AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 30. évfolyam (1988)

1988 / 1-2. sz. - GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: Nemesi jog - királyi jog. A középkori magyarországi birtoklásban

GERICS JÓZSEF — LADÁNYI ERZSÉBET NEMESI JOG — KIRÁLYI JOG A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGI BIRTOKLÁSBAN* Werbőczy István Hármaskönyve szerint a királyi adomány címei között van a magszakadás és a királyi jog (HK I. rész 23. és köv. címek). Mindkettő alkalmazása megfigyelhető a XIII. századi és az I. Károly-kori forrásokban is. Az I. Károly-kori ál­lapot és felfogás számos fontos vonatkozásával ismertet meg az a per, amely a Bod­rog­ megyei Csente birokról folyt az 1330-as években. Az ügy azzal kezdődött, hogy a Csór nembeli Tamás csókakői várnagy I. Ká­rolytól adományul kérte és kapta Csentén az örökös nélkül meghalt Simon fia Pál és Gergely fia Mihály birtokait, amelyek így a királyra szálltak. A határjárás alkalmával azonban ellentmondott és tiltakozott Mihály fia Péter és Péter fia János. Az emiatt 1333-ban indult és többször elhalasztott perben az országbíró előtt mindkettő arra hi­vatkozott, hogy ők ketten egy nagyapától (,avus') erednek, a mondott birtok örökjog címén (,titulo iuris hereditarii') őket illeti. Mihály fia Péter az idő közben elhalálozott Péter fia János nevében is előadta, hogy a néhai Simon fia Pál „nem a nemzetségük­ből való leszármazás ágán eredt, hanem nemzetségükből való nőrokontól született (,non de linea generationis sue ortum habuisset, sed ex sorore sue generationis procre­atus extitisset')", ezért azután sem Pálnak, sem apjának, sem nagyapjának „a mondott birtokban semmiféle része nem volt (,nec...portionem habuissent aliqualem')". Az or­szágbíró utasítására a bácsi káptalan vizsgálatot is tartott annak megállapítására, vélt­e Csentén Pálnak és őseinek „része és szállása (­habuissent portionem et residentiam'), vagy úgy tartózkodott ott, hogy Mihály fiának, Péternek ősei birtokrész nélküli jöve­vényként befogadták (,aut ex conservatione priorum dicti Petri filii Michaelis tam­quam importionatus advena conservatus existat')". A bácsi káptalan tudománylevele azután úgy szólt, hogy Pál az ellentmondók nőrokonának ágán származott le, Csentén birtokrésze nem volt, ő és ősei importionatus­ként éltek ott. A tudománylevél ellené­ben Tamás egyebek közt a bácsi káptalan egy korábbi, másik oklevelével bizonyította, hogy Pál atyjának, Simonnak volt szerzett birtoka Csentén, maga Tamás pedig Simon özvegyének dos-t és parapherium-ot, leányának meg leánynegyedet fizetett ki. Mi­hály fia, Péter, az alperes, belátta, hogy perét ezzel a fordulattal elvesztette, többé meg sem jelent a bíróság előtt. Az országbíró uj. megállapította Simon fia Pál csentei bir­toklását, továbbá hogy Péter törvénytelenül volt ennek birtokában, ez a birtok a mag­szakadás következtében a királyi jogot illette, és így adományozható volt, a birtokhoz . Ez a tanulmány szorosan összefügg a szerzők .Az „új adomány" jogintézménye a XIII. századi magyar okle­veles gyakorlatban« című dolgozatával. (Levéltári Szemle 1986/1. 21—30. o.)

Next