AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 30. évfolyam (1988)
1988 / 1-2. sz. - GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: Nemesi jog - királyi jog. A középkori magyarországi birtoklásban
GERICS JÓZSEF — LADÁNYI ERZSÉBET NEMESI JOG — KIRÁLYI JOG A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGI BIRTOKLÁSBAN* Werbőczy István Hármaskönyve szerint a királyi adomány címei között van a magszakadás és a királyi jog (HK I. rész 23. és köv. címek). Mindkettő alkalmazása megfigyelhető a XIII. századi és az I. Károly-kori forrásokban is. Az I. Károly-kori állapot és felfogás számos fontos vonatkozásával ismertet meg az a per, amely a Bodrog megyei Csente birokról folyt az 1330-as években. Az ügy azzal kezdődött, hogy a Csór nembeli Tamás csókakői várnagy I. Károlytól adományul kérte és kapta Csentén az örökös nélkül meghalt Simon fia Pál és Gergely fia Mihály birtokait, amelyek így a királyra szálltak. A határjárás alkalmával azonban ellentmondott és tiltakozott Mihály fia Péter és Péter fia János. Az emiatt 1333-ban indult és többször elhalasztott perben az országbíró előtt mindkettő arra hivatkozott, hogy ők ketten egy nagyapától (,avus') erednek, a mondott birtok örökjog címén (,titulo iuris hereditarii') őket illeti. Mihály fia Péter az idő közben elhalálozott Péter fia János nevében is előadta, hogy a néhai Simon fia Pál „nem a nemzetségükből való leszármazás ágán eredt, hanem nemzetségükből való nőrokontól született (,non de linea generationis sue ortum habuisset, sed ex sorore sue generationis procreatus extitisset')", ezért azután sem Pálnak, sem apjának, sem nagyapjának „a mondott birtokban semmiféle része nem volt (,nec...portionem habuissent aliqualem')". Az országbíró utasítására a bácsi káptalan vizsgálatot is tartott annak megállapítására, vélte Csentén Pálnak és őseinek „része és szállása (habuissent portionem et residentiam'), vagy úgy tartózkodott ott, hogy Mihály fiának, Péternek ősei birtokrész nélküli jövevényként befogadták (,aut ex conservatione priorum dicti Petri filii Michaelis tamquam importionatus advena conservatus existat')". A bácsi káptalan tudománylevele azután úgy szólt, hogy Pál az ellentmondók nőrokonának ágán származott le, Csentén birtokrésze nem volt, ő és ősei importionatusként éltek ott. A tudománylevél ellenében Tamás egyebek közt a bácsi káptalan egy korábbi, másik oklevelével bizonyította, hogy Pál atyjának, Simonnak volt szerzett birtoka Csentén, maga Tamás pedig Simon özvegyének dos-t és parapherium-ot, leányának meg leánynegyedet fizetett ki. Mihály fia, Péter, az alperes, belátta, hogy perét ezzel a fordulattal elvesztette, többé meg sem jelent a bíróság előtt. Az országbíró uj. megállapította Simon fia Pál csentei birtoklását, továbbá hogy Péter törvénytelenül volt ennek birtokában, ez a birtok a magszakadás következtében a királyi jogot illette, és így adományozható volt, a birtokhoz . Ez a tanulmány szorosan összefügg a szerzők .Az „új adomány" jogintézménye a XIII. századi magyar okleveles gyakorlatban« című dolgozatával. (Levéltári Szemle 1986/1. 21—30. o.)