AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 13. évfolyam (1971)
1971 / 1-2. sz. - A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM TÖRTÉNETÉBŐL - MATOLCSI JÁNOS: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti kutatómunkájának 75 éves mérlege
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM TÖRTÉNETÉBŐL A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM AGRÁRTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKÁJÁNAK 75 ÉVES MÉRLEGE A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban folyó agrártörténeti kutatómunka mérlegének vizsgálatát a múzeum fennállásának 75. évfordulója teszi időszerűvé. Jubileumi megemlékezésünket aligha tudnánk méltóbb megállapítással kezdeni, minthogy a múzeum hét és fél évtizedes működése közben, igaz sokáig tartó egyoldalúság után kialakult az agrárismeretterjesztő és az agrártörténeti kutatómunka egyensúlya. A két nagy feladatkör egyensúlya a történeti témák tudományos művelésének kibontakozása és a tudományos munka súlyának növekedése folytán jött létre, s ezáltal öltött a múzeum önálló mezőgazdaságtörténeti kutatóintézeti jelleget. A tudományos tevékenység középpontjában álló agrártörténeti kutatás eredményeiben tükröződik vissza a szakmai ismeretterjesztés, a tárgygyűjtés és az anyagértékelés tudományos megalapozottsága is. Nem tűnhet tehát a múzeum összetett funkciói közül kiszakítottnak, ha jelen esetben az agrártörténeti kutatás eredményességét tesszük mérlegre, mert annak kiszélesedése és elmélyülése révén vált a múzeum a tudományos kutatás és az agrárnépművelés kettős feladatát valóban ellátó intézménnyé. Mindezek alapján fennállásának 75. évfordulóján jogosan ünnepli a múzeum tudományos megújhodásának sikereit is. A kutatómunka kialakulása Darányi Ignácnak a múzeum alapítására vonatkozó 1896-os miniszteri elhatározását tartalmazó irat még nem szabályozhatta részletesen a Mezőgazdasági Múzeum feladatkörét, de Balás Árpádnak, a múzeum első igazgatójának klasszikus megfogalmazásában az agrártörténeti munka jelentősége már a kezdet kezdetén kellő hangsúlyt kapott. A gazdasági ismeretek terjesztésének és népszerűsítésének előtérbe állítása mellett kimondja: „Főrendeltetése lesz mindenkor a múzeumnak, hogy a mezőgazdaság fejlődését történelmi szempontból általános irányban kövesse, de kivált a hazai mezőgazdaság történetét és kultúrfokait tanulmányozza, és azokat a tárgyakat, adatokat szem elé állítsa, melyek erre vonatkozólag megszerezhetők." A történeti munka kihangsúlyozása korántsem volt üres kinyilatkoztatás, mert Balás Árpád szervezte meg a múzeumban az első gazdaságtörténeti osztályt, másrészt maga is vállalkozott gazdaságtörténeti munka megírására.3 A gazdaságtörténeti osztály jól indult a magyar agrártörténelem kiemelkedő eseményei tudatosításának útján, de olyan kiállítási osztály volt, amely kutatást nem végzett. Bemutató anyagát történelmi jelentőségű régi eszközök, kéziratok, nyomtatványok, számadókönyvek, térképek, tervrajzok stb. alkották, bár azok száma még három évvel az alapítás után is csak 71 volt. Nem kedvezett az agrártörténeti kutató és ismeretterjesztő munka kiterjesztésének az a körülmény, hogy 1899-ben a Vajdahunyadvár végleges felépítése miatt a múzeumot egy Rákóczi úti bérházba kellett költöztetni, ahol a több mint négy évig tartó ideiglenes elhelyezés keretei között a szélesebb értelemben vett muzeológiai és tudományos munka számára lehetőségek nem adódtak. Érthető, hogy az oda- és visszaköltözéssel járó feladatokon kívül éveken át a múzeum új épülete- 1 Balás Árpád: M. kir. Mezőgazdasági Múzeum. Köztelek, 7. évf. 103-104. sz. 1897. dec. 25. 1811. 1. 2 Ho. ' Bálás Árpád: A mezőgazdaság története. M.-óvár é. n. 40 1. — Uő: Kurzer Abriss der Gescliichte der ungarischen Landwirtschaft. Bp. 1897. Franklin. 47 1. 'Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban. Bp. 1897. 6. I. 'A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szakkatalógusa. Bp. 1899. 21 — 22. l.