Épitő Ipar, 1906 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-22 / 29. szám
1906. július 22. ÉPÍTŐIPAR 29. sz. forgalom tényleges beálltáig azonban az egész utcaszélességre szükség nincsen. Hogy a kezdetben felesleges szélességet ne kelljen mindjárt véglegesen az utca területébe bevonni, ajánlatos és szokásos is, hogy egy a házak mentén fekvő sávot ideiglenesen előkertek számára engedélyeznek és azt csak a későbbi nagyobb forgalom beállta után használják föl az utca kiszélesítésére. A múlt század második felében készült várostervek túlnyomó része abban a hibában szenved, hogy az utcaszélességek meghatározásakor nem tettek megkülönböztetést az utcák különféle rendeltetése közt, hanem abban a törekvésben, hogy minél több levegőt és világosságot biztosítsanak az új városrészek számára, a forgalmi utakon tényleg szükséges nagyobb szélességet egyszerűen átvitték a csekély forgalmat felmutató lakóutcákra is. A városok nagy része az ez időből származó várostervek befolyása alatt még most is túlságosra szabja az utcák szélességének alsó határát, amennyiben azt rendszerint 12 és 19 m közt szabja meg. Csak újabban mutatnak rá hírneves városépítők azokra a nagy hátrányokra, melyek az utcák túlságos szélességéből eredhetnek, egyúttal hangoztatván, hogy az élénkebb forgalmon kívül fekvő, nyugott lakóutcák számára, különösen ha a házak előtt kötelezővé teszszük az előkertek elrendezését, sokkal csekélyebb, 6—7 m-nél nem nagyobb szélességgel is beérhetjük, ha az építésügyi szabályzat megfelelően intézkedik az épületek magasságára nézve. Az utcáknak a kelleténél nagyobb szélességét leginkább egészségügyi szempontból vélték megokolhatónak. Újabban azonban belátják, hogy a túlzott szélességnek még ebben a tekintetben sincs jogosultsága, sőt a nagyobb porfejlődés és a be nem fásított utcák árnyéktalansága még hátrányossá is válhatik az egészségre nézve. • Hogy a széles utcák még nem jelentik mindig a közegészségügy javítását, azt világosan mutatja az a példa, melyet Sitte idéz egy előadásában. Bécs város 7. kerületének 17% utcaterülete van, nyilvános kertje pedig egyátalában nincs, a 10. kerületnek utcái és terei pedig a felület 50%-át teszik ki. Evvel szemben a 7. és a hasonlóan beépített 9. és 4. kerületnek halandósága 16’s és 16*7%o. Emeletes kettős családi ház keresztmetszete. Tervezte Bierbauer István. 269