AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 13. évfolyam (1971)

1971 / 3-4. sz. - VLCSKÓ LAJOS: A 75 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum

VLCSKÓ LAJOS a haladó idővel fejlődnie és haladnia kell, annak a mezőgazdaság vívmányait is mindenkor képviselnie kell és fel kell mutatnia". A korabeli lapok is a múzeum szakismeret-terjesztési funkcióját hang­súlyozták. „A gazdasági múzeum lényegében egy tanító orgánum", írja 1897-ben a Gazdasági Lapok. Majd Bálás Árpádot, az első igazgatót üdvözli, kinek személyében „oly ember kezére bízták a múzeum vezetését, aki maga is nem újoncz a tanítás mezején és áttekintése van a mezőgazdasági cultura igényei fölött". A Mezőgazdasági Múzeum 1907. évi ismertetője szerint is „a múzeum mutassa be mindazt, amiből a hazai mező-, kert-, szőlő- vagy erdőgazda megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet". Itt említem meg, hogy a múzeum különböző kiállításainak megszervezé­sében, a szakmai célkitűzések, mondanivaló meghatározásában a mezőgazda­sági szakoktatás-kutatás terén működő olyan kiváló tudósok vettek részt, mint Doby Géza, Hutyra Ferenc, Jablonovszky József, Kosutány Tamás, Linhardt György, Sporzon Pál, Tangl Ferenc, Treitz Péter, Újhelyi Imre. A múzeum kezdettől fogva összeforrott a mezőgazdasági szakoktatással. Mi, a kései utódok büszkén vállaljuk ezt az örökséget, melyet tovább kívánunk fejleszteni, messzemenően támaszkodva arra a kiváló szellemi felkészültségre, amelyet testvér­intézményeink tanári karai reprezentálnak. A szakismeret-terjesztési feladat mellett már a szervezés kezdetén meg­határozták a múzeum másik nagy feladatkörét: az agrártörténeti kutatások munkálását.* Elsősorban Balás Árpád, az első igazgató érdeme, hogy már a kezdet kezdetén felismerte a mezőgazdasági szakismeret-terjesztés és az agrártörténeti kutatás összehangolásának szükségességét, és megtalálta annak célszerű módját is. A megnyitást követő második esztendőben már állandó gazdaságtörténeti kiállítást nyitott a múzeum. Az egyre szebb, gazdagabb kiállításokat rendező múzeum gyorsan nép­szerű lett. Három évvel a megnyitás után a látogatók száma már elérte a negyedmilliót. A 75 év alatt pedig több mint 9 millió látogató tekintette meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításait. A kiállítások felölelték a mezőgazdasági termelés minden ágazatát. A gazdasági statisztikai kiállításon jól szemléltetve, áttekinthetően igyekez­tek bemutatni a mezőgazdasági termelés fejlődésének legjellemzőbb adatait. A múzeum adattárában levő iratokból megállapítható, hogy a statisztikai kiállítás megrendezése, folyamatos gondozása sok problémát jelentett. A téma­kört azért emelem ki, mert véleményem szerint a múzeum munkásságának egyik fontos tanulsága: a közgazdasági kérdésekkel rendszeresen foglalkoz­nunk kell. Ha valamikor, úgy napjainkban különösen elmondható, hogy a szakismeretek nyújtása azok közgazdasági, üzemgazdasági vetülete nélkül nem elégséges. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kezdettől fogva törekedett a mező­gazdasági terményeket feldolgozó iparágak bemutatására. Az első megnyitón már ott található a „Gazdasági iparok" kiállítás. A következő periódusban pedig az ipari ágazatot összefoglaló kiállítás mellett olyan kiállításokat nyit­nak meg, mint a * A Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti tevékenységét Matolcsi János összefoglaló cikke ismerteti. Megjelent az Agrártörténeti Szemle 1971. évi 1—2. számá­ban. Ezért e cikkben az intézmény agrártörténeti munkájára csak utalunk.

Next