Épitő Ipar, 1888 (12. évfolyam, 1/574-52/625. szám)
1888-06-24 / 26. (599.) szám
280 városi tanácsnok, lett a visszalépett Gaál helyébe elnökké s vette át Devecss Ferenc mérnök alelnökivel s felfrissített választmánynyal az egyesület ügyeinek igazgatását, s rövid idő alatt sikerült a pesti magyar kereskedelmi banktól kieszközölni az építési kölcsönt is, minek folytán néhány ház építése már május havában megkezdetett, kettő már augusztus 1-re lakhatóvá lett, november 1-én pedig 70 ház foglaltatott el, vagy állott közel a befejezéshez. Az egyesület 50 krajcárért kapta f élenkint a telkeket a fővárostól, de a telkeknek és utcáknak kellő lejtszínre hozatalát, a vízvezetéket az utcán is, az utcai csatornák építését, az utcák burkolását, a világítást, fasorok ültetését az egyesületnek a saját költségén kellett elkészíttetni; — ezt a közel 100.000 frtra rugó költséget az egyes tagok telkeik nagysága arányában közösen fedezték s igy nekik a telek föle eddig közel 3 írt 30 krba került. A vízvezeték 1886. tavaszán, az egyengetés és csatornázás az év nyarán, az utak építése 1887. nyarán, a gázvilágitás amavval egyidejűleg, a fasorok ültetése a folyó év tavaszán készült el; a többi házak is máig mind elkészültek és el is foglalvák. E házak közül 52-öt Bobua János épített, — ezenkívül többet épített Hudetz Antal, Bachmann Károly, Malatinszky & Skatzl, Amon, Baumann & Keiber, Hegyi & Majorossy, Jedlicska, Hofer, Hütera stb. stb. E házak közül mellékletben bemutatunk egyet: a Rózsa Péterét; nem azért, mert tulajdonosa az egyesület elnöke, hanem azért, mert nézetünk szerint megérdemli, hogy az ilyszerű családi házak építésénél figyelembe vétessék. Keresetlen egyszerűségén kívül bírja a szerény családi ház elengedhetetlen külső csínját és belső kényelmét — ez utóbbit teljes mértékben, s e mellett a közegészség követelményeinek is teljesen megfelel. Eléggé tágas (30 m 3.) s elég magas (4 00 m.) szobái vannak. Padlója 2.10—20 m. a járda fölött. — Szolid, keményfa oszlopokkal készült léckerítés fogja körül (a szomszédok felül palánk, mindkettő tengerzöldszürke színre festve); a telep e legszélső, s már az Üllői útról megfelelő arányainál fogva imponáló háza alig egy éves, de már dús lombozatú, a rózsák, verbénák, szegfűk, pelargoniák és jácintoktól virító üde zöld illatozó kertje van, melyből díszes ezüstszürkére festett öntött vaslépcső vezet a kovácsolt vasból készült betétű előszobaajtóhoz. Az előszobából balra nyílik az új dolgozó szobája, innen a szalon, innét a hálószoba, innét egy tágas fürdőszoba, aztán a closet, mindkettő légudvarból világítva; egy folyosó vezet a tágas világos konyhába, ahonnét egy márványlépcső visz le a kertbe. A kettős szárny udvari menetének egy részét az ebédlő, másikát a födél alatti üvegezett veranda (nyári ebédlő és téli kert) foglalja el. A pinceosztályban van a házmester lakása, mosókonyha, cselédszoba, boros, fás, szenes pince. A ház igen szolidan épült, téglából világos nyerstéglahomlokzattal. Az alaprajzi terveket maga a tulajdonos (nem építész, hanem jogász) készítette, a homlokzatot Hudetz A. építőmester, aki a kőműves munkát végezte ; az ácsmunkát az épülethez üregersen G., a kerítést és a szép kerti mulatókat Neuschloss Emil, a cserepezőt Umbach Rezső, az asztalos munkát Thék Endre, a lakatost Mauritz R., a síneket és vaslépcsőt Oetl A., a bádogos, víz- és gázvezetéki munkát Blaustein I., a szobafestő és mázoló munkát Scholcz R., a márványlépcsőt Andretti A., a mozaik munkát Walla J, a kertet ifj. Petz Ármin készítette. — Az egész ház 15600 forintba került. Sajnos, hogy a telep, mely sok szép házat mutat föl, nem előkertekkel épült, mely esetben az csakugyan mintavárosrész lett volna, de a túlnyomó többség