2000, 1996 (8.évfolyam) október
Lengyel László: A magyar állam tekintélyi válsága
A magyar állam tekintélyi válsága LENGYEL LÁSZLÓ AzV. magyar állam tekintélyi válsága egybeesik a nemzetállamok tekintélyének általános válságával. Az európai demokráciák államai a kilencvenes években vesztik el vezérlő, meghatározó szerepüket, s mondják fel a szolgálatot a New Deal, majd 1945 után kialakított szociális állam politikai technikái. A mobilizáló, főszereplő nemzetállam és jóléti állam egyszerre élte túl magát. A posztindusztriális társadalmakban az állam egyre inkább elveszíti nemzetét, s a tekintélyelvű rendszerek is kiszolgáltatottá váltak a globális gazdasági és civilizációs térnek. A globalizáció azt jelenti, hogy a világ fejlett felén az állami szuverenitást minduntalan áthatja a nemzetköziesülés, s aki ebből a nemzetköziesülésből kimarad, az teljesen esélytelenné válik a fejlett országokhoz zárkózásra. A fejlett és fejletlen országok között nyíló egyre hatalmasabb szakadék azt mutatja, hogy a szegény országok kívül maradva a világméretű munkamegosztáson, jövedelemátcsoportosuláson, működőtőke-beruházáson esélytelenné váltak a jelenlegi világrendszerben akár csak viszonylagos felzárkózásra is. Létezik-e világpolitikai, világgazdasági globális tér és kapcsolati szerkezet? Vajon nem a globalitást megosztó hárompólusú Triád - Észak-Amerika (USA), Nyugat-Európa (Németország), Kelet-Ázsia (Japán) - gazdasági régióiról, integrációiról kellene-e beszélnünk? S nem törnek-e darabjaikra, nemzetállami megosztott szuverenitásokra a korábbi integrációk? A globalizálódás, a regionalizálódás és a nemzetállami szecessziók három tendenciája együtt él, egymással versengve, egymást rombolva és építve. Létezik a szuverenitásokat befolyásoló, részben korlátozó globális térszerkezet. Az 1945 utáni világban ilyen az ENSZ és intézményei. Ennek világgazdasági intézményei a nemzetközi pénzügyi intézmények (az IMF és a Világbank), illetve a kereskedelempolitikai (a GATT/WTO), munkaügyi (az ILOG) szervezetek. Globális intézmény az OECD.7 A maga sajátos módján a G-7, a legfejlettebb országok vezetőinek tanácskozásai ugyancsak ennek a globális térszerkezetnek a részei.8 S átnyúlik Észak-Amerikán és Európán a NATO, mint kvázi globális biztonsági szerveződés. A NATO egyaránt felhasználható a Közel-Keleten az Öböl-háborúban, és Délkelet-Európában a délszláv békecsinálásban, tehát saját szerződéses szféráján kívül. Globálisan jelennek meg integrációkon és nemzetállamokon átlépve, illetve azokat újratagolva a transznacionális szakmai befektetők, vállalatok, amelyek behálózzák a vi „Az állam túl kicsinnyé vált az élet nagy problémáival szemben, és túl naggyá az élet kis dolgaiban." Ronald Inglehart Jágot. A transznacionális vállalatoknak köszönhetően az áruk és a szolgáltatások világgazdasági áramlása mellett a működő tőke áramlása. Ma a globalizációs és a regionalizációs folyamatok mögött egyértelműen a transznacionális vállalatok hálózata, versengése mozog.10 Ebből alakul ki az a képzet, hogy nincs Egyesült Államok, de létezik General Motors és IBM, nincs Németország, de van Siemens és Volkswagen. Talán még náluk is nagyobb kihívás a nemzetállamokkal és az integrációkkal szemben a transznacionális portfólióbefektetők (nyugdíjpénztárak, biztosítók, befektetési és kockázati alapok) tőkemozgása." Az Egyesült Államoknak a hetvenes évektől ezek a szervezetek a legnagyobb befektetői, és tekintettel arra, hogy az európai országokban most fog végbemenni a társadalombiztosítási rendszerek privatizációja, ez további mozgékony, külföldre érzékeny portfólióbefektetőket szül, átrendezve a piacokat és azok szabályait. Ennek a globális tőkemozgásnak intézményi keretei a nemzetközi tőzsdék, mint szuperpiacok, pénz- és tőkepiac összefüggő láncolatai, amelyek képesek szuverén nagyhatalmakat napi döntéseikben korlátozni.12 Az ezred végi globalizálódás sajátossága, hogy immár nem annyira az államok versengése folyik, hanem sokkal inkább a megapoliszoké, vagyis óriás városoké. A tőke- és információs láncolatok városláncolatok. A tőke megapoliszokon, illetve az azokat összekötő hálózatokon keresztül közlekedik. Ma városok csatolnak magukhoz országokat és nem országok városokat. Az európai fejlett térségben nem(csak) Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország az összeköttetés, hanem Frankfurt-Köln-Düsseldorf, Amszterdam-Rotterdam, Brüsszel, Párizs. A nagyvilágiasodás folyamatában egyre inkább Budapest-Magyarország van, s egyre kevésbé egy szuverén Magyarország, benne Budapesttel. A globalizálódás fontos, az államokon túlnyúló szervezetei közé tartoznak az új globális közösségek (New Global Communities), a civil, a non-profit szektor világméretű szervezetei." Az NGC-k bizonyos értékszempontok alapján jelentéseket adnak közre az országokról, és rangsorolják azokat, aminek következményeit az adott ország érzékelheti egy sajátos „világközvélemény" nyomásaként.14 A globális médiahatalmak megkerülhetetlen befolyással bírnak. Az egymással versengő, egész világot átlátó és láttató kamerák és hangok legalább annyira befolyásolják egy ország sorsát, mint a globális tőzsdei forgalom vagy a nemzetközi pénzügyi intézmények. Meghatározott értékek és érdekek mentén mutatják, nem mutatják, láttatják és 10 LENGYEL LÁSZLÓ