Aurora - Hazai Almanach (1824)
Verseghi: A' Teremtés' képe
43 a világosságnak fő böcsét csak az is, hogy azt a’ természetnek Alkotója első nap teremtette, a’ mit Mojzes, mennél rövidebben, annál felségesebben, rajzol e’ szavakkal : Legyen világ ! monda az Isten , és meglett a’ világ. Azon szempillantásban , hogy a’ Mindenhatónak e’ tellyes foganatú szavait mély tisztelettel és álmélkodással meggondoltam , kiütött a’ földkörnyéknek keleti pontyáin a’ hajnalnak első zsengéje. Ott ül Atyánk ott mennyei székém , mondám magamban borzadó örömmel. Ott ül fénnyé megett amaz égi résnek , hogy eggy szavával szétlehellye földünkről az örömtelen éjnek vak vásszait. . . De festi már ösvénnyét a’ hajnal friss rózsaveressel , ’s a’ fellegeinek széleit beszegvén keltében folyadékony arannyal, hüs harmatot hint a’ szomjil mezőre. A’ földtűl elválik az égnek kék boltya , ’s felfelé vonódik. Ezzel