AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 18. évfolyam (1976)

1976 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - RÁCZ ISTVÁN: Az első magyarországi katonai térképfelvétel tanyatörténeti tanulságai

AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KATONAI TÉRKÉPFELVÉTEL TANYATÖRTÉNETI TANULSÁGAI Amióta Paldus József és Eperjessy Kálmán­ a kutatás számára a bécsi hadilevéltárban felfedezte a Magyarországról II. József korában készített, közel 1000 szelvényt tartalmazó első katonai térképfelvételt, a különböző tudományágak — néprajz, földrajz, történetírás — képviselői sokféle szem­pontból igyekeztek hasznosítani. Erre annál inkább lehetőség nyílott, mert a páratlanul értékes térképfelvételt másolatban a kutatók a budapesti Hadtör­téneti Levéltár Térképtárában­ és a szegedi JATE Földrajzi Intézetében is tanulmányozhatták. Különösen sok segítséget nyújtottak e térképek a településkutatók szá­mára. Ezt a lehetőséget idáig is számos helytörténeti monográfia szerzője és etnográfus kiaknázta. Györffy István fennmaradt jegyzetanyagából arra lehet következtetni, hogy a jeles néprajztudós e térképek alapján tervezte, ha nem is az egész ország, de legalábbis az Alföld településrendszerének felmérését.­ Ez a munkája azonban sajnálatosan az előkészítés stádiumában megrekedt. Tulajdonképpen Györffy István vonatkozó publikált jegyzetanyaga inspirálta e sorok szerzőjét is arra, hogy az első magyarországi katonai felvételt a telepü­lések külső tartozékai, a tanyarendszer szempontjából tanulmányozza. A tér­kép elemző vizsgálatát azért tartotta érdemesnek, mert a tanyakérdés forrás­anyagának tüzetesebb felmérése után arra az eredményre jutott, hogy ez az első olyan szintetizálásra számba vehető forrásunk, melynek segítségével valamelyes áttekintést nyerhetünk tanyarendszerünk fejlettségi szintjéről a XVIII. század végén. Elvétve egyes helységekről, határaikról korábbi idő­szakból is maradtak fent térképek,4 itt-ott összeírásra is bukkantak a múlt búvárjai,5 a tanyarendszer egészének területi kiterjedtségéről azonban elsőnek ez a térkép nyújt tájékoztatást.­ ­ Paldus József: Katonai térképek készítése II. József császár idejében, különös tekintettel Magyarországra. Hadtört. Közi. 1917. 167 — 85. 1.; Eperjessy Kálmán: Kéz­irati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged 1928. 2 Jelzete: B IX a 527. A továbbiakban csak a megfelelő szelvények jelzeteit tüntetjük fel Colonne (oszlop) és Sectio (szakasz) szerint. 3 Györffy István: Magyar falu, magyar ház. Bp. 1943. 91 —108. 1. 4 így 1747-ben Szegedről (Reizner János: Szeged története. III. k. Szeged 1900. 427. 1.); Ceglédről 1758-ból (Petrád Sándor: Cegléd település- és népességtörténete. Bp. 1961. 67. 1.); Karcagról 1763-ból (Bellon Tibor: Karcag városgazdálkodása. Szolnok 1973. 60­ 1. 1.).­­ Márkus István: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII—XVIII. században. Kecskemét 1943. 38., 113—22. 1.; Szilágyi Miklós: Mezővárosi közösség és néphagyo­mány. Szabó Ferenc szerk.: Mezőberény története II. k. Mezőberény 1973. 183. 1.; Szabó István: A debreceni tanyarendszer kialakulása. Szeged 1929. 226. 1.; A törökszent-­ ­ Agrártört. Szemle

Next