az angol protektorátus megszűntekor a karenaik ígéretet kaptak saját állam létrehozására. Burmában a legnagyobb etnikum, az „államalkotó nemzet” aránya az össznépességen belül 35 százaléknyi. Ők birtokolják a politikai hatalmat, a hadsereget, a közigazgatási pozíciókat, s próbálják leigázni a tizenkét másik törzset, akik a lakosság kétharmadát teszik ki. - Tény, hogy manapság a nemzetközi közvélemény szemében a szeparatista törekvések nem túl népszerűek. - Az autonómia ígéretével már több burmai népcsoportot tárgyalóasztalhoz ültetett a junta. A karennik nem hisznek ebben, ők a fegyveres ellenállást választották. A demokratikus átalakulás valószínűleg súlyos érdekeket sértene. Kína a diktatúra fő szponzora, ők nem támogatnának egy ilyen fordulatot. Az országban működő multinacionális cégek számára is kényelmes tárgyalófél egy diktátor, aki ért a dollárok és fegyverek nyelvén, s akinek védőszárnyai alatt ki lehet irtani a dzsungel értékes fáit, anélkül, hogy riói és egyéb egyezmények bárkit is zavarnának. Nemzetközi szerződések kötelezik Burma, Laosz és Thaiföld kormányait az Aranyháromszög néven ismert terület pacifikálására. Köztudomású, hogy a világ ópiumtermésének jelentős része innen származik, így van. Például az előbb említett mong törzs területén óriási mennyiséget termelnek és finomítanak. A mongoknak rengeteg pénzük van, még Stinger rakétáik is vannak. Ezért vagy másért, nem tudni, de a kormány légiflottája ritkábban bombázza őket. A karenniknél viszont szigorúan tilos a kábítószer birtoklása. Halálbüntetés jár érte. - Mennyi időt töltött a karennik között? - Több évet. Eleinte egy-egy támadásnál hátraküldtek az asszo-I I I ■ I OFFICE OF THE INTERNATIONAL AMBASSADOR OF KARENNI STATE * A burmai dzsungelháborúban