Bőripari Szemle, 1917 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1917-01-01 / 1. szám
ELŐFIZETÉSI ARAK: A belföldre egész évre K 20.— Ausztriában fél . K 11.— Külföldre egész évre . K 28.— Egyes szám ára ... 90 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., TERÉZ-KÖRUT 25. SZ. M. kir. Postatakarékpénztár számla 16376. sz. a. XVI. évfolyam. Budapest, 1917. Január hó 1.1. szám Értekezések, ismertetések nonpareille-soronként : 5 korona 5 márka. Felelős szerkesztő és kiadó: Hűvös I. Sürgönyeim : DISTICUS. Egyesületek, intézetek és kávéházak előfizetési dija 30.5 korona. Háromnál több mutatványszámnak elfogadása fél évi előfizetési díj megfizetésére kötelez. Telefon 104—66. HIRDETÉSI DÍJAK: Egész évi hirdetések legjutányosabban számittatnak. Hirdetések petit-sora . . 1 kor. Apró hirdetés minden szó 4 fill. Nyilt-tér petit-sora ... 1 kor. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1. és 15-én. Telefon 104—66. A bőrgyártás, a timár-, bőráru-, cipő- és kertyűipar, készbőr, nyersbőr, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági melléktermékek kereskedelmének szaklapja. Bőripari a mmn kai számunkban megjelent a „BŐRTECHNIKA“ szaktudomány - technikai mellékletnek 1. száma, melyet előfizetőink teljesen díjtalanul kapnak. A tizenhatodik évfolyamot írjuk. Kívánjuk, hogy ezen évfolyam hozza meg az epedve várt békét ! A béke korszaka új feladatok elé állítja az egész közgazdasági életet. E feladatok súlyosan fognak reánk is nehezedni. Uj elhelyezkedésről van szó, mely a bőrszakmát is közelről fogja érinteni. Annyi bizonyos, hogy szakmánk jogos törekvéseit, az új nera alatt is meg fogjuk oltalmazni. Mi csupán egyet kérünk: szakmánk szeretetét, pártfogását és támogatását. A szerkesztőség. Olvasóinkhoz. Lapunk mai számának homlokán egy új számjelzés látható: a XVI. évfolyam számjelzése. Ez uj számjelzés azonban nem akar újat jelenteni. Még csak új irányzatot sem. Az új irányzattal új elvet is kellene felállítanunk. Tizenöt éven keresztül minden érdekcsoportból távol állva, függetlenségünk büszke tudatában szolgáltuk bőriparunk, bőr- és nyersbőrkereskedelmünk érdekeit. Üldözői voltunk minden kinövésnek, amely egyoldalú érdekek istápolója lehetett volna. Támogattuk a kisemberek jogos törekvéseit. A kormányzatot pedig a szociális törvényhozás kötelességeire figyelmeztettük. Mindezt a régi irányzat mellett tettük. Ha tehát ezen régi irányzatot egy új irányzattal cserélnék fel, ennek logikus következménye volna, hogy: 1. közeledjünk ama érdekcsoportokhoz, ahol a köz rovására egyesek jogtalan előnyökhöz kívánnak jutni; 2. hogy függetlenségünket tudáspénzen eladva, kiszolgálhatjuk ezek részére az egész bőripart, bőr- és nyersbőrkereskedelmet; 3. leplezői legyünk minden kinövéseiknek; 4. hogy a kisemberek törekvéseinek fittyet hányva, csupán azok érdekeit legyezgessük. Tehát nekünk iránzatot változtatni nem kell. Mi már csak maradunk akik voltunk, leszünk akik vagyunk, harcosai minden jogos törekvésnek! Harmadik újéve, hogy dúl a rettenetes világháború. Súlyos terheket rakott ez minden ember vállaira. Szakmánknak is része van e terhekben. Szakmánk egy jobb, szebb és tán közeli jövő reményében tűrve, hallgatva, szenvedve viseli a terheket. Sokszor a megaláztatásba is. De viseli. Viseli, hogy annál erőteljesebben rázza le testéről a reá rakott igát! A bőripar jövője. A háború megdönt mélyen gyökerező axiómákat. Ki hitte, hogy a háború nem csak rombol, hanem épít is. Ezt látjuk a bőriparban. Existenciák pusztultak és tűntek el, mások pedig megerősödtek és soha nem remélt fejlődést értek el. Azokat, akik a háború szelét nem bírták ki, akiknek gyökerei nem ültek elég mélyen, sajnáljuk, de ez nem ok arra, hogy ne örvendjünk az életerős törzsek további lombosodásának. Nem szándékozunk itt magával a háborús konjunktúrával, egyes cégek háborús hasznával behatóbban foglalkozni és nem szándékozunk azokra az okokra sem rámutatni, amelyek sok timárság pusztulását idézték elő és nem akarjuk kutatni, hogy szükséges volt-e ezek pusztulását összetett kezekkel nézni és nem lehetett volna-e ezek megmentése érdekében valamit tenni. Ismételjük ezekkel, akármilyen csábító is a téma, ma nem szándékozunk foglalkozni de ezzel nem mondunk le arról a jogunkról, hogy később mégis ne térjünk rá vissza. Mai cikkünknek csak csupán az a célja, hogy a múltakból kiindulva és a háború által okozott eltolódásokat, átalakulásokat és változásokat figyelembe véve igyekezzünk a jövőbe nézni és abból a színes képből, amelylyel így a kaleidoskop mutat, kihámozni, hogy miképen fog alakulni a háború után nálunk a bőripar, mily lesz bőriparunk jövője. Bőriparunk nem tartozott a legfejlettebb iparágak közzé. A külföld bőriparával lépést haladni nem volt képes, különösen az elégtelen vámvédelem és az Ausztriával szemben való teljes kiszolgáltatás folytán és így nem is tudta a hazai szükségletet fedezni. Talpbőrben és különösen finomabb felsőbőrben az összszükségletnek