AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 30. évfolyam (1988)
1988 / 1-2. sz. - GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: Nemesi jog - királyi jog. A középkori magyarországi birtoklásban
2 GERICS JÓZSEF—LADÁNYI ERZSÉBET fűződő dos-t, parapherium-ot és leánynegyedet pedig az újonnan megadományozott Tamás megadta. Mihály fia Péterre „rábizonyult, hogy királyi jogot az igazság elhallgatásával, hatalmaskodva, a királyi felség sérelmére tartott birtokában,ius regium tacita veritate potentialiter in regiae celsitudinis derogamen detinutisse perhiberatur")". Ezért az országbíró a királyi adomány alapján Tamásnak ítéli Simon fia Pál birtokát, amelyre nézve Péter „arcátlan vakmerőséggel eltiltással élt, a királyi korona sérelmére, nem tartva a királyi megtorlástól és nem törődve azzal, hogy akik természetes urukkal igyekeznek szembeszállni, azokról látható, hogy az Isten rendelésével szállnak nyilván szembe,in regii dyadematis prejudicium, non exparens regiam ultionem, nec advertens, ut qui naturali domino resistere moliuntur, divinis dispositionibus violentur manifeste contraire, temera presumptione prohibitionem fecerat")". Ezen túl az országbíró Pétert, „mint királyi jog bitorlóját, rejtegetőjét és hatalmaskodó birtoklóját,ut pote jurium regalium usurpatorem, celatorem et potentialem detentorem')", fej és jószágvesztésre ítélte „azért, hogy senki se merészkedjék mások jogának hasonló bitorlásába ártani magát az idő folyamán,ne quispiam ad similia iura aliena usurpanda se intromittere valent vel presumptnat temporis in processum)". Mit minősített az 1335. évi ítélet a királyi jog eltitkolásának és bitorlásának? Nem egyszerűen a királyi birtok jogtalan kézbentartását, hanem a megüresedett nemesi birtok királyi adományozásának megakadályozását! Ez az eljárás a királyi jognak kétségtelenül már a XIII. században is megállapítható fogalmán alapult, mint ahogyan XIII. századi eredetű a nemesi birtokos-mivoltnak az oklevél szerinti ismertetőjele: a birtokrész, a nemesi portio possessionaria is. A királyi jog fogalma a XIII. század második felében érdekes kettősséget mutat: ez III. András és az osztrák herceg 1291. évi békekötéséből pontosan kiviláglik. A szerződés értelmében II. András királynak ,Albert herceg úr vissza fog adni a királyi joghoz tartozó, minden olyan várat, amely közvetlenül a királyt és a regnumot illet... A király úr minden Ausztriából vagy Németország bármely részéből való embert meg fog őrizni a Magyarországon igaz címen szerzett birtokokban és jogokban úgy, hogy mindenben épségben marad a rendes joghatóságnak az a hatalma, amely a királyra, mint az ország igaz és törvényes urára tartozik,... dominus Albertus dux restituet omnia castra iuris regalis ad regem et regnum immediate spectantia... dominus rex quemlibet de Austria vei de qualibet parte Alemannie in aquisitis iusto in Ungaria possessionibus et iuribus conservabit salva in omnibus auctoritate iurisdictionis ordinarie ad regem tamquam ad verum et legitimum terre dominum pertinente')". A békeszerződés szerint Magyarországon vannak „a királyi joghoz tartozó olyan várak, amelyek közvetlenül a királyt és a regnumot illetik", s ismét vannak olyan „birtokok és jogok", amelyeket „igaz címen" meg lehet szerezni, de úgy, hogy felettük „mindenben épségben marad a rendes joghatóságnak az a hatalma, amely a királyra, mint az ország igaz ! Az 1335. évi ítélet: Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény (s továbbiakban: OLDl 58481. a bácsi káptalan jelentése: OL Dl 58478. ítéletét az országbíró újra kiadta az előzmények tartalmi összefoglalásával 1342-ben: Anjoukori Okmánytár IV.219 és köv. p. 2 H. Wagner — /. Lindeck Pózra-. Urkundenbuch... des Burgenlandes, (a továbbiakban: UB Burg) II. Band, Graz—Köln, 1965. 251 sk. o.