AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 13. évfolyam (1971)

1971 / 1-2. sz. - A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM TÖRTÉNETÉBŐL - MATOLCSI JÁNOS: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti kutatómunkájának 75 éves mérlege

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM TÖRTÉNETÉBŐL A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM AGRÁRTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKÁJÁNAK 75 ÉVES MÉRLEGE A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban folyó agrártörténeti kutatómunka mérle­gének vizsgálatát a múzeum fennállásának 75. évfordulója teszi időszerűvé. Jubileumi megemlékezésünket aligha tudnánk méltóbb megállapítással kezdeni, minthogy a múzeum hét és fél évtizedes működése közben, igaz sokáig tartó egyoldalúság után kialakult az agrárismeretterjesztő és az agrártörténeti kutatómunka egyensúlya. A két nagy feladat­kör egyensúlya a történeti témák tudományos művelésének kibontakozása és a tudomá­nyos munka súlyának növekedése folytán jött létre, s ezáltal öltött a múzeum önálló mező­gazdaságtörténeti kutatóintézeti jelleget. A tudományos tevékenység középpontjában álló agrártörténeti kutatás eredményeiben tükröződik vissza a szakmai ismeretterjesztés, a tárgygyűjtés és az anyagértékelés tudományos megalapozottsága is. Nem tűnhet tehát a múzeum összetett funkciói közül kiszakítottnak, ha jelen esetben az agrártörténeti kutatás eredményességét tesszük mérlegre, mert annak kiszélesedése és elmélyülése révén vált a múzeum a tudományos kutatás és az agrárnépművelés kettős feladatát valóban ellátó intézménnyé. Mindezek alapján fennállásának 75. évfordulóján jogosan ünnepli a múzeum tudományos megújhodásának sikereit is. A kutatómunka kialakulása Darányi Ignácna­k a múzeum alapítására vonatkozó 1896-os miniszteri elhatáro­zását tartalmazó irat még nem szabályozhatta részletesen a Mezőgazdasági Múzeum feladatkörét, de Balás Árpádnak, a múzeum első igazgatójának klasszikus megfogalma­zásában az agrártörténeti munka jelentősége már a kezdet kezdetén kellő hangsúlyt kapott. A gazdasági ismeretek terjesztésének és népszerűsítésének előtérbe állítása mellett kimondja: „Főrendeltetése lesz mindenkor a múzeumnak, hogy a mezőgazdaság fejlődését történelmi szempontból általános irányban kövesse, de kivált a hazai mező­gazdaság történetét és kultúrfokait tanulmányozza, és azokat a tárgyakat, adatokat szem elé állítsa, melyek erre vonatkozólag megszerezhetők."­ A történeti munka ki­hangsúlyozása korántsem volt üres kinyilatkoztatás, mert Balás Árpád szervezte meg a múzeumban az első gazdaságtörténeti osztályt,­ másrészt maga is vállalkozott gazdaság­történeti munka megírására.3 A gazdaságtörténeti osztály jól indult a magyar agrártörténelem kiemelkedő eseményei tudatosításának útján,­ de olyan kiállítási osztály volt, amely kutatást nem végzett. Bemutató anyagát történelmi jelentőségű régi eszközök, kéziratok, nyomtatvá­nyok, számadókönyvek, térképek, tervrajzok stb. alkották, bár azok száma még három évvel az alapítás után is csak 71 volt.­ Nem kedvezett az agrártörténeti kutató és ismeret­terjesztő munka kiterjesztésének az a körülmény, hogy 1899-ben a Vajdahunyadvár végleges felépítése miatt a múzeumot egy Rákóczi úti bérházba kellett költöztetni, ahol a több mint négy évig tartó ideiglenes elhelyezés keretei között a szélesebb értelemben vett muzeológiai és tudományos munka számára lehetőségek nem adódtak. Érthető, hogy az oda- és visszaköltözéssel járó feladatokon kívül éveken át a múzeum új épülete- 1 Balás Árpád: M. kir. Mezőgazdasági Múzeum. Köztelek, 7. évf. 103-104. sz. 1897. dec. 25. 1811. 1. 2 Ho. ' Bálás Árpád: A mezőgazdaság története. M.-óvár é. n. 40 1. — Uő: Kurzer Abriss der Gescliichte der ungarischen Landwirtschaft. Bp. 1897. Franklin. 47 1. 'Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban. Bp. 1897. 6. I. 'A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szakkatalógusa. Bp. 1899. 21 — 22. l.

Next