168óra, 2009. január-március (21. évfolyam, 1-13. szám)
2009-02-26 / 9. szám
Kultúra Ezen a héten AJÁNLJUK MÉG: Rácmolnár Sándor Jataka-variációk című kiállítását a Ráday Galériában; Barta Zsolt Péter X Kód című kiállítását a Nessim Galériában; A Kortárs Képzőművészek Kiállítását a Boltíves Galériában; Fábián Gyöngyvér Arc-Más című kiállítását az Újbuda Galériában, Nádas Alexandra és Nagy Gábor festőművészek kiállítását a Forrás Galériában. Könyv________ Lelki közteherviselés Szép, 19. századi jelszó. Harcban született. A polgárosulásért vívott harcban. Amelyen eleink nem éppen azt értették, amit fiatal demokratáink nemrég, amikor épp ezt fújták. Kívánatos lenne, ha mind, akik ebben az országban élünk, arányos részt vállalnánk a lelki terhekből. Amelyeket napról napra generál az élet. Most például a világgazdasági válság is. S miután mind benne vagyunk a szószban, olvassuk együtt Szávai Géza könyvét, aki legelőbb is azon istenkedik, hogy a nemzeti csúcson részt vevő elit hölgyei és urai nem találták a közös és érvényes szavakat. (S hol van ettől még a közös felelősség, a közterhek viselésének készsége!) Nem tudták magukat minek nevezni. Volt, aki úgy gondolta: ők ott talán „egy gyülekezet” tagjai, más szerint „nemzeti összejövetelé”, megint más úgy vélte: az eklézsia volna a találó kifejezés e hadra. Vagyis hát e tanácsosok tanácstalanok voltak a maguk hiteles meghatározásában. Baj. Szerző bírálja Sólyom László tüntető távolmaradását is. Az elnök csak annyit üzent: „Az állam nem így működik.” Érdekes gondolat egy államelméleti szemi- Ináriumon. Érdektelenül sekélyes, fennhéjázóan kioktató egy válsághelyzetben. Szavai, az esszéista szavaink kiürülését siratja. „Pontos fogalmak nélkül nincs helyzetelemzés, nincs hiteles gondolkodás” - írja, s minden szava igaz. A gyászfátyolt nem dobták el nagyobb hévvel a víg özvegyek, mint az értelmező szótárakat politikusaink új generációja! Hogy a „hetente” mit jelent, csak csökkent agyúak között lehet szemantikai, azaz jelentéstani vita tárgya. A baj az, hogy a logikát, a tiszta gondolkodást naponta erőszakolják meg a sajtó nyilvánossága előtt. „A kampányok nem kimondottan az észnek szólnak” - diagnosztizálja Szávai. Az érzelmi politizálás felül üt érvet, logikát. Akik így politizálnak, „két végletet ismernek: vagy ünnepelnek, vagy gyászolnak”. Láttunk példát mindkettőre. És eközben meg a közteher ott hever viseletlenül az út szélén. (Szávai Géza: Szavak a csúcson. Pont Kiadó.) Erdélyi S. Gábor SZAVAK # ■ A ' ^CSÚCSON X |*r*H*a SZÁvai GÉZa\ esték, jegyzetek, film______________________ Az ezredes drámája Gróf Stauffenberg ezredes a hivatásos tiszteknek ahhoz a kicsiny csoportjához tartozott, akik úgy érezték: választani kényszerülnek Hitler és Németország között. Nem volt náci. Erős érzelmek és tradíciók kötötték hazájához. Amelynek pusztulását, elesélytelenedését a frontokon is látta. Ezért vállalta a merényletben a részvételt. Németország jó híréért, tisztességéért... A harmincas évek vége óta formálódó, majd el-elcsituló összeesküvés katonai támogatásának megszerzése volt a legnehezebb. A kiváló, de mellőzött generális, Mannstein a puhatolózásra azt válaszolta: porosz tábornagyok nem lázadoznak. Gyér volt a válasz a tábornoki karból. Ezért mondta Stauffenberg: akkor az ezredeseken a sor... Most először láthatja a néző, hogy ez az 1944. július 20-i merénylet mennyire nem pancserpuccs volt — sikertelensége dacára sem. Mennyire mélyen tagozódott bele a német társadalom jobbik részébe. Mennyire nem csupán néhány kiábrándult katonatiszt államcsínypróbája volt, hanem kísérlet az előremenekülésre. Abból a helyzetből, amelyből már nem volt menekülés. A Walkür-hadművelet rendkívüli körülmények között, például egy esetleges lázadás ellen védte volna Hitlert. Stauffenberg jó érzékkel ismerte fel, hogy ez a terv átfordítva alkalmas egy hatalomátvétel kiszolgálására is. Hitler nem halt meg a merényletben. Micsoda groteszk, csak a nadrágja szakadt cafatokká. A robbantás után ezreket tartóztatottak le, százakra rúgott a kivégzettek száma. Stauffenberg drámája valódi. Egy fizikailag többszörösen hendikepes embernek kell az események fölé emelkedő Brutus szerepét betöltenie, noha a jobb kézfeje csuklóból hiányzik, a balon mindössze három ujja ép, a egyik szemére vak. A nagyság nem feltétlenül a testben van. Emiatt is emlékezünk az ezredes drámájára. Bölcs István 42 ■ 168 Óra