Ásványolaj, 1934 (4. évfolyam, 1-21. szám)

1934-01-12 / 1. szám

2 Elkészült a gépzsír- és kocsikenőcsszabvány nemzetközi vonatkozásban is egységes megálla­podásra kell törekedni. Nagyon ajánlatos volna tehát, ha a Magyar Szabványügyi Intézet megállapítaná a vegyészeti cikkek szabványosítására vonatkozó általános irányelveket és az országos szabványok érvényét illetőleg is pontos tájékoztatást nyújtana, mert vajmi kevés gyakorlati értéke volna a szabvá­nyoknak, ha pld. egye^* közüzemek továbbra is fenntartanák az eddig érvényben volt különleges minőségi szállítási feltételeket. Ez az eljárás ép­pen úgy ellenkeznék a racionalizálás elvével, mint egy olyan szabvány, amely a termékek előállítási költségeit megdrágítaná, vagy a gyártáshoz szük­séges nyersanyagok és egyéb cikkek mennyiségé­nek szigorú megállapításával a vegyészeti ipar fejlődését akadályozná. Ami a bizottság munkáját illeti, elsősorban Varga József dr. műegyetemi tanár működéséről kell megemlékeznünk, miután kizárólag az ő fá­radhatatlan, önzetlen és tapintatos, de amellett igen energikus vezetésének volt köszönhető, hogy a bizottsági tagok véleménye között felmerült elég komoly ellentétek dacára sikerült aránylag rövid idő alatt egységes megállapodásra jutni. Hathatósan elősegítették a különböző érdekeltsé­gek közötti ellentétek kiegyenlítését Speidl Bó­dog és Kerékgyártó György dr. min. oszt. taná­csosok közreműködése is. Nagy és komoly mun­kát végeztek Ferentzy József dr. és Vass Zoltán az előadói javaslat elkészítésével. De dicséret illeti a bizottság minden tagját, miután önzetlenül és fáradtságot nem kímélve, gyakran 3—4 órás üléseken át tanácsrákkal és út­baigazításaikkal hozzájárultak e közérdekű fel­adat elvégzéséhez. Az elhangzott vitában a fo­gyasztói érdekeltség közül különösen Magyary Vilmos, Kasek Árpád, Zachariás László és Haag Dezső, a termelői érdekeltség részéről Ernust Lajos dr., Fábri Jenő dr., Helvey János, Kallós Manó, Zsigmondy Elek, Lovass János és Gróf Sándor, a tudományos intézetek képviselői közül pedig Márkus Jenő, Tauszilc Andor és Thamm István dr. vettek részt. ú A bizottság által elkészített szabványok a kö­vetkezők : A) Gépkenőcsök, vagy ^fépzsírok (MOSz 137) PP Feíjiólamlási időpont, 193 4 február 28 Meghatározás А {гфкепосэ (más néven konzisztens gép­zsír, |íovotte”-zsír, Staufferzsír) általában olyan csapágyak kenésére szolgál, amelyeknél kenőolaj használata nem célszerű (pl. golyós-, gurgőscsapágyak, fogaskerékművek, láncok sib.). A gépkenőcs általában oltott mésszel és marónátronnal elszappanosított állati- és növé­nyi zsírok, továbbá olajoknak, vagy zsírsavak­or nak ásványi olajokkal készített egyenletes ke­veréke. 2. Gépkenöcsféleségek Szabvány I.: Golyóscsapágykenőcs ,vagy golyóscsapágyzsír; Szabvány II.: Különleges gépkenőcs, vagy gépzsír; Szabvány III.: Közönséges gépkenőcs, vagy gépzsír. Vannak ezeken kívül még egyéb gépke­nőcs vagy gépzsírfajták is forgalomban, ame­lyekre jelen szabvány nem vonatkozik. 3. Minőségi követelmények A) A gépkenőcsök közönséges hőfokon, akár nyári, akár téli időjárásban kenőcssze­­rűek. Bármely normális használatban és táro­lásban egyenletesek (homogének) maradjanak. Szálképződésük (ú. n. „szakálképződés”) jó le­gyen. Undorító szaguk ne legyen. , B) Nem tartalmazhatnak gyantát, kemé­nyített gyantát, gudront, aszfaltot, kőszén-, vagy barnakőszénkátrányt, stearinszurkot, petróleumszurkot, vagy más káros hatású olaj­maradékot és szabad zsírsavat. Nem tartal­mazhatnak továbbá érdes, szemcsés, éles szi­lánkokat, azaz koptató (mechanikai) hatást ki­fejtő szennyezéseket, ú. m. homokot, karcos földrészeket, kemény mészszemcséket, érdes kokszrészeket, fémreszeléket és fémszilánkot. C) Szabad alkali (lúg) legfeljebb 1 % en­gedhető meg KOH-ban kifejezve. Savas kém­­hatásúak semmiesetre sem lehetnek. D) Cseppenési hőfok (Ubbelohde-féle ké­szülékkel meghatározva) az alábbi lehet: Szabvány I., golyóscsapágykenőcs leg­alább 90° C Szabvány II., különleges gépkenőcs leg­alább 80° C Szabvány III., közönséges gépkenőcs leg­alább 700 C. Tűrés nincs megengedve. E) Hamujuk sósavban maradék nélkül ol­dódjék és a vizsgálathoz lemért anyagra vonat­koztatva Szabvány I. golyóscsapágykenőcsnél leg­feljebb 3% Szabvány II. 'különleges gépkenőcsnél leg­feljebb Szabvány III, közönséges gépkenőcsnél legfeljebb 4% Tűrés minden esetben üfl%. A hamu mennyi­sége szulfát alakban mérve és Ca O-ra átszá­mítva fejezendő kÖ * F) VíztartalMik xilolos átdesztillálással megállapítva az ajf&bi. lehet: * • Szabvány I. ^yóscsapágykenőcs legfel­­► jebb 2% «L ÉT ’ Szabvány II. l’S hijegesrge pken öcs legfel­jebb 4% 1 £ Szabvány III. §lz^isé;iéé gépkenőcs leg­feljebb 4%. 7, f -t'4 G) A szappantkrtf-do ttiMarcusson-fé\e el­járással megállapítva jfkabbdny /., II. és III.­­mál 8—25%. Ezenkívül a többi anyag ásvány­olaj legyen. M (. H) Vitás és kétes eseteßen a szilárd töltő és szennyező anyagok, tovatfbá gz összes va-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék