2000, 2016 (28. évfolyam) március
Ancsel Éva: Petőfihez (részlet)
Ancset Éva PETŐFIHEZ (részlet) Téged szeret, ki tűz szenébe néz, vigyázva izzó vasnak hőfokát, vagy az, ki vájatok csendjében áll, tapintja szénfal csillanó erét s a föld méhében fényért, életért kemény marokkal küzdelemre lép. Téged szeret Teréz, ki dús gyapotba jár - csak hallanád - oly szépen énekel, hogy fel sem ismernéd e régi dalt, mely hordta summáslányok súlyos bánatát. S szeret Teréz apja is, a földműves, ki napnak tartja solti szőlők új borát s csettint, dicsérve színét, illatát. Téged szeret! Te hoztál szikkadt rög fölé záporral terhes nagyszerű vihart - s a csöndes és kicsiny viskók fölé oly szép pacsirta-éneket - szabadság hírmondója, Te nincsen, ki Téged elfelejt. 2000 027