168óra, 1999. július-december (11. évfolyam, 26-52. szám)
1999-09-16 / 37. szám
címek használatát, de csak szigorúan a magánéletben. Ez történt Németországban is 1918-ban, a Weimari Köztársaság időszakában. Van azonban olyan példa, amelyre sohasem hivatkoznak: az ausztriai gyakorlat. 1918-ban, amikor létrejött az Osztrák Köztársaság, betiltották a címek használatát, s e tilalom a mai napig érvényben van. Habsburg Ottó Ausztriában nem hordhatja címeit, mert ez büntetőjogilag tilos. Ezt a gyakorlatot követte 1947-ben a magyar törvénykezés is, azzal a különbséggel, hogy nálunk nem fenyegeti szankció azt, aki megsérti ezt a rendelkezést. ■ Ha ez nem így lenne, akkor a történelmi családok összejövetelén - ahol megjelent Glatz Ferenc történész, az MTA elnöke is - nem nevezhették volna „fenséges úrnak” Habsburg Ottót. Igen, a hercegnek a fenség megszólítás járt ki, mint ahogy a grófnak vagy a bárónak a méltóságos, a köznemesnek pedig a tekintetes új megszólítás dukált. Vajon ezt is vissza akarják hozni? Nevetséges... Ausztriában Habsburg Ottó „doktor úr”. ■ Nyilván nem a nevetségessé tevés volt a szándék... Bizonyára komoly okai vannak annak, hogy ez az ötlet felmerült. Valóban. Nemcsak a társadalom egy részének nosztalgiájáról van szó, hanem arról, hogy a polgári kormány kizárólag a feudális hagyományt tekinti követendőnek. Mert olyasmit akar birtokolni, amit az ellenzék nem tud elvenni tőle. 1848 elvehető, Rákóczi is elvehető, 1956 is elvehető, de az „úri Magyarország” nem vehető el. Már csak azért sem, mert az ellenzék nem tart rá igényt. A lényeg azonban az, hogy egy új társadalmi vezető réteg azzal . SZABÓ MIKLÓS A KÖZTÁRSASÁG FELÁLDOZÁSÁRÓL 168 óra 17 Háttér ESTERHÁZY-KISLEXIKON Eredetét a család az Árpád-kori Salamon nemzetségre vezeti vissza. Első ismert tagja Makod, királyi megbízott (1186). A XIII. században Salamonnak Péter nevű fiától ered az E. család, Illés fiától pedig az Illésházy família. Az E. nevet a 16. sz. első felében élt Benedek használta először, lakóhelyükről, a csallóközi Eszterházától kölcsönözve. Fia, Ferenc, pozsonyi alispán anyjától galánthai Bessenyei Ilonától kapta a galántai előnevet. Ferencnek és feleségének, Illésházy Zsófiának három fia a család három ágának (fraknól cseszneki, zólyomi) őse. Néhány ismertebb történelmi személy a famíliából: 1. Gróf E. Antal (1676-1722) kuruc tábornagy, a fraknói ágból való E. Ferenc és Thököly Kata fia, Rodostóban halt meg. 2. Gróf E. Ferenc (1715-1785) politikus, magyar kancellár, főkamarás, főudvarmester, horvát bán. Tallósi kastélyában hozták létre az első állami árvaházat. 3. Gróf E. János (1901-1957) szlovákiai politikus, a Magyar Párt elnöke. 1942-ben a szlovák parlamentben egyedül ő nem szavazta meg a zsidótörvényt. A nyilasok Budapesten letartóztatják, a Gestapo körözi. 1945-ben a csehszlovák hatóságok kiadják a Szovjetuniónak, s távollétében halálra ítélik A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadják Csehszlovákiának ahol az ítéletet 25 év börtönre enyhítik 4. Gróf E. Miklós (1583-1645), az ellenreformáció egyik vezető alakja, Bereg, Zólyom, Sopron vármegye főispánja, bányavidéki főkapitány, főudvarmester, Magyarország nádora. A barokk műveltség és építészet nagy mecénása. Második felesége Nyáry Krisztina, Thurzó Imre nádor özvegye volt. 5. Herceg E. Miklós József (1714-1790) tábornagy, a Magyar Királyi Nemesi Testőrség kapitánya, a fertődi kastély építtetője. Kismartoni és eszterházi palotájában volt udvari zenész Haydn. Pompaszeretetével Goethére is hatott. Kortársai „Fényes Miklósként” tisztelték 6. Herceg E. Miklós (1765-1833) táborszernagy, a Magyar Királyi Nemesi Testőrség kapitánya. 1794-ben - nagyapja nyomdokain - újraalapította a kismartoni zenekart. Beethoven 1807-ben az ő megrendelésére komponálta a C-dúr misét. Berzsenyi ódát írt hozzá. Ő alapította az E. -képtárat, amely később a Magyar Szépművészeti Múzeum magva lett. 1809-ben Napóleon őt szemelte ki magyar királynak 7. Gróf E. Móric (1881-1960), Magyarország miniszterelnöke (1917), gazdálkodó. 1944-ben a nyilasok deportálták 1951-ben a kommunisták kitelepítették 1956-ban elhagyta az országot. 8. Gróf E. Pál (1806-1877) katonatiszt, gazdálkodó. 1848-ban honvédezredes, Világos után emigrál, 1853-ban hazatér, 1864-ben összeesküvés miatt letartóztatják 1867-68 között országgyűlési képviselő. 9. Gróf E. Péter (1950-) a család fraknói alágának leszármazottja, író. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Német Nyelvi és Költészeti Akadémia tagja, Aszú-, József Attila-, Örley-, Vilenica-, Krúdy Gyula-díjas, Soros-életműdíj, Premio Opera Poesia, Szabad Sajtó-díj, a Magyar Művészetért Alapítvány Díja, Kossuth-díj stb. Füst Milán-jutalom, Déry Tibor-jutalom, Szép Ernő-jutalom etc.