AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 7. évfolyam (1965)

1965 / 2-3. sz. - SZEMLE - KŐHEGYI MIHÁLY: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962

Sajnálható csupán, hogy a kötet értékes eredményeit az 1960. évi népszámlálás anyagának feldolgozása nem gazdagíthatta. Ennek oka abban­ keresendő, hogy a leg­utóbbi népszámlálásnak csupán az előzetes adatai álltak a kutatók rendelkezésére a kötet nyomdába adásáig. A kötet által is bizonyított hazai történeti demográfiai kutatások előrehaladása azonban biztos ígéretet jelent arra, hogy e legfrissebb adatok értékesí­tésével sem marad adós a tudomány. Magyarország történeti­­demográfiájának nagy összefoglaló kézikönyvéhez cél­szerűen hozzátartozik az a jól használható válogatott történeti demográfiai bibliográfia, amely az elemző feldolgozásokban is hasznosítást nyert. A jelenlegi szinten levonható legmegnyugtatóbb következtetések számszerű adatait összegezik végül a kötethez kap­csolt „Történeti Demográfiai táblázatok", és kutatóink értékes törekvéseit a külföld számára is megismerhetővé teszi a célszerűen méretezett orosz és angol nyelvű össze­foglalás. Egészében megállapíthatjuk: a kötet szerzőinek és szerkesztőinek munkássága hasznos feladatot teljesített, és a történettudományok számos területén új tudományos törekvések ébresztője és elősegítője lehet. HORVÁTH PÁL A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 1962 Bp. 1962. 159 l. Örvendetes jelenség, hogy hazánk legnagyobb agrártörténeti jellegű múzeuma, a Mezőgazdasági Múzeum, eddigi füzetsorozata mellett terjedelmében nagyobb, szín­vonalában igényesebb kötettel lépett a nyilvánosság elé. Világszerte kevés az olyan jellegű intézet, mint a mezőgazdaság fejlesztését és az iskolán kívüli agrároktatást m­úzeológiai eszközökkel segítő Magyar Mezőgazdasági Múzeum — szögezi le Matolcsi János, aki a mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatokkal foglalkozik cikkében. A hasonló jellegű külföldi kulturális intéz­mények a célkitűzés, a működési terület, a munkamódszer és szemlélet különbözősége miatt eltérő típusúak, leggyakrabban néprajzi színezetűek, vagy a mezőgazdaságnak csak valamely ágára specializálódtak. Egyetlen intézmény sem mulaszthatja el káros következmények nélkül munkaterületének, feladatainak gondos felmérését és körül­határolását, a legmegfelelőbb munkamódszerek kidolgozását. A szerző körültekintő elem­zése éppen ezért igen hasznos a továbbfejlődés szempontjából. A közelmúltban múzeumi kiállításaink elvi-módszertani vonatkozásaival általá­ban (Katona Imre,1 Fejős Imre,2 Szentléleky Tihamér,3 Eri István,4 Barbarits Lajos,3 Uzsoki András,6 Korek József,7 Ikvai Nándor,8 Vargha,László,9 Garai Tibor10), de régé­szeti (Kralovánszky Alán,11 Korek József,12 Salamon Ágnes,13 Oroszlán Zoltán,14 Bóna István—Kalicz Nándor—Oroszlán Zoltán,15 Alföldy Géza,16 Szilágyi János17) és termé­szettudományi kiállításainkkal speciálisan is (Kecskeméti Tibor,18 Törő Imre,19 Garai Tibor20) sokat foglalkozott szakirodalmunk. Sajnálatos, hogy éppen agrártörténeti ki-­ ­ Katona Imre : Múzeumok szerepe a népművelésben. Múzeumi Közlemények, (ezentúl: MK). 1962/1.3­8—1.12. 2 Fejős Imre : A múzeumlátogatás művészete. MK 1962/1. 50—51. 1. 3 Szentléleky Tihamér : A győri Xantus János Múzeum új kiállításai. M­K 1902/2. 9 — 14. 1. 4 Éri István : Múzeumaink szerepe és tevékenysége népművelési célkitűzéseink megvalósításában. MK 1903/1. 35—46. 1.; Uő: A székesfehérvári István Király múzeum új állandó kiállításáról. MK 1963/4. 32-7. 1. 3 Barbarits Lajos : Eredeti és nem eredeti tárgyak a múzeumban. MK 1963/1. 47—52. 1. 6 Uzsoki András : A szombathelyi Savaria múzeum új állandó kiállításai. MK 1963/1. 52—6. 1. 7 Korek József : A soproni múzeum új állandó kiállításai a Fabricius Házban. MK 1963/2. 46 — 50. 1. 8 Ikvai Nándor : A Jászság története c. állandó kiállítás Jászberényben. MK 1963/2. 50—54. 1. 8 Vargha László : Magyar szabadtéri néprajzi múzeum. MK 1963/3. 13—9. 1. 40 Garai Tibor : Gondok és gondolatok dióhéjban. MK 1963/3. 25—7. 1. 11 Kralovánszky Alta : Néhány gondolat készülő régészeti kiállításainkhoz. MK 1964/2. 28 — 32. 1. 12 Korek József : Új régészeti kiállítás Nyíregyházán. Archeológiai Értesítő (ezentúl: AÉ), 1960. 225 — 7. 1. 43 Salamon Ágnes : A szegedi új régészeti kiállítás (1959). AÉ 1961. 131 —2. 1. 14 Oroszlán Zoltán : Még egyszer a szegedi új régészeti kiállításról. AÉ 1962. 113. 1. 43 Bóna István —Kalicz Nándor—Oroszlán Zoltán : A Magyar Nemzeti Múzeum (Történeti Múzeum) új régé­szeti kiállítása. AÉ 1962. 241—50. 1. 18 Alföldy Géza : Az Aquincumi Múzeum új kiállítása. AÉ 1963. 119 — 20. 1. 17 Szilágyi János : Az Aquincumi Múzeum új kiállításáról. AÉ 1964. 125—6. 1. 13 Kecskeméti Tibor : „A Föld és Élet fejlődéstörténete" kiállítás néhány módszertani problémájáról. MK 1962/1. 43-6. 1. 49 Törő Imre : „Az ember származása és az őskor embere" kiállítás. MK 1962/2. 5—8. 1. 23 Garai Tibor : Néhány tapasztalat az „Ásványok és kőzetek világa" c. múzeumi kiállításról. MK 1962/2. 15-31. 1.

Next