kicsinyes okokból ellenezte. — Szóban volt, hogy az újabb házak igy épüljenek , de ez már az előzmények után nem lett volna helyes. Elég szép a telep igy is. Most újabban 95 háztelket kapott az egyesület, ebből 53-at el is adott, —s ezeken az újabb, mint értesülünk több igen díszes házak építése néhány hét alatt meg fog kezdetni. Kívánatos, hogy ezek is mind oly gyorsan épüljenek fel, mint az előbbi 117, s a telep rövid idő alatt egy új, egészséges, nagy városrész létesülését fogja maga után vonni. úgy vagyunk értesülve, hogy nemcsak állami és fővárosi, hanem közintézeti és magán tisztviselők is kaphatnak még telket. Aki teheti siessen felhasználni a kedvező alkalmat. A levegő jó, a talaj egészséges, sokkal magasabban fekszik mint a belváros; a lóvasúti közlekedés pontos, gyors és olcsó, csak 6 kr. a Hatvani-utcáig. Vízszabályozásaink. 1. Folyóinknak, nevezetesen a Tiszának szabályozása az idei árvizek alkalmából újra igen élénken foglalkoztatta nemcsak a nagyközönséget, hanem a képviselőházat is. A törvényhozás tárgyalásairól és ezek folyamán a közmunka- és közlekedésügyi miniszter nyilatkozatairól e lapok már részletesen megemlékeztek. A napisajtó terén megjelent cikkekre és az azokban fölmerült eszmékre itt nem terjeszkedhetünk ki; mulasztást követnénk el azonban, ha hallgatással mellőznénk két fölszólalást, melyek a szakértők figyelmét magukra vonták. Ilyen először Hieronymi Károly tanulmánya, mely a »Budapesti Szemle« júniusi füzetében jelent meg, és széles tárgyismerettel és mégis igen világos modorban tárgyalja a tiszaszabályozás nagy fontosságú kérdését és fejti ki e tekintetben véleményét. Ilyen másodszor Kvassay Jenő emlékirata »Vízszabályozásaink ügyében«, mely utalva a szerzőnek a »Csekély esésű folyók szabályozása« című, az akadémia által pályakoszorúzott művére — nagy vonásokban foglalkozik az Alföld vizeivel és az ezek rendezése körül szükséges teendőkkel. — Érdekesnek tartjuk e két kiváló művet a következőkben ismertetni: Hieronymi Károly értekezésének első részében körülményesen taglalja a töltések és átmetszések korholói által fölvetett gyűjtőmedencék, árlevezető csatornák, és a Vaskapunak a Tisza folyásviszonyaira állítólag gyakorolt visszahatása és végül az erdősítések dolgát, és arra az eredményre jut, hogy a mesterséges vízgyűjtő medencék építésével az árvizeket megszüntetni vagy csökkenteni képesek nem vagyunk; hogy árapasztó csatorna építése esetében újabb mesterséges és árvízkor szintén töltések között mozgó folyót teremtenénk és ennélfogva a töltések hosszát és a velük járó bajokat csak növelnék és a tiszamenti töltések építésére fordított költségeket sokszorosan meghaladó kiadást okoznánk, hogy a Vaskapu nevezetű sziklazátonyoknak és a Duna medrének föl egész a Tiszatorkolatig való lemélyítése az árvizek színére csak a Tisza legalsó szakaszán lenne befolyással és ennélfogva az ezen munkával elérhető eredmény nem állana helyes arányban a ráfordítandó költségekkel. A Tisza folyó kiöntésének meggátlására tehát ma sem ismerünk más eszközt, mint a párhuzamos töltések építését, ami eddig is tényleg alkalmazva volt. A második rész a töltésekkel való sikeres ármentesítés kellékeivel foglalkozik, amire nézve szükséges, hogy a töltések helyesen terveztessenek és építtessenek, valamint hogy a töltések jó karban tartassanak és árvíz idején megvédessenek. A kérdés technikai oldalának meg-oldása végett behatóan foglalkozik a különböző vízállá- i sokkal, és fejtegetései alapján a tiszaszabályozás technikai részét illetőleg nézete a következő. »Óhajtandó lett volna, hogy a tiszamenti töltéseket egymástól távolabb helyezték volna, és hogy az átmetszéseknek a Tisza egész mentén, de különösen a Csongrád alatti szakaszon való