AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 13. évfolyam (1971)

1971 / 3-4. sz. - VLCSKÓ LAJOS: A 75 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum

A 75 ÉVES MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM I. A XIX. század közepén egyre sürgetőbb igényként jelentkezett a mező­gazdasági szakismeretek szélesebb körben való terjesztése. Az intézményes mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésével egyidejűleg hazánkban is megkezdő­dött a különböző mezőgazdasági kiállítások rendezése. E kiállítások a vállal­kozási, gazdálkodási kedv serkentése mellett haszonnal szolgálták a szak­ismeretek terjesztését is. Az országrészenként, majd megyénként rendezett tenyészállat-kiállítá­sok, -vásárok, állatdíj­azások és -szemlék, mag-, gyümölcs-, virág- és vaj­bemutatók egyre rendszeresebbé váltak. A kapcsolódó h­atárszemlék, istálló­vizsgálatok, szakmai bemutatók és előadások sok hasznos tanulságot nyúj­tottak a szakemberek, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság számára. Egyre jobban érződött olyan intézmény létesítésének szüksége, amely tudományos megalapozottsággal feltárja és bemutatja a mezőgazdasági termelés fejlődését, a termelés fejlesztésének további lehetőségeit biztosító tudományos és gyakorlati eredményeket. Több mint száz évvel ezelőtt, 1869-ben került sor — az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kertészeti szakosztályának kebelében — egy kertészeti múzeum létesítésére. Majd 1871-ben, ugyancsak az említett egyesület „Köz­telek" elnevezésű székházában, megalakítják intézményünk elődjét, a Gazda­sági Múzeumot. E szerény társadalmi intézmény 20 évi működés után 1891-ben megszűnt. Már a megszűnés évében megindul azonban az akció egy átfogó, a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ,iparágak bemutatását biztosító állami múzeum megszervezésére. A földművelésügyi miniszter azonban csak 1896-ban rendeli el a Mező­gazdasági Múzeum létesítését és előkészítő bizottság megszervezését. Az elő­készítő bizottság munkájában a mezőgazdasági szakoktatás olyan kiváló képviselői vettek részt, mint Balás Árpád gazdasági akadémiai igazgató, Rodiczky Jenő gazdasági tanintézeti igazgató, Magyar Kázmér földmíves­iskolai tanfelügyelő, Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár. A millenniumi kiállítás anyaga gyorsan gyarapodott, és 1896/97 telén már 12 120 db gyűjtemény tárgy állt az új múzeum rendelkezésére, így 1897. szeptember 12-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megnyithatta kapuit a nagyközönség előtt. A múzeum feladatkörét, céljait a földművelésügyi miniszter megnyitó beszédében­­ a következőképpen határozta meg: „Azt tartom, hogy ezen mezőgazdasági múzeumnak nem szabad befejezett egészet képeznie, annak­ ­ Agrártörténeti Szemle

Next