2000, 1990 (2.évfolyam) december
Lengyel László: Megjött a tél
Megjött a tél SZAKÉRTELEM ÉS PRÓFÉCIA LENGYEL LÁSZLÓ Úgy látszik az egész ügy a hivatalnokok közt játszódott le a sápadt Pilátus és Heródes tetrarcha között adminisztratív szempontból kifogástalan eljárás ki tud ebből drámát teremteni innen a félénk szakállasok jelenetsora és a csőcseléké mely felvonul a hegyre amit a koponyákról neveztek el eléggé szürke lehetett semmi szenvedély ZBIGNIEW HERBERT: EGY PER MARGÓJÁRA M X T Ainél többet zihálnak, ostoroznak, gyűlölködnek demokratikus próféták, pártférfiak, annál inkább növekszik a vágy a pilátusi szakértelem ítélkező figyelme után. Mintha csak e két rossz között választhatnánk: politikai prófécia vagy rideg hivatalnoki eljárás. Az átmenet első szakaszát a kelet-közép-európai országokban a fennkölt politikai igehirdetés, pátosz jellemezte. A második szakasz a kényszerű földreszállás. A kérdés: hol a szakértelem, mi a szakértelem? És további kérdés: a váltás intézményei lehetővé teszik-e a szakértelem befolyását és újraelosztását? „A kelet-közép-európai országok nem saját kommunista rendszereiket döntötték meg, hogy egy kapitalista rendszert csináljanak; egy zárt rendszert semmisítettek meg, hogy egy nyílt társadalmat teremtsenek, egészen pontosan a nyílt társadalmat, mert van nagyon sokféle rendszer, de nyílt társadalom csak egy van. Az út a szabadság felé, az nem az egyik rendszerből a másikba vezet, hanem végtelen számú jövő lehetőségeinek nyit szabad teret, amelyek versengenek egymással. Versenyük képezi a történelmet." - írja Ralf Dahrendorf." „A szabadság felé vezető út lényege az, hogy egy zárt társadalomból egy nyitott társadalom felé vezet. A nyitott társadalom nem rendszer, hanem az alternatívák megvizsgálásának mechanizmusa. Nem határozza meg előre a gazdasági struktúrákat és politikai irányvonalat, de lehetőséget ad a kipróbálásra és a tévedésre, a hibákra és azok kijavítására. Az első figyelmeztetés tehát: kérlek, ne egy alternatív rendszer után kutass!"" Nem a szovjet szocializmusról térünk át az amerikai kapitalizmusra, mert ahogy nem a szovjet szocializmus a történelem egyetlen és igaz útja, úgy az amerikai út sem az. A brit, a francia, a német, az olasz, a spanyol, a svéd modernizálódás nem amerikai, de nem is közös európai modell részei. Nincs közép-európai modell sem, hanem az országok, a társadalmak és gazdaságok versengő alternatívái vannak. A dilemma az, hogy a kelet-közép-európai országok ki tudnak-e lépni egy zárt társadalom és gazdaság keretei közül, vagy megmaradnak abban. De ki választ a felmerülő alternatívák között? Az új politikai elitek, pártok és vezetőik? Vagy gazdasági érdekcsoportok képviselői? Vagy közigazgatási, gazdasági szakértők? Esetleg ezek valamilyen koalíciója, munkamegosztása? Mert aki választ, dönt, azé a hatalom. Száz nap magány és a dicsőséges százharminchárom nap Zuboly mester Zuboly tata mint született demokrata Titániára irata (karrierje legyen könnyebb) egy kékfedelű tagkönyvet mit Orrondi tervezett a tündér-szakszervezet számára - hát nem vitás ez ám az egoitas s aztán altruista módon kérte feküdjék le ódon sezlonára - ővele hol erkölcsöt művelő SZILÁGYI DOMOKOS: ZUBOLY Ugye emlékeznek, hogy Zuboly mester évtizedek óta harcol a bolseviki-kommunista állampárt, pártállam ellen. Lengyelországban azt kérdi fölénnyel: ugyan hol voltál te fiacskám 1956 nyarán, 1971-ben, 1976-ban, 1980-81-ben, mit csináltak a Jaruzelski-rendszerben?" Csehszlovákiában * Ralf Dahrendorf: Reflections on the Revolution in Europe (kiadás alatt: Times Books, Random House, New York, 1990). A könyv címe Burke „Reflections on the Revolution in France" című híres művére utal. Dahrendorf felteszi, hogy Prágában, Berlinben és Bukarestben gyors és radikális forradalmak zajlottak le, Varsóban és Budapesten pedig - T. Garton Ash kifejezésével - resolution-ok (reform + revolution). E változások anatómiájának leírása a társadalomtudós feladata. ** Dahrendorf: A szabadsághoz: a demokratizáció és problémái Közép-Kelet-Európában (Kritika 1990. 6. 30. old.) 3 LENGYEL LÁSZLÓ * Timothy Garton Ash írja az új nómenklatúráról, hogy annak hatalmi arroganciája nem különbözik az előző nómenklatúrától, és önazonosítása is hasonló, az „évtizedes harcra" hivatkozik..