AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 18. évfolyam (1976)
1976 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - RÁCZ ISTVÁN: Az első magyarországi katonai térképfelvétel tanyatörténeti tanulságai
2 RÁCZ ISTVÁN Természetesen hangsúlyozni kell, hogy a térképfelvételek ugyan igen részletesek, és láthatóan körültekintéssel is készültek, a történeti kutatás mégsem tekintheti abszolút értékűnek. Felhasználásuknál éppen úgy forráskritikai szempontokat kell alkalmazni, mint más forrástípusoknál. A legáltalánosabb észrevétel a térképanyaggal kapcsolatban az lehet, hogy a hazai fényképmásolataink, az eredeti színes felvételek helyett, csak fekete-fehér árnyalatokban készültek. A színes felvételek sokkal szemléletesebben érzékeltetik a felszíni formákat (a térképjelek ezt nem mindig tüntetik fel), a határhasználat rendjét, s azok segítségével egyértelműbb választ adhatnánk a sokat vitatott kérdésre: tanyáink a XVIII. század végén szántóföldekre épültek-e vagy állattartó szállásként kaszálókra települtek, és csak később alakultak át földművelő tanyákká. Egyezményes jelek alapján a térképszelvények csak itt-ott, elsősorban a Bácskára (Topolya, Bajcsa, Szivacz),részben Szentesre vonatkozóan igazítanak el bennünket ebben a kérdésben. Azonkívül a térképrajzolók sokszor arról is megfeledkeztek, hogy a bérelt puszták határvonalát meghúzzák, s így nem mindig lehet megállapítani, melyik település tartozékaiként tanyásodtak. Számunkra különös problémát jelent az, hogy a térképrajzolók — bármennyire is törekedtek azonos térképjelek alkalmazásával az egyöntetűségre — a tanyákat eltérő módon vetítették térképre. Esetenként úgy tetszik, hogy egy térképjellel jelöltek egy-egy tanyai gazdasághoz tartozó valamennyi épületet: lakóházat, istállókat stb.; máskor a tanyai gazdaság határvonalait is feltüntették, s valamennyi épületet külön jeleztek. Dorozsma,8 Szeged,9 Kiskunhalas,10 Szabadka,11 Mélykút 12 határában még néhány tanyatulajdonos nevét is odaírták a térképjel mellé, de megközelítőleg sem valamennyit. Nyilván csak a módosabb gazdák neveit jegyezték fel, akikről már akkor vagy később a dűlőutakat vagy akár az egész határrészt elnevezték.13 A jelzések így egyik esetben sem világosak és következetesek. Ezért a térképszelvényekről az egyes helységek s ezek összesítéseként az egész korabeli tanyásgazdaságaink számát megbízhatóan aligha olvashatjuk le. A jelzések alapján hozzávetőleges értékekkel számolhatunk, így sokkal inkább a tendencia érzékeltetésére alkalmasak, mint a valós helyzet pontos számszerű bemutatására. A térkép bizonyosra vehető vallomásainak kontrollja, a bizonytalansági tényezők kiszűrése és a térképanyag jellegéből következően nyitva hagyott miklósi 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvet közli Uj Magyar Múzeum, 1858. XII. sz.; Kiskunfélegyháza tanyai és szőlőbeli házainak összeírása 1785-ben. Bács-Kiskun m. k. Kiskunfélegyházi Részlege. L. 27. Fasc. 9. No. 5. 6 Col. XVI. Sect. 35 — 6. Col. XIX-XX. Sect. 26-8., Col. XXI. Sect. 26-8. 8 Szűcs Gáspár, Réz István, Mark Ádám, Konos István, Lajkó József. Col. XVII. Sect. 30.-1., Col. XVII. Sect. 30. 9 Joczkó Mihály, Ábrahám József, Szekeres György, Bacsó János, Tóth Ferenc stb. Col. XVII. Sect. 30 — 2., Col. XVIII. Sect. 29-31. 10 Berta Gáspár, Csatári Miklós, Laskovitz stb. Col. XVI. Sect. 30. 11 Stipán, Palkovits, Anton Partsvölgy, Kolonzits Stipán, Stefan Oracky, Kenderes György, Andreas Monar, Kovács Márton stb. Col. XVI. Sect. 34. » Jan Kovács, Zsidai stb. Col. XV. Sect. 32. 13 Egyértelműen igazolják a dűlő- és határrész-elnevezéseknek ezt a szokását a ceglédi és a szegedi adatok. A ceglédi tanyai lakosok és cselédség összeírása 1808. Pest m. k. Nagykőrösi Osztály. Cegléd város feud. iratai. Vegyes összeírások. Fasc. 123. No. 4. — Bálint Sándor: A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink tükrében. Szeged 1963. 6 — 7., 14. stb. 1.