168óra, 2018. január-március (30. évfolyam, 1-13. szám)

2018-02-15 / 7. szám

ÉLET­FORMA / TESTRŐL ÉS LÉLEKRŐL Cseresznyevirág életre kel Tóth-Vásárhelyi Réka, a kokesi varázsló Első külföldiként kapott díjat a Japánban rendezett országos kokesiversenyen, az első japán női ko­kesi baba­készítő mestertől is tanulhatott. Tóth-Vásárhelyi Réka iparművész és a kokesi babák kapcsolata egy véletlen piaci találkozással kezdődött. Miért Japán és a kokesi babák? Ezt mindenki megkérdezi Tóth-Vásár­helyi Rékától. Gyerekkorában egy japán csalá­don át pillanthatott be a magyartól merőben más kultúrába. Mivel mindig fogékony volt az egzotikusra, a nem hétköznapira, a felnőtt Rékában is megmaradt az érdeklődés. Kutatói ösztöndíjjal került 2002-ben a Kobe Egyetemre, arra volt kíván­csi, honnan ered az a belső esztétika, ami a japá­nokat jellemzi. Hogy lehet az, hogy az ember bemegy egy boltba, étterembe vagy kertbe, és olyan csodákkal találja szemben magát, amilyenekkel sehol máshol a világon? Azt feltételezte, a gyerekek rajzoktatásában, művészeti nevelésében kell keresni a gyökereket Kutatása más irányba fordult ugyan, és végül nem az állami oktatási rendszer­rel foglalkozott, de az ottléte alatt szer­zett benyomások sorsfordítók voltak. Megismerkedett az ikebanával, a virág­rendezés művészetével, a kalligráfiával, a festészet azon ágával, amelyben tin­tával papírra festenek, elkezdett szob­­rászkodni is, és mielőtt hazautazott, ki­állítást rendezhetett az alkotásaiból. És megtalálta magának a kokesi babákat - Tudtad, hogy Japánban 250 féle ba­batípus van, és mindegyik hordoz spiri­tuális tartalmat? - kérdi, majd mesélni kezd. Ő először egy japán piacon egy porcelánarcú se­lyembabát vett meg, mert csodaszépnek találta. Ba­rátai felvilágosították, egy védőbabát vitt haza, ame­lyet a családok új otthonba költözve szembeültetnek a bejárattal, hogy minden rosszat magába szívjon, ami bejön az ajtón. Költözéskor a babát elégetik, és vele a sok rosszat is, amitől addig védte az otthont Gyorsan kiművelte magát babavonalon, és azt lát­ta: a kokesi babákról csak jót lehet tudni, letisztultak és egyszerűek. Elkezdte gyűjteni őket mára már több mint háromszáznál tart A kokesi babákat az 1700-as évek vége felé kezdték faragni Japán északi részén élő földművesek a téli, a mezőgazdaság szempontjából tétlen időszakban. Mi­A földműves mesterek fából mindenféle használati cikkeket faragtak a vendégeknek, a lehulló fadarabokból pedig babákat készítettek saját gyerekeiknek. Del az ország ezen része tele volt meleg vizű forrásokkal, a hidegben sok tehetős ember ment oda fürdőzni. A földműves mesterek fából hasz­nálati cikkeket faragtak a vendégeknek, a lehulló fadarabokból pedig babákat készítettek gyerekeiknek. Aztán a babákat a fürdővendégek is venni kezdték, gömb formájú fejük miatt elkezdték masszírozásra használni őket. Ebből kiindulva gyógyító erőt tulajdonítottak nekik, majd újabb és újabb spirituális tartalommal, főképp védőerővel ruház­ták fel őket - ezzel megkezdődött a babák máig tartó népszerűsége. A klasszikus kokesi babákat tizenegy bejegyzett japán család készítheti, mindenki más úgynevezett kreatív kokesi babákat csinálhat Réka egyik gyermekével volt gyesen, amikor 2009-ben megszületett A csodála­tos fababa meséje című könyve, melyben azt meséli el magyarul és japánul, milyen kalandokon át jutott el a császári családba Szakura (Cseresznyevirág), a kokesi baba. - Elkezdték kérdezgetni tőlem, hol le­het ilyen babát kapni. Nem lehetett. Akkor meg azt kérdezték, miért nem készítek én. Megpróbálta, 2011-ben egy kiállításra nyolc babát készített, aztán rövidesen 190- nél tartott, és egy év alatt 1500-at csinált Elkezdte keresni a stílusát, kifejlesztette a rá jellemző technikát Hogy miről lehet megismerni Tóth-Vásárhelyi Réka babáit? - Magas fényű lakkot használok, ezért a babáim sokkal fényesebbek, mint álta­lában a kokesik. Aprólékosan, finoman ki­dolgozott mintákat festek, a babák arca pedig egyedi. Méreteiben kisebbek a babái, mint a Japánban megszokottak, ott egy méter magasak is vannak, de Magyarországon nincs megfelelő faalap­anyag hozzájuk. Az utóbbi időkben Japánból vásárolja az alapanyagot A babákat maga festi, de más végzi a fa esztergálását, más a lakkozását - Nem lehet ugyanazzal a kézzel finom mintákat rajzolni és a durva fát kiesztergálni. De ott vagyok, amikor készülnek a babaalapok - mondja. Rékát ma már Japánban is elfogadják, elismerik mint kokesikészítőt Ez sok időbe telt, meg persze munkába. 2015-ben az 57. japán országos kokesiversenyre Réka is benevezett Legnagyobb meglepetésére első külföldiként elismerést kapott Mijagi tartomány kormányzójának díját hozhatta haza. A következő évben ugyanerre a versenyre új elgondolás­sal, egy öltöztetős kokesi babával nevezett. A babához készített gard­róbot fából ruhákat amelyeket cserélgetni lehetett rajta. El is nyerte a kreatív kategória fődíját Fotó: BAZÁNTH IVOLA

Next